Újabb csapást mértek a tőzsdére

• 2011-09-20 15:47:28

• Kósa András

A parkettre bevezetett befektetési alapok (SIF-ek) közül négy megállapodott a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi tulajdonosával, az osztrák ERSTE Bankkal, hogy eladják részvénypakettjüket, s cserében nem kérik a legnagyobb romániai bank privatizációs szerződésben rögzített tőzsdére vitelét.

Újabb súlyos csapást mértek a bukaresti értéktőzsdére múlt héten. A parkettre bevezetett befektetési alapok (SIF-ek) közül négy megállapodott a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi tulajdonosával, az osztrák ERSTE Bankkal, hogy eladják részvénypakettjüket, s cserében nem kérik a legnagyobb romániai bank privatizációs szerződésben rögzített tőzsdére vitelét. A múlt heti elemzések többnyire arról szóltak, hogy reális árat kaptak-e a SIF-ek az egyenként 6-6%-nyi tulajdonrész átengedéséért, ami fontos elemzői kérdés, ugyanakkor mégiscsak rövid távú gondolkodást vetít előre. Az osztalékoktól egyre jobban függő SIF-ek mostani megállapodásuknak köszönhető bevételükkel valóban szép eredményt tudnak felmutatni (bár amennyiben a részvényesek az osztalékra gondolnak, érdemes figyelembe venni, hogy a tranzakció után a SIF-ek 16%-os adót fizetnek az államnak, valamint a könyv szerinti BCR-értéket, vagyis 0,1 lejt máris le kell venni az 1,03 lejes árból. Az így fennmaradó részből – 0,75 lej – további 16%-os adót fizet az osztalékot felvevő), azonban mint a román tőzsde szereplői, hosszú távon ők maguk is hátrányba kerültek, hiszen a tőzsde likviditása, nemzetközi piacok fókuszába való kerülése kapott öngólt. Most nem lehet a politikusokra, a kormány pénzéhségére hivatkozni, ugyanis a kormány által aláírt 2006-os privatizációs szerződésbe foglaltakat éppen négy tőzsdén kereskedett befektetési alap fúrta meg. S az ötödik (SIF Moldova) is csak azért maradt távol a megállapodástól, mert a felajánlott árat egyelőre kevesellte.

Persze, nincsenek könnyű helyzetben a SIF-ek, amelyek a tőzsdére nehezedő nyomás miatt egyre rosszabb eredményeket produkálnak, miközben a részvényesek egyre erőteljesebben követelik az osztalékot. Márpedig egy most befolyó összeg (egyenként 25,6 millió euró készpénzt, illetve az ERSTE 1%-ának megfelelő részvénycsomagot kapnak a SIF-ek a mostani tranzakcióból) azonnal látványosan prezentálható, nem mint egy hosszú távon sem kvantifikálható tőzsdei bevezetésből adódó haszon. Ez meglátszott a bejelentést követő tőzsdei kereskedési napok eredményében is, hiszen a SIF-ek emelkedésnek indultak, s bár nem beszélhetünk szárnyalásról (a BCR-privatizáció 2006-os bejelentése után a napot a SIF-ek 15%-os emelkedéssel), de a piaci mozgások fölötti pluszban zártak (5% körüli emelkedést hozott a múlt hét a SIF-ek számára). Arról nem is beszélve, hogy amennyiben a többségi tulajdonos ERSTE tőkeemelést hajt végre a BCR-ben, akkor az pénzügyileg ellehetetlenítené a SIF-eket. A kapott ERSTE-részvények után pedig osztalékban részesülhetnek a tulajdonosok, míg a BCR az utóbbi két évben nem fizette ki nyereségét a részvényeseknek.

Az ERSTE számára is megfelelő volt ez a lépés, hiszen egyik legnagyobb leánya zárt körű marad, ugyanakkor a tőzsdei lejtmenetre hivatkozva kevesebbe kerül a mostani felvásárlás. Az ERSTE a romániai leánybank alkalmazottaitól felvásárolt részvényekért jóval nagyobb árat fizetett, de nagyobb árat kapott az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (EBRD) is a BRD-ben meglévő pakettjének év eleji eladása után. Arról nem is beszélve, hogy a privatizáció idején fizetett összeg harmadánál is kevesebbet kapnak öt évvel később a SIF-ek. Ráadásul az ERSTE által átengedett saját részvényt a SIF-ek csak korlátozással adhatják el: negyedét azonnal, további 25%-ot hat hónap múlva, illetve a fennmaradó 50% fele-fele részét két, illetve három év múlva. S akkor még egy adat: míg 2006-ban hat BCR-részvény ért egy ERSTE-papírt, a mostani tranzakcióban már 78 BCR-részvényért kapnak a SIF-ek egy darab ERSTE-részvényt. Látható, hogy öt év alatt mely papír termelt értéket a tulajdonosainak.

Egyedüli vesztesnek a román értéktőzsde tűnik, amely a Kárpótlási Alap (Fondul Proprietatea – FP) januári bevezetését követően előbb a Petrom újabb pakettjének tőzsdén történő eladásától esett el, most pedig a BCR bevezetésétől. S várható, hogy a választási évre való tekintettel a kormány további tervei is halasztódnak (a Romgaz bevezetését, illetve a Transelectrica és Transgaz újabb pakettjének tőzsdén történő eladását a kormány máris jövőre halasztotta). A BVB pedig megmarad egy alacsony forgalmat lebonyolító kis értéktőzsdének, ahonnan hamarosan az FP is inkább a további varsói bevezetést választja. Pedig az FP likviditás szempontjából abszolút sikertörténetnek nevezhető, hiszen bevezetése óta folyamatosan a 10 legnagyobb forgalmú papír között van nap mint nap.

Ugyanakkor az FP nettó eszközértékéhez képest is 60%-kal olcsóbban forog, ami jelzi, hogy a nagy nyugati intézményi befektetők csak jelentős diszkonttal hajlandók román papírt vásárolni, mert olyan kicsi a forgalom, hogy ez nagyobb kockázatot jelent. Éves szinten alig 100 ezer aktív befektető van a BVB-n. A lengyel tőzsdén például egy-egy részvénynek van akkora napi forgalma, mint a román parkett teljes egynapi tranzakciója.