Ukrajnai gabonadömping

Veszélyben az EU nagytermelői

A háborúig Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermesztő és -exportáló országa volt. A háború kitörése után az oroszok elzárták a tengeri szállítási lehetőséget, így nagy mennyiségű gabona rekedt az országban. Az EU szolidaritási vonalat nyitott, hogy a szárazföldön juttassák ki Ukrajnából a gabonát, az ENSZ és az EU nyomására az oroszok feloldották a tilalmat. Az intézkedések nyomán azonban az EU-piacot elárasztó gabonadömping felborította a kereskedelmi egyensúlyt, ugyanis az EU „a szolidaritás útja” kezdeményezésével vámmentes és szállítási díj nélküli behozatalt engedélyezett az ukrán termékekre. Az EU piacára kerülő jóval olcsóbb ukrán gabona forgalmazása ellehetetlenítette a gazdákat, emiatt több országban tiltakoztak a termelők, és sürgetik az Európai Bizottságot, hogy intézkedjen. 

Veszélyben a világ élelmiszer-biztonsága 

A háború előtt Ukrajna jelentős szerepet töltött be a világélelmezési hálózatban, mivel a búza- és a kukoricatermésének nagy részét exportálta. 2016–2021 között az ott termett búza 90%-át a gyengén fejlett ázsiai és afrikai országokba szállította. A háború első hónapjaiban a Fekete-tenger partvidékén levő silókban 20 millió tonna gabonát tároltak, amelyet a kikötők blokádja miatt nem tudtak elszállítani. 2022 májusában az Európai Bizottság szolidaritási útvonalakat jelölt ki azért, hogy tehergépkocsikkal szárazföldi úton szállítsák el a felgyűlt gabonát, így még abban a hónapban 23 millió tonna hagyhatta el az országot. Júliusban az oroszok feloldották a zárlatot, így 2022 májusa és december 2-a között a Fekete-tengeren hajón még 18 millió tonna gabonát exportálhattak Ukrajnából, a gabona nagy része a gyengén fejlett és a fejlődésben levő országokba került. Bár az eredeti egyezmény szerint ez a szolidaritási engedmény 2022. november 17-én lejárt volna, az ENSZ kérésére az EB még négy hónappal meghosszabbította a programot, lehetővé téve, hogy az ukrán gazdák az éhínséggel küzdő országokba szállítsanak gabonát. Nemcsak Ukrajna, hanem az EU is jelentősen hozzájárul a világ élelmiszer-ellátásához. Az EB a 2020–2024 közötti időszakra 8 milliárd eurót különített el a gyengén fejlett országok élelmezésének a támogatására. 2022-ben az évre leosztott pénzösszeg 2021-hez viszonyítva 32%-kal nőtt, azaz 770 millió euró volt. A pénzt az illető országok élelmezésére, a helyi termelés felkarolására lehet elkölteni az ENSZ élelmezésügyi alapján (FAO) keresztül. Az EU mezőgazdasági minisztereinek határozata szerint észak-afrikai és közel-keleti országok támogatására 2022-ben 225 millió eurót különítettek el, ezzel elsősorban a rövid élelmiszerláncok kiépítését, a hazai termelőképesség növelését, fenntartható műtrágya-előállítást és egy működőképes agrárpiac kialakítását támogatják. 2022 májusában az Európa Tanács rendkívüli ülésén, amelyen a tagországok államfői is jelen voltak, megerősítették azt az elvet, hogy indokolatlanul nem szabnak gátat az élelmiszertermékek világpiaci forgalmazásának, hogy emiatt ne idézzenek elő válságot. Megerősítették, hogy az orosz propagandával ellentétben az EU-szankciók nem érintik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazását, nem tiltották meg az orosz termékek behozatalát, szállítását. Az EU együttműködik partnereivel, az ENSZ-szel, a G7 országaival azért, hogy ne alakuljon ki élelmiszer-világválság. A közös agrárpolitikának (PAC) köszönhetően az utóbbi 60 évben a különböző politikai válságok ellenére biztosította az élelmiszer-ellátást, és a legutóbbi stratégiák is ezt a célt szolgálják. (Sz. m.: Minden tagországnak el kellett készíteni a 2022–2027-re vonatkozó új országos mezőgazdasági stratégiát.) Az EU 500 millió euróval támogatja a tagországokban azokat a gazdákat, akiknek a magasabb előállítási költségek miatt veszélybe került az élelmiszert előállító vállalkozásuk. Ez a termelés megelőlegezését jelenti – adott esetben a pályázati szabályoktól való eltérést, amennyiben bizonyos területeket kivonnak a mezőgazdasági forgalomból –, és más válságbeavatkozást. 2016-tól azonban a világon fokozatosan veszélybe került az élelmiszer-biztonság, és ezt a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta gazdasági válság csak elmélyítette. A fekete-tengeri kikötők zárlata, az ukrajnai mezőgazdasági területek elfoglalása, az ország infrastruktúrájának bombázása, a saját élelmiszertermék- és a műtrágyaexport csökkentése mind felborította a mezőgazdasági és élelmiszeripari világpiacot. 2020-hoz viszonyítva világszinten 60%-kal emelkedett az élelmiszertermékek ára. Ukrajna a világ kukoricaszükségletének a 30%-át, míg a napraforgóénak az 50%-át fedte le, 2016–2021 között innen a termények 58%-a Ázsiába, míg 34%-a Afrikába jutott. Az ENSZ adatai szerint 2022-ben 205 millió embert fenyegetett éhínség (2021-ben 193 milliót), köztük a legtöbb alultáplált gyermek. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban 2022-ben a korábbi évhez viszonyítva (júliusi adat) átlagban 9%-kal nőtt az élelmiszerek ára. 

Európai uniós ügy lett 

Az európai piaci árakat lenyomó dömpingbehozatalért tavaly az unió több országában is tiltakoztak a gazdák. Ezért több ország mezőgazdasági minisztere szót emelt a behozatal ellen, illetve árstopot követelt az ukrán búzára, s voltak országok, amelyek meg akarták tiltani az importot. Néhányan arra is hivatkoztak, hogy a búzát nem az EU szabványainak megfelelően kezelték, ez így akár fertőzésveszélyt is jelenthet, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy intézkedjen. Az EU-országok mezőgazdasági miniszterei január végén Brüsszelben találkoztak, ahol az EB mezőgazdasági biztosának, a lengyel Janusz Wojciechowskinak kellett előterjesztenie a megoldásokat. A tárgyalások nem vezettek eredményre, ugyanis az EB nem akart az ukrán búzára különdíjakat és behozatali kvótákat megszabni. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a legérintettebb tagországok Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország és Szlovákia. Azt is közölték, hogy a tárgyalásokon az említett országok részéről „felmerült az ukrán behozatal (sz. m. gazdasági) hatásának csökkentése, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az EB intézkedései nem hathatnak negatívan az ukrajnai helyzetre”. Az is elhangzott, hogy az ukrán behozatal nem érinti az EU minden tagországát, csak bizonyos régióit, így a miniszterek többsége – de nem mindenki – valamilyen intézkedést sürgetett. A biztos szerint az érintett régiókban, nem az EU egész területén, támogatni kellene a gazdákat (sz. m.: a veszteség pótlására). Janusz Wojciechowski az érintett országokban, így Romániában is, egyfajta válságtartalék létrehozását javasolta. De nem dönthet erről – hangsúlyozta a biztos. Az Európa Tanácshoz még nem érkezett az ukrajnai gabona vámstopjára vonatkozó kérés. 

Csődveszélyben a hazai termelők

Nemcsak a búza, hanem a kukorica-, repce- és a napraforgó-behozatal is érinti az EU-piacot, így az Európai Bizottság a korábbi szabad behozatallal szemben vámot vethet ki Ukrajnára, ugyanis a romániai, lengyelországi és magyarországi nagy termesztők jelezték, hogy intézkedés hiányában az idén csődbe mehetnek, hiszen nem tudják eladható áron megtermelni a gabonát. Az EB adatai szerint a háború kirobbanásától 2022. december végéig 3 millió tonna gabonát hoztak be Ukrajnából az EU-ba. A hazai Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak a Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligájához 2023. február másodikán küldött átirata szerint tavaly Ukrajnából 514.506 tonna búzát, 909.341 tonna kukoricát, 350.309 tonna napraforgóolajat importáltunk. 2021-hez képest a kereskedelmi forgalom 4,2%-kal, mintegy 28 milliárd dollárral nőt. Az ukrán kukorica, búza, repce és napraforgó tonnánkénti ára 40-100 euróval volt kevesebb, mint a hazai. 2021-hez viszonyítva Románia 1.020.000 tonna kukoricát, 640.000 tonna búzát, 650.00 tonna napraforgót és 370.000 tonna repcét hozott be az országba Ukrajnából. Ezzel szemben csökkentek az exportált termények. 2,1 millió tonna búzát, 380 ezer tonna kukoricát és 100 ezer tonna napraforgót, illetve repcét szállítottak más országokba Romániából. Február elején a konstancai gabonalerakatban egy tonna pékipari búza ára 1338 lej volt, a párizsi börzén 1387 lejért adták-vettek a gabonát. Amennyiben a gazdák előre leszerződtetik az idei termést, a felvásárlók 1.220 lejt fizetnek egy tonna búzárt. A januári árakhoz viszonyítva az értékek 6%-kal csökkentek. 

Romániában probléma, hogy – más EU-tagországok gazdálkodóihoz viszonyítva – alacsony az itteniek jövedelme. Az EU más tagországaiban az új mezőgazdasági stratégiák alapján nyújtott támogatási rendszerben nőttek a jövedelmek, míg Romániában 21%-kal csökkentek. Természetesen a jövedelem nemcsak a támogatási rendszer miatt, hanem az energetikai válság, a ráfordítási árak emelkedése miatt is csökkent, nálunk érezhetőbben, mint a nagyobb támogatásban részesülő országokban. Gyakorlatilag az történik, hogy a vámtarifák és szállítási költség nélkül behozott gabona jóval olcsóbb, mint a Romániában termesztett, így a felvásárlók már nem is veszik át a román búzát. Hasonló helyzetben vannak a lengyelek is. A lengyel szaktárca nemcsak az ukrajnai búzára, hanem az onnan származó kukoricára is behozatali vámot vetne ki. 

A gazdák védelmét sürgetik 

A Romániai Gazdálkodók Klubja is támogatja a szaktárca álláspontját. „A romániai gazdálkodók nem tudták eladni termékeiket, így tárolniuk kell, és amennyiben nem értékesítik a tavalyi termést, nem tudják finanszírozni az idei mezőgazdasági évet, ezért fontos, hogy mielőbb megtalálják azt az eszközt, amivel kiegyensúlyozzák a piaci helyzetet. Először a növényvédelmi ellenőrzést kellene bevezetni a határon, mivel számos kórokozó behozatalával veszélybe kerül a hazai termény is. A szaktárcával közösen kidolgoztuk azokat az óvintézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottságnak mielőbb életbe kellene léptetni, hogy a gazdák zavartalanul folytassák munkájukat” – nyilatkozta a sajtónak Florian Ciolacu, a klub ügyvezető igazgatója. 

 Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligájának (LAPAR) elnöke lapunknak elmondta: az Ukrajnából behozott gabona nem felel meg az EU követelményeinek, ugyanis nem rendelkezik növényvédelmi engedéllyel és nem követhető. A hazai gazdáknak bizonylatokat is ki kell váltaniuk, emiatt is drágább a terményük. Az EU válságtámogatást ígért, de ez nem elég, hiszen hosszú távú stratégia alapján kellene dolgozni, olyan intézkedéscsomagokkal, amelyek megvédik a hazai gazdákat. Természetesen a búzát feldolgozó malomipari egységeket működtetők az olcsóbb gabonát vásárolják meg, de ezáltal a hazai gazdától vonják meg a jövedelemforrást. Arra pedig senki ne számítson, hogy az olcsóbb búza miatt kevesebb lesz a liszt és a pék-ipari termékek, így a kenyér ára is. Amikor a gázolaj hordónkénti ára 160 dollár volt, egy liter gázolaj a hazai üzemanyagtöltő állomásokon 4 lej volt, viszont amikor a hordó ára a felére, 80 dollárra csökkent, 8,5 lejért lehetett gázolajat vásárolni. Nálunk a világpiaci árak csökkenése miatt sohasem lett kevesebb egyetlen végtermék ára sem. 

Kabai Elek, az ELDI pékség vezetője lapunknak elmondta, eddig az energiaválság miatt kellett drágítani a kenyeret, és ez okoz bosszúságot a termelésben, hiszen előre ki kell fizetni az el nem fogyasztott földgázmennyiséget. A sütéshez szükséges lisztet hazai búzát feldolgozó malmoktól vásárolják, ezért eddig még nem kellett módosítaniuk a pékipari termékeik árát. 

Viorel Marin, az Országos Malom- és Pékipari Egyesület (Asociaţia Naţională a Industriilor de Morărit şi Panificaţie din România) elnöke a Népújságnak elmondta, nemcsak a búza dömpingbehozatala okoz gondot, hanem a liszté is, azt is a hazainál olcsóbban hozták be Ukrajnából, ezért nem vásárolják fel a molnárok a hazai búzát. Az ukrán liszt kilogrammja 1,6 lej, míg a hazait nem lehet 1,7-nél olcsóbban előállítani, így ezen az áron eladhatatlan a piacon. Mindezek ellenére nem korrekt valamiféle megszorító intézkedést hozni az ukránok ellen, akik megpróbálják túlélni a háborút, és szükségük van valamilyen gyors jövedelemforrásra, talán ezért is adják ilyen olcsón a lisztet. Az olcsó liszt feldolgozása miatt talán először az ország keleti megyéiben lehet majd a jelenleginél olcsóbb kenyeret vásárolni, illetve amennyiben elterjed az országban a pékiparban az ukrán liszt, akkor valószínű, hogy ez hat majd a kenyér árára, de ez a hazai pékipar és főleg a gazdálkodók csődjéhez vezet – mondta Viorel Marin, majd hozzátette, az egyetlen megoldás az, hogy az európai mezőgazdasági tartalékalapból kompenzálják a búzatermesztőknek a veszteséget. Tudomása szerint az EU mezőgazdasági biztosa megértette, hogy súlyos a helyzet, és azt ígérte, hogy minél előbb lépnek ez ügyben. Persze amennyiben csempészáruként jut be a liszt az országba, és adócsalással kerül forgalomba a kenyér, akkor az ország hatóságainak kell intézkedniük, hogy a hazai törvényeknek megfelelően az esetleges jelenséget felszámolják, mert ez is káros a gazdaságra.

Mindezek ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságának adatai szerint tavaly NEM hoztak be az országba búza- és kukoricalisztet Ukrajnából (!).

Az Európai Bizottság lépésére várnak 

Február 2-án, csütörtökön Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy az Európai Bizottság támogatni fogja az Ukrajnából olcsóbban behozott gabona és napraforgó miatt érintett hazai gazdákat. A szaktárcavezető elmondta, hogy a mezőgazdasági miniszterek január 30-ai brüsszeli tárgyalásán Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Csehország és Szlovákia és Románia alaposan tájékoztatta az Európai Bizottságot. Ezek az országok arra kérték a biztosokat, hogy hozzák meg a kellő intézkedéseket, támogassák az érintett gazdálkodókat. A valós helyzet az, hogy a háború miatt nem tudták eladni terményeiket a hazai gazdák, ezenfelül még 3 millió tonna olcsó gabona is érkezett az országba. A szolidaritási folyosók miatt nagy mennyiségű búzát szállítottak Ukrajnából Románián keresztül, ugyanakkor az ára miatt már nálunk is megvásároltak jelentős mennyiségű búzát és napraforgót, emiatt borult fel a piaci egyensúly. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos felszólalásában belátta, hogy fel kell karolni az említett országok gazdálkodóit, várjuk a konkrétumokat – tette hozzá nyilatkozatában Petre Daea.