Előnyben a közösségépítés

3. Tavaszi Tudáskert

Harmadik alkalommal szervezte meg a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) a Maros megyei Nagyadorjánban a Tavaszi Tudáskert névre keresztelt eseményét május 29-e és június elseje között. A TaTu néven ismert esemény lényegében egy szabadegyetem-szerű tábor, ahol a romániai magyar középiskolások ismeretfejlesztő és közösségépítő programokon vehetnek részt egy természetközeli helyszínen.

Az idei rendezvény, amelyet már harmadik alkalommal szerveztek meg, mintegy 150 résztvevőt számlált. „Az előzőekhez képest változást jelent, hogy nagyobb hangsúlyt fektettünk a közösségi programokra, arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék egymást” – mondta Fazakas Zselyke főszervező, aki arra is rávilágított, hogy az idén is törekedtek a színes képzésekre és arra, hogy minden résztvevő megtalálja azt, ami számára érdekes. Többek között voltak előadások pszichológia, történelem, divat és reáltudományi témákban is. Az eseményt idén is pozitívan értékelték a résztvevők – mondta Kiss Hunor főszervező, aki külön nyomatékosította, hogy Nagyadorján azért is jó helyszín, mert a diákok a természet közelségében lehetnek, és ezáltal elszakadnak a szürke hétköznapoktól.

A Tavaszi Tudáskerten részt vettek a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége (SZMKSZ) képviselői is, Gajdos Vilmos elnök és Mucska Emma külügyi alelnök. Lapunknak adott interjújukban kiemelték, hogy az utóbbi évtizedekhez képest sokat fejlődött mind az SZMKSZ, mind pedig más diákszervezetek, amelyek jogi szinten is segítik a középiskolásokat amellett, hogy programokat szerveznek számukra. „Ezzel együtt természetesen van még hova fejlődni, számunkra példakép a MAKOSZ” – mondta Mucska Emma, akivel szóba hoztuk a Benes-dekrétumokat is. Elmondása szerint egy évvel ezelőtt a szlovákiai magyar középiskolások legfeljebb 30%-a ha tudta, mik azok a Benes-dekrétumok, de az utóbbi időszak történéseinek következtében mostanra szinte mindenki tisztában van ezekkel. Az SZMKSZ külügyi alelnöke továbbá arról is beszélt, hogy a szlovákiai magyar diákságnak is azon az egységesítésen kell dolgozni, amit Romániában a MAKOSZ már el tudott érni. „A célunk az, hogy a jövőben nagyobb résztvevőszámú eseményeket tudjunk szervezni, ahol összehozzuk a diákokat” – mondta Mucska Emma. Gajdos Vilmos rámutatott, hogy a MAKOSZ-nak már bő három és fél évtizedes múltja van, miközben az SZMKSZ egy fiatalabb szervezet, így nekik még végig kell járniuk azt az ösvényt, amit a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége már bejárt.

De szó volt a történelemről is a Tavaszi Tudáskerten, pontosabban arról, hogy sokat tanultunk a 20. század történéseiből mind politikai, mind társadalmi, mind pedig gazdasági szempontból, azonban sokan sok mindent nem értenek. „A megértés alapja pedig az oktatás lenne” – fogalmazott Bíró István történész-politológus, a BBTE doktorandusza, óraadó tanár, aki ennek kapcsán azt is kifejtette, hogy mind Romániában, mind pedig Kelet-Európában az oktatás még a 19. századi modellt követi. Az iparosítás idején a szülők elmentek dolgozni, és a gyerekek is az iskolában ültek 8–10 órát, ezzel kvázi felkészülve arra, mi vár rájuk a felnőttéletben. Azonban ez mostanra megváltozott, és az oktatás folyamatában sokkal fontosabb lenne a történelmi tények elmagyarázása, a tanulságok leszűrése. „Ellenkező esetben azzal szembesülünk, hogy a nemtudás szörnyű eredményekhez vezet” – vélekedett Bíró István, aki azt is aláhúzta, hogy a közösségi média csak ront a helyzeten. A történelem kapcsán, a 20. századi eseményeket nézve azt is látni kell, hogy nem vagyunk tisztában a fogalmakkal. Ennek egyik példája az is, amikor 2024. november 24-én este és 25-én reggel, Călin Georgescu első fordulós győzelme után a legkeresettebb szó az online DEX-ben a „legionárius” volt. A történész-politológus azt is kiemelte, hogy sokan egy Facebook-bejegyzésből vonnak le messzemenő következtetéseket, illetve nem egy esetben lehet azzal is találkozni, hogy pusztán egy cím alapján alkotnak véleményt egy témában. Mindezek mellett pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy a történelem rímelhet önmagára, hiszen számos elemző hasonlítja a mostani geopolitikai helyzetet a ’30-as évek Európájához, ahhoz a társadalmi és gazdasági helyzethez, amikor egy évszázaddal ezelőtt felemelkedett a szélsőjobboldal, a nácik Németországban. Ha pedig megnézzük a felméréseket, akkor valóban az látszik, hogy számos országban az első helyen állnak a neofasiszta pártok.

Az oktatás kapcsán tartott előadást a Tavaszi Tudáskerten Hart Edina és Jakab Hanga, a Mentés Másként Pedagógia Egyesület képviselői. A Népújságnak nyilatkozva elmondták, hogy az a célja a szervezetnek, hogy egy közös platformot hozzon létre a pedagógusoknak és azoknak a szakembereknek, akik az oktatási rendszer változtatásáért tesznek, mivel sokszor úgy érezhetik, hogy magányosan dolgoznak, vagy hisznek abban, hogy érdemes, vagy lehet a változásért tenni, és ők olyan eseményeket szeretnének létrehozni, ahol találkozhatnak és egymást megerősíthetik. 

„A kritikai pedagógia szerint is az iskolák vagy az oktatási rendszerek leképezik a társadalmi struktúrákat, tehát ugyanazokat az elnyomási mechanizmusokat működtetik az iskolán belül, mint a társadalomban, és mi is így látjuk, hogy tényleg így is van ezekben az oktatási intézményekben, amikben mi is diákként megfordultunk, illetve pedagógusként tanítunk, valamint most a diákok visszajelzése is megerősített minket ebben a hitben, hogy valójában ebben a rendszerben sem a diák, sem a pedagógus nem érzi jól magát” – fogalmazott Hart Edina, aki szerint a kis lépések is közelebb viszik a rendszert a változáshoz, a problémát, a változás szükségességét pedig a tanulók is kimondottan érzik. Jakab Hanga hozzátette, hogy sokkal több pénzt kellene fordítani a pedagógusképzés minőségére annak érdekében, hogy sokkal jobb minőségű, használható tudást és szemléletmódot kapjanak a tanárok, a pedagógusok, hogy utána ne csak általános eszköztár álljon a rendelkezésükre, hanem tudjanak a nehezebb helyzetű gyerekekkel, a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, a tehetséges gyerekekkel is foglalkozni. Ezenkívül nyilván a gazdasági vagy az anyagi részéhez tartozik az is, hogy több pedagógusra lenne szükség, hogy ne legyenek annyira túlterheltek. Nagyon nagy létszámú osztályokkal nagyon nehéz minőségi munkát végezni személyre szabottan, mondta Jakab Hanga, aki szerint a jövő iskolája olyan kell legyen, ami a társadalom számára prioritást jelent, amikor a döntéshozók nem gyűlöletet szítanak a pedagógusokkal szemben, amikor a GDP 6%-a az oktatásra van fordítva, amikor az oktatási rendszer prioritásként van kezelve! Tehát fel kell azt fogni, hogy egy demokratikus társadalomnak az alapja az, hogyha tényleg jól képzett és elhivatott tanárok tanítanak jó módszerekkel felszabadult és elkötelezett diákokat, akik szeretnének tanulni, nyomatékosították a Mentés Másként Pedagógia Egyesület képviselői.

Az oktatás mellett továbbá szó volt a divatról is, erről Csalár Bence divatújságíró, kortársdivat-szakértő tartott előadást, aki a Népújságnak elmondta, hogy a stílus segíti az egyéni kommunikációt, hozzájárul ahhoz, hogy ki tudjuk magunkat fejezni. Meglátása szerint mindenkinek van egy divatválasztása, saját ízlése, igénye, amely akár a praktikum is lehet, azaz az, hogy azt veszi fel, ami a szekrényben legfelül van. A divatújságíró elmondása szerint az emberek az öltözködésükkel is kommunikálnak. A jövő divatja kapcsán pedig kifejtette, hogy meglátása szerint az sokszínű lesz, minden irányzat ott lesz egymás mellett, és már nem a trendek fogják befolyásolni a vásárlását, hanem az érzés, az, hogy mi fog több dopamint adni.

Nem elhanyagolható az sem, hogy szóba kerültek a kábítószerek is a TaTu-n. Ennek kapcsán Gáspár-Szilágyi János ügyvéd tartott előadást, aki lapunknak elmondta, hogy legtöbb ember nem tudja, hogy milyen büntetőjogi következményei vannak a kábítószer-fogyasztásnak, -birtoklásnak vagy éppen -kereskedésnek. A közösségi médiában pedig ilyen téren is számtalan álhírrel lehet találkozni, ami még inkább megtévesztheti a fiatalokat. Az ügyvéd azt is kiemelte, hogy a tiltott szerek listája lényegében napról napra bővül, így a dizájnerdrogok birtoklásáért, illetve árusításáért is járhat szabadságvesztés. Gáspár-Szilágyi János elmondása szerint a közösségi médiás alkalmazásokat arra is lehetne használni, hogy a fiatalokat helyesen informálják. A tévében látjuk azt, hogy ne használjunk túlzott mennyiségben sót vagy zsírokat vagy cukrot, de ugyanakkor nem látunk egyetlen olyan mondatot sem, hogy őrizkedjünk a kábítószer-fogyasztástól vagy a kábítószerrel való kereskedéstől, fogalmazott, hozzátéve, hogy meglátása szerint ezt meg lehetne oldani, és pont ezt a negatívumot, amit előidéz a szociális médiának a terjedési ereje vagy szintje, pozitívra lehetne fordítani.

A Tavaszi Tudáskerten készítettünk egy interjút Észak-Korea kapcsán Lukács Csabával, a Magyar Hang lapigazgatójával, aki négyszer járt a Föld legsötétebb diktatúrájában. Hamarosan ezt az interjút is közölni fogjuk.