Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Megrögzött vagy régi vágású újságolvasóként hetente többször is meglátogatom a főtéri újságárusokat, mert annak is megvan a sajátos hangulata, még ha késő este interneten böngészgetem is a halottak között az ismerősöket, de az újság igazi varázsa – legalábbis számomra – az a pillanat, amikor kezembe veszem a még érezhető vagy csak beleképzelt fa friss illatát, s kedvesen elbíbelődöm a lapok szétválasztásával. Bizony, a digitális világ térhódításával és a felgyorsult élettel együtt változott az újságolvasás divatja meg gyakorlata, és az újságvásárlás módja is. Legalábbis a marosvásárhelyi főtéren mindez tetten érhető.
Napi újságkereső sétámon először a főtér felső részén érem el az első újságosbódét, az egykori Dudutz-sarkon (fiatalabbak kedvéért ideírom: Kossuth Lajos utca és a Rózsák terének sarkán, idegenek már sem a Dudutz feliratot, sem a Kossuth Lajos nevét nem fogják ott megtalálni, de ők úgysem vásárolnak ott újságot, mert nekik való ott nincs). Reggel fél kilenckor kérem ott a Népújságot, mire kedves komolysággal válaszol az elárusító: „még nem jött meg”.
Ebben az időpontban nyugodt sétálással is jól lehet haladni a főtéren, mert a járdán nem sokan közlekednek. A főtér jobb oldalán, valahol a közepe tájékán érem el a következő újságárust, ahol egymás mellett egyszerre két standot is találok. Az elsőnél ritkán állok meg, mert még mindig a falra akasztható ortodox naptárt árulja, de mi már december 31-én éjjel lecseréltük a múlt évit. A másiknál 9 órakor még nincs nyitás, így a Rózsák tere jobb oldalán megyei napilap nélkül maradtam; de sebaj!
Leballagok az egykori Deák Ferenc (ma Győzelem) tér alsó feléig, és ott a fekete üvegfalú multifunkcionális épület egyik sarkában szerényen meghúzódva áll a legjobb főtéri újságáruda: zárt helyiségben, télen is megfelelő hőmérsékletben lehet vásárolni Népújságot és Krónikát. Utóbbit csütörtökön csak fél tízig, mert a nyolc oldalra összeszűkült Erdélyi Napló betétként benne van, és akkor gyorsan fogyó áru.
Visszafelé haladva, a főtér bal oldalán lévő autóbuszmegálló mellett Feritől megvásárolom kéthetente a Központot. Volna még egypár olyan folyóirat, ami a napilapok mellett érdekelné az erdélyi magyar értelmiséget, de azokat hiába keresi az ember ennél az öt főtéri újságárusnál. Aki a kéthetente megjelenő irodalmi folyóiratot, a Helikont szeretné megvásárolni, vagy a városunkban megjelenő Látót, esetleg a Székelyföldet, az a Gutenberg könyvesüzletben próbálkozhat. Ha szerencséje van, és jókor érkezik, még találhat belőlük egy-két példányt. Még érdekelne a Művelődés című havilap, de azt ebben a városban sehol sem árulják. Én viszont elárulom, a régi vártemplomi papi lakás épületében működő Kántor-Tanítóképző Főiskolánál olvasható. Ez a 2020-as esztendő főtéri magyar nyelvű újságfelhozatala.