Újdonságok az erdészeti vadgazdálkodásban

Korodi Attila, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője két mandátumban is a környezetvédelmi szaktárcát vezette, így közelebbről ismeri azokat a gondokat, amelyek az erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódnak. Nemrég értesültünk arról, hogy az alsóház módosítani szeretné az erdészeti törvényt. Ugyanakkor többször fordultak hozzánk olyanok, akiknek földterületén kárt okoztak a vadállatok, és még mindig várják a jogos kártérítést. Az ezekkel a témákkal kapcsolatos kérdéseinkre válaszolt a politikus. 

 

Egyensúlyt kell teremteni 

Korodi Attila elmondta, az RMDSZ-nek nemrég sikerült elfogadtatnia a képviselőházzal az erdészeti kihágásokra vonatkozó törvénymódosító javaslatát. Korodi szerint van egy erdészeti kerettörvény, amelyet a technokrata kormány sem alkalmazott teljes egészében. Továbbra sem tisztázott, hogy a monopólium és az export kérdésében miért nem alkalmazzák a törvény erre vonatkozó cikkelyeit. Másfelől a törvény megjelenését megelőzően olyan sürgősségi kormányrendeletek születtek az erdészeti kihágásokat illetően, amelyek egymásnak ellentmondóak és ellehetetlenítették a törvény alkalmazását. Erre jó példa az, amikor egy tehergépkocsin levő famennyiséget közúti ellenőrzés során a helyszínen felbecsüli a rendőr, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy két köbméterrel több van a raktérben, mint a szállítási dokumentumban, akkor elkobozzák a rakományt. Ez visszaélésekre, utólagos vitára ad okot. A törvénymódosító javaslatban az RMDSZ képviselői azt kérték, hogy minden olyan járművet foglaljanak le és kobozzák el a fát, amellyel lopott fát szállítanak, és ez akár a helyszínen is beigazolódik. 

– A törvénytervezetben azt is garantáltuk, hogy ha valaki tisztességesen elvégezte a munkáját, kért papírokat a szállítmányról, ami digitális jegyzékbe is került, de valamilyen adminisztratív hiba miatt az ellenőrök hiányosságot tapasztalnak, ne kobozzák el az autó rakományát, hanem a törvényes előírásoknak megfelelően tisztázzák a helyzetet. Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett arról is, hogy bűncselekménynek tekintették azt, ha valaki hulladékfát szállít. Ezért az egyszerű, rászoruló emberek nem tudtak hozzájutni a téli tűzifához. Például, ha egy közbirtokosság vezetősége úgy döntött, hogy a hulladékfát felajánlja tagjainak, valamelyik falu lakosainak tűzifának, akkor az érvényben levő jogszabályok alapján nem tudták megoldani a szállítást – mondta a képviselő.

A kihágásokra vonatkozó ellentmondásosságok egyikeként az erdészeket olyan pénzbírsággal sújtották, amely jövedelmük többszöröse volt, és meghaladta a bűncselekménynek minősülő erdészeti kihágást büntető összeget is. A módosítás szerint az erdészet intézményesen felel azért, ha az alkalmazottja „rossz munkát” végez. Ha az erdészeti ellenőrző testület olyan bürokratikus kihágást, tévedést tapasztal, amely adminisztratív jellegű, akkor ezt az erdészeti hivatalon belül rendezhetik – tájékoztatott a képviselő a várható módosításokról, amelyekről még a szenátusnak is döntenie kell. 

 

Megalakult a vadkárokkal foglalkozó munkacsoport 

Tekintettel arra, hogy az utóbbi években, leginkább Hargita megyében egyre gyakoribbak főleg a medvék és a vaddisznók által okozott károk, Korodi Attila még miniszterként előkészített egy olyan kormányrendeletet, amely szabályozta volna ezt a kérdést. A többszöri kormányváltást követően azonban nem történt előrelépés ez ügyben, jelenleg nincs „a parlament asztalán” erre vonatkozó javaslat. Nemrég a jelenlegi környezetvédelmi miniszter asszony arról értesítette a képviselőt, hogy megkezdte munkáját a „nagyvadakra vonatkozó” munkacsoport, amelybe Korodi Attila, korábbi tapasztalatára hivatkozva, kérte, hogy kapcsolódhasson be. 

– Azt szeretném, hogy a minisztérium minél hamarabb döntsön a vadkárok megtérítése ügyében, mert az egyik gond az, hogy a vad kárt okoz a tenyésztők állatállományában vagy a növénytermesztők vetésében, de igazából a rendszerben az okoz fennakadást, hogy nagyon későn térítik meg a kárt, vagy a hatóságok egyszerűen „elfelejtenek” fizetni. A tapasztalat azt igazolja, hogy a pénzjuttatás arányos a kár értékével, azonban idáig eljutni nagyon centralizált, bürokratikus úton lehet – mondta Korodi, majd hozzátette, a medvevadászatot újra kell tárgyalni, mert jelenleg tilos. Mint ismeretes, nagyvadak kilövésére külön engedély kell. Azonban a kárt okozó nagyvadak vadászatát meg kell engedni egy gyors és hatékony rendszer alapján, amiben elsősorban a vadásztársaságok kell partnerek legyenek. A tavalyi vadászati tiltás miatt az idén hatványozottan megjelennek majd a gondok, ugyanis a nagyvadaknak megvan a saját jól behatárolható életterük, ha szaporodnak, sokkal többen foglalják el ugyanazt a területet, azonban az egyedek nem férnek hozzá a számukra szüksége minimális energiaforráshoz, és akkor lejönnek majd az emberek által lakott terekre, településekre, ahol ráadásul könnyebben szerzik be majd az élelmet. Így egyre több kárra, medvelátogatásra kell számítani. A biodiverzitás fenntartására mindig kell eszközt biztosítani állománykorrekcióra, mert ha a természetes szelekció egyensúlyát megbontjuk, előállhatnak olyan betegségek, amelyek megtizedelhetik az állományt, vagy akár járványt is okozhatnak, ezért mindig kell legyen olyan eljárás, amelyet jogszerűen és indokoltan alkalmazva lehet szabályozni a vadállományt – mondta Korodi Attila, aki megígérte, hogy ha bekerül a nagyvadakkal foglalkozó bizottságba, munkájukról tájékoztatja majd az érdekelteket.