Újdonságok a büntetőjogban (XIV. rész)
Amennyiben a terheltet/elítéltet bizonyos kötelezettségek teljesítésére kötelezi az ügyész vagy a bíró, a közérdekű munka elvégzésére csak az illető személy beleegyezésével kötelezheti, hiszen a munkaválasztás szabadságának elve ebben az esetben is érvényesül, másképpen a kényszermunka alkotmányos tiltásának mondana ellen az illető kötelezettség.
Amennyiben a terheltet/elítéltet bizonyos kötelezettségek teljesítésére kötelezi az ügyész vagy a bíró, a közérdekű munka elvégzésére csak az illető személy beleegyezésével kötelezheti, hiszen a munkaválasztás szabadságának elve ebben az esetben is érvényesül, másképpen a kényszermunka alkotmányos tiltásának mondana ellen az illető kötelezettség. Közérdekű munka elvégzésére akkor kötelezhető valaki, amikor az ügyész lemond közérdek híján a nyomozásról, amikor a büntetés alkalmazását elhalasztják vagy lemondanak róla, vagy objektív okokból ki nem fizetett büntetőjogi pénzbüntetés helyettesítése esetén. Ebben az utóbbi esetben, amennyiben a büntetőjogi pénzbüntetést (amendă penală) rosszhiszeműen nem fizetik be, ezt börtönbüntetésre változtatja a bíróság.
Fontos újítás az eljárásban a perorvoslati utak számának korlátozása, amelynek értelmében eltűnik a rendes perorvoslatok közül a felülvizsgálat (recurs) intézménye, helyette az elsőfokú ítéleteket csak fellebbezéssel (apel) lehet megtámadni, amelynek során az ügyet minden vonatkozásában (tényállási és jogi szempontból is) újratárgyalja a bíróság. A felülvizsgálat megmarad – amint az normális is – rendkívüli perorvoslati útnak, amelyeket a törvény által előírt öt jogi ok valamelyikének fennállása esetén lehet benyújtani, erről pedig a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék dönt. Ezek a következők: amennyiben az elítéltet az illető bűncselekmény okán egy hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező alsóbb szintű bíróság ítélte el, a tettet nem minősíti bűncselekménynek a törvény, megalapozatlanul szüntették be a büntetőeljárást, megalapozatlanul nem állapították meg a kegyelemben való részesítést vagy ellenkezőleg, ezt törvénytelenül állapították meg, a büntetést nem a megadott és törvényes büntetőjogi tételek szerint szabták ki és határozták meg.
A felülvizsgálaton kívül még két rendkívüli perorvoslati út is létezik, ezek a semmítőfellebbezés (contestatie în anulare) és a perújítás (revizuire). Az előbbit akkor lehet beadni, amikor eljárásjogi hiba történt, a bírói tanácsot szabálytalanul alkották meg, illetve a vádlott számára nem biztosították szabályszerűen a védelemhez való jogot. Ezek az esetek konkrétan a következők lehetnek: amikor a fellebbezési tárgyalásra egyik felet nem idézték meg szabályszerűen, vagy annak lehetetlen volt a tárgyaláson megjelennie, és erről nem tudta értesíteni a bíróságot, amikor a vádlottat elítélték, annak ellenére, hogy az eljárást beszüntető bizonyítékok léteztek, amikor az döntést nem az a bírói tanács hozta, amelyik lefolytatta az érdemi tárgyalást, amikor a bírói tanács szabálytalanul volt megalkotva vagy összeférhetetlenségi ok állt fenn valamelyik bíróval szemben. Ugyancsak a semmítőfellebbezést alapozza meg az az eset, amikor az eljárást az ügyész vagy a vádlott hiányában folytatták le, és ezek jelenléte kötelező lett volna a törvény szerint, amikor az eljárást a védő hiányában folytatták le, és ennek jelenléte kötelező lett volna, amikor a tárgyalás nem volt nyilvános, és ezt nem indokolta jogszabály, amikor a bíróság nem hallgatta ki a jelen lévő vádlottat, és ez törvényesen lehetséges lett volna, valamint amikor egy személy ellen több jogerős döntést hoztak ugyanazon tettért.
Perújítást akkor rendelhet el a bíróság, amikor az érdemi tárgyalás ideje alatt még nem ismert új tényállási elemek jelennek meg. Ezek az esetek a következők lehetnek: új tények vagy események felfedezése, amelyeket az ítélet meghozatalakor nem ismertek és amelyek a meghozott ítélet megalapozatlanságát eredményezik; a meghozott ítélet egy olyan tanú, bírósági szakértő, tolmács nyilatkozatán alapult, akit hamis tanúzásért ítéltek el az üggyel kapcsolatosan, és nyilatkozata érdemben befolyásolta az ügyet; egy iratot az eljárás alatt vagy utána hamisnak nyilvánítottak, amennyiben ez érdemben befolyásolta a bíróság döntését, a bírói tanács egy tagját vagy a nyomozást lefolytató személyek valamelyikét (ügyész, rendőr) olyan, az üggyel kapcsolatos bűncselekményért ítélték el, amely azt érdemben befolyásolta. Perújításnak van helye akkor is, amikor két vagy több jogerős bírósági ítélet nem összeegyeztethető, illetve amikor egy, a döntés alapjául szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és az alkotmánysértés következményei folytatódnak a döntés meghozatala után is, és ezt csak az ügy újrafelvételével lehet orvosolni, valamint Romániának az Európai Emberjogi Bíróság által történő elítélése esetén.
Az ország területén történő egységes jogalkalmazás érdekében, amennyiben ugyanazon jogi probléma különbözőképpen kerül elbírálásra a bíróságokon, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéktől jogegységi döntés kimondását lehet kérni. Ezzel kapcsolatosan az új perrendtartás lehetővé teszi azt is, hogy folyó eljárásban a perorvoslati bíróságok a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéktől előzetes jogértelmező döntés meghozatalát kérjék az ügyben felmerülő vitás jogi kérdés tisztázása érdekében.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
