Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Régészeti ásatásoknál felszínre került tárgyak tanúsítják, hogy itt, a Maros mentén a XI. századtól kezdve Árpád-kori magyar település volt a folyó mindkét oldalán; 1300 körül jött létre Székelyvásárhely – Novum Forum Siculorum. 1288-ban László vajda említi első ízben a várost Vásárhely néven.
I. Nagy Lajos király (1342–1382) uralkodása ideje alatt négyszer – 1360, 1366, 1367, 1370 – járt városunkban. Első alkalommal 1360-ban itt keltezett oklevele intézkedik a vásárok tartásáról, azaz a vásárok visszaállításáról. A várost Loco Fori Siculorum néven említi, mint a székelyek Vásárhelye, s megjegyzi okiratában: „… portium Transilvanarum”, azaz Erdély része. 1370-ben kiadott okiratán a várost magyarul Zekel Wasarhelnek nevezi. Lajos király itteni tartózkodásának helyét írott emlék nem nevezte meg, de feltételezhető, hogy a Szent Miklós-plébániához tartozó termekben tárgyalt az illetékes egyházi illetve városi hivatalos személyekkel. Nagy Lajost lengyel királlyá 1370. november 17-én koronázták meg. 1448. június 20-án Hunyadi János kormányzó országjárása során járt Székelyvásárhelyen is (Zekel Vasarhely). A ferencesek nagytemplomépítését a vár területén anyagilag segítette.
Az 1567. évi regestrumban (nyilvántartásban) a várost Oppidum Wasarhel néven 125 kapuval jegyezték, s akkor Székelyföld legnagyobb városa volt 800 lakossal, akik faházakban laktak. Időálló (tűzbiztos) építkezésre csak módosabb családnak volt lehetősége. A város legrégibb lakóházát 1554-ben Köpeczi Tamás építtette, amelyet később a Teleki család vásárolt meg.
1571. január 6-án a helyi Vártemplomban tartott zsinaton János Zsigmond fejedelem jelenlétében erősítették meg a Tordán kihirdetett vallásszabadságot, mely szerint Isten igéje mindenütt szabadon hirdethető, akkor ismerték el az unitárius vallást.
Bethlen Gábor (1580–1629) 1616. április 29-én kiadott okmánya szerint Székelyvásárhely lakóinak gyakran tanúsított hűsége és hősiessége jutalmául Székelyvásárhelyt mezővárosi minőségéből kiemelte, szabad királyi várossá tette és a Marosvásárhely nevet adta.
A településen a XVII. században még a kapuk száma volt számon tartva, mely 200-300 között változott. Marosvásárhelyen sokszor (26 alkalommal) tartottak országgyűlést. 1659. szeptember 24-én a szabad királyi városban az erdélyi rendek harmadízben ültették a fejedelmi székbe II. Rákóczi Györgyöt, aki Radnóton táborozó csapatával fényes pompával érkezett a trónemelvényhez és foglalta el a fejedelmi széket. A néhány ezer lakosú szabad királyi város népe ünnepi díszben várta és ünnepelte a fiatal fejedelmet. Az ünnepség után az egykori Nagyszentkirály utca sarkán álló Köpeczi–Teleki-házban fogadta a város vezetőségét.
1707. április 6–8. napjain II. Rákóczi Ferenc a radnóti kastélyból katonai kísérettel jött Vásárhelyre, ahol az országgyűlésen Erdély fejedelmévé választották.
A főtér északkeleti sarkán, illetve a Szentgyörgy utca jobb oldali bejárata sarkán áll a Görög-ház néven ismert kétemeletes ház, mely a XVIII. században földszintesnek épült, s amelyet a következő század elején Görög Károly gazdag kereskedő és virilista két emelettel magasított. Újjáépítése során nyerte klasszicizáló homlokzatát. A földszinten üzlethelyiségek voltak, az első emeleten a Takarékpénztár hivatalos termei s a második emeleten a bankigazgató lakása. A kétemeletes saroképület előtt szép park volt Bodor Péter kútjával és Kossuth Lajos szobrával.
A szabadságharc idején, 1849. július 30-án Bem tábornok e házban szállásolta el vezérkarát, többek közt az első emeleten Petőfi Sándor és Egressy Gábor lakott. Petőfi itt írta utolsó levelét feleségének, s innen indult a segesvári csatatérre, ahol életét vesztette. E ház főhomlokzatán egy márványtáblára vésett szöveg tudatja ezt az eseményt. Az emléktáblát közadakozásból a város közössége készíttette, s 1884. szeptember 28-án leplezték le.
1852-ben már a város létszáma tízezerre tehető, mikor július 31-én I. Ferenc József magyar király és osztrák császár lovas hintón kíséretével erdélyi látogatása, körútja alkalmával Marosvásárhelyre érkezett. A Görög-házban, alkalmas helyen fényes udvari ebédet adott főembereinek és a város vezetőségének. A király útját Beszterce irányába folytatta, látogatását emléktábla nem örökítette meg.
A második háború után a Görög-házat államosították, az addig ott működött Takarékpénztár megszűnt, s az épületet ma a Hadsereg Házaként különböző irodai célokra használják.
Keresztes Gyula