Porcsalmi Bálintban a fiatalsága és az alig 36 éve dacára összehozott imponálóan átfogó CV-je lepett meg.
Kovács Pétert Porcsalmi Bálint váltotta az RMDSZ ügyvezetőségének az élén.
Nem szoktam könnyen elengedni egy-egy „témát”, amelynek részletei valamilyen szempontból kíváncsivá tesznek. S mint ismeretes, az ördög a részletekben lakozik. Akit akkor is érdemes előcsalogatni, ha ezúttal nem az „ördögi” rosszféleség szerepében találjuk. Hanem valami másban. Még nem tudom, miben.
Azért sem tudok megválni a témától, mert nem hagyja a gyakori kísérőm a dolgok kiismerésében, Newton mester, tudják, az „almás”. Őt kérdezték a tanítványai: professzor, hogyan kell valamit felfedezni? Mire a válasz: addig kell nézni egy fa törzsét, amíg olyat látsz rajta, amit más még nem vett észre. Kell ennél jobb szamárvezető?
Azt most magam mögött hagyom, hogy Kovács Péter miért is „buktatta” magát lefele. Beérem azzal, amit már korábban írtam: vagy valahol valakiknek valamiért nem tetszett, vagy valakik valahol valamiért neki nem tetszenek. Ezt könnyebben „beveszem”, mint azt, hogy pályát akart módosítani. Ettől persze ez akár betűre igaz lehet.
Porcsalmi Bálintban a fiatalsága és az alig 36 éve dacára összehozott imponálóan átfogó CV-je lepett meg. Na és a lendületes bemutatás/bemutatkozás, ami a fellépését kísérte. Joggal, hiszen, némi túlzással, olyan utat járt be, mint a hajdani mesterlegények, akik útra keltek jobbat, többet tanulni. Biztosan sokat látott, hallott, tapasztalt a nemzetközi kampánytanácsadói szerepben, amit itthon hasznosíthat. Ez ugyan számomra nem feltétlenül jó ajánlólevél, mert a politikai kommunikációnak nevezett gyakorlatot mindeddig a rossz oldaláról volt szerencsétlenségem megtapasztalni: a választók félrevezetésének fondorlatos eszközeként. Amit nem nehéz megérteni, ha arra gondolunk, hogy minden választási kampány legtisztességesebb résztvevői sem kerülhetik el, hogy befussanak az ígérgetésspirálba. Onnan meg az esetleges siker után a legnehezebb kikászálódni. Hasznos lett volna erre is rákérdezni a P.B.-vel készült interjúban, mert meglehet, máshol erre a dilemmára is találtak választ.
Akkor támad fel azonban igazán a kíváncsiságom, amikor az elképzeléseiről beszél Porcsalmi Bálint. „Egy megújult, karakteres szervezet most az RMDSZ, olykor keresi az útját és a hangját” – mondja. A választási siker után általános, hogy „minden szép, minden jó” – felejtés lesz úrrá a politikusokon, s nem látnak okot emlékezni a korábbiakra. Arra például, hogy a „pró RMDSZ-kontra RMDSZ”, olykor – másként nem mondhatom – köpködésekkel körített választási kampányban több érdemi vélemény is felbukkant – Czika Tihamér, Szilágy N. Sándor, Magyari Nándor László, Bakk Miklós –, amelyek az RMDSZ-nek a szavazókat elbizonytalanító gyengeségeit, működési zavarait tették szóvá. Ezeket akkor, s mint látjuk, most sem hajlandó/képes a szövetség legalább fontolóra venni. Szerintem ugyanis enélkül aligha lehet, hogy újra P.B.-t idézzem: „Az emberekhez közel álló, bátran politizáló, erős szövetséget építeni”. Az új ügyvezető elnök, mint nyilatkozta, nem „megmondó” ember akar lenni, hanem a döntéseket megmagyarázó is. Feltehetően még nem foglalta el hivatalát, ezért – csak közbevetve jegyzem meg – nem tudjuk, hogy mi az RMDSZ véleménye például Klaus Johannis vasárnapi alkotmány- és törvénysértő „bravúrjáról”. Ez joggal merül fel az egyszerű magyar halandóban, miután nemrégiben oly „karakteresen” tudomásunkra hozták, hogy Johannis alkotmányosan és törvényesen utasította el a PSD-ALDE első kormányfőjelöltjét. Legalább az egyensúly kedvéért… Akadt, aki a főtér közepén ebben a zord időben azzal traktált tegnap, hogy az RMDSZ még mindig két vasat tart a tűzben! – egy hang, de „az utca hangja”. RMDSZ-t mondtál? – szóltam utána...
Hátha a holnapi SZKT után okosabbak leszünk, ha akad képviselő, aki kérdezzen, s az esetleges választ nem kezelik majd „bizalmasan”. Hol vannak a „régi szép idők”, amikor azért jártam el a Szövetségi Képviselők Tanácsa üléseire, akár hosszú órákra, hogy megtapasztaljam, adott kérdéseket hányféle hiteles megközelítésben lehet mérlegelni…
Érdekes válasszal zárul a bemutató/bemutatkozó interjú utolsó kérdése (Milyen legyen az ügyvezető mandátuma végére a szervezet?). Porcsalmi Bálint igen ambiciózus terve, hogy két év múlva az RMDSZ legyen Románia, de akár a régió legmodernebb politikai szervezete. Hűha! Ezen a ponton lehetne vele egy igazán izgalmas interjúba belevágni. Amiből megtudhatnánk, hogy mi is lehet egy sokszínű szervezetben a modernség mércéje. Milyen egy ilyen állapot szellemisége, értékrendje? Esetleg újra előkerülhetnek azok az iránytűnek számító elvek, amelyeket az Új kezdet után menet közben „elpotyogtatott” a szervezet? Szóval ilyesmikre gondolok még a két év lejárta előtt, amúgy „előlegben”. Persze dióhéjban, ahogy az egy alkalmi kíváncsiskodónak kijárhat…
*
P.S. Gazdag tapasztalatai birtokában talán megoldhatná Porcsalmi Bálint, hogy a „nagy” meg a sok „kis” RMDSZ honlapjai segítsék az érdeklődőket a szervezet ügyeivel kapcsolatos, mostaninál könnyebb tájékozódásban. Engem például, mint már fentebb jeleztem, az aprónak tűnő részletek is érdekelnek. Nem lenne baj, ha ebben-abban esetleg kérdezni is lehetne, persze, válasz reményében. Az meg már egyenesen bosszantó, hogy sehol nem találom Kelemen Hunor elnök okosan megkomponált beszédét, amit a kormány parlamenti elfogadásakor mondott el. Csak azt ne mondják, hogy keressem az RMDSZ Facebook-oldalán…
