Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A környezetbarát műtrágyák jobban alkalmazkodnak a hazai földtani feltételekhez és klímához, kiegészítve a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét. Elsősorban az új termékekről és a kombinátban eszközölt beruházásokról volt szó múlt kedden az ipari egységben tartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Mircea Duşa prefektus, Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke, Ştefănescu Dănuţ, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, Ovidiu Săvâşcă, az APIA vezetője és Ioan Rus, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, valamint a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai is.
A gyár piaci helyzetéről Liviu Bădărău, a cég kereskedelmi igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondta: az ország növénytermesztőinek a 45%-át szolgálják ki termékeikkel. Tudomásuk szerint Romániában 8 millió hektáron termesztenek haszonnövényeket, a műtrágyaszükséglet mintegy 2,5 millió tonna, ebből az Azomureş 1,6 milliót szállít le a mezőgazdászoknak. A statisztikák szerint mintegy 2 millió növénytermesztő van, akik 16.000 farmon dolgoznak, közöttük van 2500 olyan gazda, aki 700 hektárnál nagyobb területet művel. Az új termékekkel ösztönzik a hatékony gazdálkodást, ugyanis kevesebb ráfordítással feljavíthatják a talaj cink-, magnézium- és szulfáttartalmát, amivel a kukoricatermesztést segíthetik. Ehhez azonban azt a műtrágyatípust kell választani, amelyet – az adott növények szükségletét figyelembe véve – a talaj összetételének és az időjárási viszonyoknak megfelelően adott időszakban kell adagolni.
Az új termékeket a gyár a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel közösen próbálta ki különböző farmokon. A kieserit ásványból nyert magnézium és kén a növények számára könnyebben hozzáférhető, mivel teljes mértékben vízben oldódó formában van jelen a természetben, így minden olyan növényhez ajánlott, ami magas kéntartalmat igényel. Ugyanakkor – a magnéziumtartalma miatt – szinte az összes szántóföldi kultúra esetében alkalmazható. Legjobban a repcénél és napraforgónál, amelyeknek köztudottan magas a kénigénye, de kukoricához és búzához is, mert akkor a kijuttatott nitrogéntrágyából sokkal többet tud hasznosítani a növény, bármely szemes gabonának megfelelő kénellátást biztosít, így jobb lesz a termés minősége. A kieserit által kijuttatott szulfát ellenállóbbá teszi a a növényeket a környezeti hatásokkal és a kártevőkkel szemben. Kiegyensúlyozottan fejlődhet a növény, mivel az anyag serkenti a saját védőanyagok képződését. A kén- és magnézium-ellátottság mellett a növény sokkal jobban hasznosítja a klasszikusan makrotápelemekként emlegetett nitrogént, foszfort és káliumot, így számottevően több terem, és jobb lesz a termés minősége is. A növények harmonikus fejlődésük közben igényeiknek megfelelő mennyiségben és arányban használják az adott tápanyagokat, ezáltal csökken a környezeti terhelés. A megfelelő arányban adagolt fő tápelemek – nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, kén, kalcium – biztosítják a növény életfolyamatainak zavartalan működését, nagymértékben javítják az enzimatikus folyamatokat, így jelentősen nő a tápelemek hatása. A kukoricánál a magnéziumhiány a csöveken hiányos szemképződést, ezáltal jelentős terméskiesést okoz, ami a kieserittel megelőzhető. A cink hiánya rendellenes, torz levélfejlődést, gyenge növekedést s ezáltal nagyméretű terméskiesést okoz. Az olajos magvú növények esetében a kénhiány rontja a termés minőségét. A kísérleti parcellákon jelentősen több volt a termés, mint a más műtrágyával kezelt talajon növekedett növényeknél. Igaz, hogy drágább a termék, de a befektetés megtérül – hallhattuk a sajtótájékoztatón.
Roxana Vidican, a kolozsvári egyetem dékánja elmondta: 2012-ben kötöttek partnerkapcsolati szerződést a vegyi kombináttal, elsősorban azért, hogy a termékeik hasznosságát tudományos kutatásokkal is megalapozzák, másrészt szeretnék – szintén a kutatásokra alapozva – a gazdákat a megfelelő műtrágya használatára ösztönözni. Megtudhattuk, hogy kidolgoztak egy okostelefon-applikációt FertAssist elérhetőségen, amely lehetővé teszi, hogy a növények igényeinek megfelelően ki lehessen számítani a zoptimális műtrágya-adagolást. Ugyanakkor megadják a legközelebbi műtrágya-forgalmazó GPS-koordinátáit is.
A sajtótájékoztató után az újságírók kérdésére a kereskedelmi igazgató elmondta: a mezőgazdasági termelést többek között a kombájn megjelenése és a műtrágya használata forradalmasította. Tisztában vannak azzal, hogy az egészséges táplálkozás érdekében egyre többen – így az Európai Unió is – állnak ki a vegyszermentes mezőgazdálkodás mellett, de a hagyományos mezőgazdálkodással a Föld összlakosságának alig a 25-30%-át látják el élelmiszertermékekkel, így jelenleg nem nélkülözhetők a műtrágyák. A kieserittel gazdagított, természetes anyagokat tartalmazó műtrágya is a gyár egyik lépése a fenntartható mezőgazdálkodás felé. Rusu Mihai professzor, a kolozsvári egyetem szaktanára elmondta, azért fontos betartani a műtrágya-adagolás szabályait, hogy a talaj minőségétől függően csak az a mennyiség jusson ki a földekre, amelyet a növények felhasználnak, és így a környezet sem károsodik, és a növény is a számára szükséges anyagot használja fel. Olyan hatóanyagokat használnak fel az új termékekben, amelyek megtalálhatók a biogazdálkodásra vonatkozó katalógusokban is – hallhattuk.
Mircea Duşa prefektus elmondta, hogy az Azomureş kombinát nemcsak a megye, hanem az ország gazdasági életében is fontos szerepet tölt be, hiszen termékeivel hozzájárul a mezőgazdaság fejlesztéséhez, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy 2600 alkalmazottat foglalkoztat, így messze a megye legnagyobb gazdasági egysége. Reményét fejezte ki, hogy az úthálózat (autópálya, vasút) bővítésével, korszerűsítésével az áruforgalmuk is jelentősen megnő.
Ovidiu Maior azt is elmondta, hogy a cég számos jótékonysági és kulturális eseményt is felkarol. Például a vidéki településeken szorgalmazzák az olvasást, könyveket adományoznak, könyvtárak létrehozását segítik, s ebbe az akcióba partnerként a kolozsvári agrártudományi egyetem is bekapcsolódott.
A sajtótájékoztatót követően a jelenlevők gyárlátogatáson vettek részt.