Ünnepi programokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra

A Hunyadi-járat nevű emléktúrával, díszsortűzzel, díszmenettel, koszorúzással és rendhagyó történelemórával emlékeznek az 1456-os nándorfehérvári diadalra kedden Budapesten.

Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő keresztény magyar seregek Hunyadi János vezetésével megsemmisítő vereséget mértek a török hadakra.

A kormány programsorozata keretében kedd délelőtt fél 10-kor hajókon érkeznek Szentendéről Budapestre, a Széchenyi István téri kikötőbe (Akadémia kikötő) azok a gyermekek, akik előző nap katonai foglalkozáson vettek részt a Magyar Honvédség (MH) Altiszti Akadémián.

Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred hajói díszsortűzzel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltóhajója nemzetiszínű díszvízsugárral tiszteleg a nándorfehérvári diadal évfordulója alkalmából.

Ezt követően a Lánchídon át, a Clark Ádám téren keresztül a Hunyadi János útig díszmenet indul Hunyadi János szobrához. Ott 11 órakor katonai tiszteletadással koszorúzást tartanak. Az eseményen koszorút helyez el a kormány nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Főpolgármesteri Hivatal nevében pedig Szeneczey Balázs városfejleszté-sért felelős főpolgármester-helyettes.

Délben emlékműsor kezdődik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, ünnepi beszédet mond Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Délután 2 órától a gyermekek rendhagyó történelemórán vesznek részt a múzeumban.

A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. július 22-én több mint kéthetes csata után győztek II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel 70 évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett.

Az emléknap megünnepléséről szóló 2011-es országgyűlési határozati javaslatban az olvasható: 

„Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe”.