Újra kikerült az emléktábla Kölcsey Ferenc szülőházára

Újra kikerült a 25 évvel ezelőtt avatott emléktábla a Szatmár megyei Sződemeteren annak a kúriának a falára, amelyben 225 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője született – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Muzsnay Árpád, a Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) partiumi alelnöke, a Kölcsey-kultusz Szatmár megyei ápolója.

 

Muzsnay Árpád felidézte, hogy az emléktáblát 25 évvel ezelőtt a román és a magyar kulturális minisztérium állította a fehérgyarmati Kölcsey Társasággal közösen, ám néhány héttel később eltűnt az épület faláról. A szatmárnémeti Kölcsey Kör és az EMKE 1992-ben újra kihelyezte az emléktábla másolatát, de ez is alig egy hétig maradt az épület falán.

A EMKE-alelnök elmondta, hogy az épület 1990-ben az ortodox egyház lelkészi hivatalának adott otthont, jelenleg pedig a jogaiba visszatérő görög katolikus egyház parókiája működik benne. Megjegyezte, a településen arra hivatkozva keltettek ellenérzéseket az emléktáblával szemben, hogy a magyarok vissza akarják venni a kúriát, és múzeumot akarnak létesíteni benne. Hozzátette, negyedszázadba telt, míg sikerült lecsillapítani az indulatokat, és meg tudtak egyezni a görög katolikus egyház tanácsával a tábla újbóli kihelyezéséről.

Muzsnay Árpád szerint lenne lehetőség arra, hogy emlékházzá alakítsák Kölcsey szülőházát, ehhez azonban új parókiát kellene építeni a görög katolikus egyház számára, amely annak idején vélhetően megvásárolta a kúriát. Hozzátette, hogy az évforduló alkalmából szervezett pénteki sződemeteri ünnepségre meghívta Adrian Stefet, a Szatmár Megyei Tanács elnökét, és Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, mert úgy gondolja, hogy a két szomszédos megye vezetőinek védnökséget kell vállalniuk a szülőház és a Kölcsey-kultusz ápolásában. 

Az évforduló alkalmából szervezett Kölcsey-ünnepség csütörtökön Szatmárnémetiben kezdődött, majd a délután folyamán Nagykárolyban folytatódott. A Kölcsey időszerűsége című irodalmi konferencia programjában neves magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, történészek előadásai szerepeltek.