Olyan kérdések egy részével kerestük meg a Maros megyei APIA igazgatóhelyettesét, amelyekkel olvasóink eddig szembesültek, illetve amivel a jövőben találkozhatnak.
Az idei területalapú mezőgazdasági támogatásokra május 15-ig lehet az igényléseket benyújtani. A gazdák egy része otthonosan mozog az állami támogatások feltételrendszerében, mások kevésbé. Olyan kérdések egy részével kerestük meg a Maros megyei APIA igazgatóhelyettesét, amelyekkel olvasóink eddig szembesültek, illetve amivel a jövőben találkozhatnak.
Mindenekelőtt arra kerestük a választ, hogy a mezőgazdasági támogatásoknál miért alkalmazzák a referenciaéveket és a mezőgazdasági minisztérium milyen logika mentén szabja meg öt vagy hét évben azt a periódust, amely alatt a támogatást folyósítják? Ugyanakkor a Maros Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) szakemberét, Bordi Kacsó Zsolt Attila igazgatóhelyettest arról is kérdeztük, hogy a két referenciaév között felszaporodó állomány miért nem részesülhet támogatásban?
Amint a helyettes igazgató kifejtette, referenciaév az állattenyésztésben csak a szarvasmarhák esetében van, az is az átmeneti nemzeti támogatásnál (ÁNT). Románia ezt az egyezséget kötötte az EU-val. A támogatást az ország a saját költségvetéséből fedezi, de az Erópai Unió jóváhagyásával. Az APIA végrehajtó intézmény, a mezőgazdasági minisztérium határozza meg a mezőgazdaságban követendő stratégiát és a különböző támogatásokat, az APIA csak végrehajtja a törvényekbe vagy rendeletekbe foglaltakat – hangsúlyozta a szakember.
– Melyek voltak az eddigi kezdőévek?
– Eddig két referenciaév volt: 2008. január 31. és 2013. január 31. A mezőgazdasági minisztérium határozza meg, mikor lesz a következő referenciadátum/(év). A 2013. január 31-e után létesült új gazdaságok is kaphatják ezt a támogatást.
– Melyek a támogatási feltételek?
– A 2016. március 1 – 2017. február 28. között létesült új gazdaságok kérhetik ezt a támogatást, ha eleget tesznek a követelményeknek, éspedig február 28-án a gazdaságban szerepelt három darab 16 hónaposnál idősebb szarvasmarha és bármennyi, 7 hónaposnál nagyobb ünő vagy bikaborjú. Ezek mind „új” állatok kell legyenek, ami azt jelenti, hogy más gazdaságban nem kértek az előző években rájuk támogatást. Ezt a 16 hónaposnál nagyobb szarvasmarhára kell érteni, mert a borjak esetében értelemszerűen nincs ilyen gond.
– Az idei év hoz-e valami újat a támogatások terén a gazdáknak?
– A támogatások ugyanazok maradnak, mint az előző években, a feltételek a 619-es számú miniszteri rendelet értelmében bizonyos támogatásoknál változnak.
Az eladott, elpusztult egyedre is folyósítják
– Ha valakinek 2013-ban három darab tizenhat hónapos szarvasmarhája volt és eleget tett a kritériumoknak, évekig csak arra a három jószágra kaphat támogatást, még ha időközben szaporodtak is? Köztudott, hogy évente legalább egy egyeddel szaporodnak az állatok, a hét év alatt azoknak a teheneknek már az unokáik is ellenek.
– Igen, ha 2013-ban három darab támogatásra jogosult állata volt a gazdának, a következő referenciadátumig ezekre az állatokra kérhet és kap is támogatást, még akkor is, ha időközben eladott belőlük, de az állatorvos által kiállított F2-es nyomtatványt (formular F2) meg kell őriznie.
– Mi történik akkor, ha a támogatásra bejegyzett három szarvasmarha közül az egyik elpusztul? Abban az esetben sem lehet a közben felszaporodott állomány egyik egyedével helyettesíteni, hogy továbbra is három állat után kaphassa a gazda a támogatást?Elméletileg a három támogatott állat utódainak létszáma az évek alatt akár tízre is szaporodhat, mégis csak a bejegyzett három állat marad a támogatást élvező, a többit nemlétezőként kezeli a támogatási program.
– Nem kell (nem is lehet) helyettesíteni az elpusztult egyedet, a gazda kapni fogja a három szarvasmarhára a támogatást a következő referenciadátumig. Csak az állatorvos által kiállított nyomtatványokat kell megtartania.
– Hallani olyan eseteket, amikor egy vagy több állatot eladtak és továbbra is a régi tulajdonos kapta évekig a támogatást. De olyan is előfordult, amikor egész farm állatállományát adta el valaki, de évekig felvehette a támogatást a nem létező gazdaságára. Ennek mi a magyarázata? Egyáltalán az éves ellenőrzéseknek mi a gyakorlati hasznuk, ha a hasonló esetek megtörténhetnek?
– A szarvasmarháknál az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) esetében nincs ellenőrzés, a gazdának csak az állatorvos által kiállított papírokat kell megtartania. Ha a referenciadátumon a gazdaságában szerepeltek az állatok, a következő referenciadátumig kaphatja rájuk a támogatást. Amennyiben a teljes gazdaságát eladja, a vevőnek lehetősége van arra, hogy a közjegyzőnél kiállított hivatalos dokumentummal a gazdasággal együtt átvegye az eladónak járó fizetési kötelezettséget (drepturi de plată). Ez abban az esetben lehetséges, ha a gazdaságban szereplő teljes szarvasmarha-állományt átveszi, és a fizetési kötelezettség átruházásába az eladó is beleegyezik. Ha nem így egyeznek meg, az eladó kapja a következő referenciadátumig a támogatást.
Ötven juh fölött évente kérhetnek
– Egyáltalán van még ennyire hosszú távú támogatási program?
– A szarvasmarhák esetében létezik még egy támogatási forma, az átmeneti támogatások szarvasmarhák után, tejtermeléstől függően (ÁNT).
– A juhokra évente igényelhető a támogatás. Miért van ez a kétféle mérce?
– A juhok esetében évente kérhető a március 31-ig minimum egy évet betöltött anyaállatra, ha a támogatásra jogosult állomány meghaladja az 50 darabot. Ugyanígy a kecskék esetében is, ha a támogatásra jogosult állomány meghaladja a 25 darabot.
– Ha egy gazda a tejcsarnoknak szolgáltatja be a tejet, mi a teendője? Amennyiben nem köt szerződést a gazda, megtörténhet, hogy a tejbegyűjtő üzemeltetője kapja meg azt a támogatást, amit a szarvasmarhatartó kellene kapjon?
– Nem kaphatja meg a tejbegyűjtő a gazdának járó támogatást. Ez egy másik átmeneti nemzeti támogatási program, amelyet a 619-es miniszteri rendelet szabályoz.
Egy hektár három parcellából is
– Igényelhet-e területalapú támogatást az, akinek nem egyben van az egyhektárnyi területe?
– Ahhoz, hogy támogatást kapjon valaki, minimum egy hektár területet kell művelnie/gondoznia. Ez lehet szántó, gyepterület vagy akár gyümölcsös is. A lényeg, hogy az egy hektár legkevesebb 30 áras parcellákból álljon. Például lehet két 30 áras szántóterülete, egy darab 30 áras legelője és egy 10 áras gyümölcsöse (mert a gyümölcsösök és szőlősök esetében a parcella mérete legkevesebb 10 ár). Tehát egy hektár összterülete kell legyen az igénylőnek, de nem kötelező, hogy az egy hektár szántó, gyepterület vagy gyümölcsös legyen, hanem ezek kombinációja is támogatható.
– Amennyiben legelője van egy gazdának, de nincs állata, csak akkor igényelhet, ha bizonyítani tudja, hogy eladta a szénát?
– A szénát nem feltétlenül kell eladni, azt raktározni is lehet. A gazda nyilatkozatot kell adjon, hogy a területéről származó szénamennyiséget elraktározta. Amennyiben eladja, a termelői könyvecske lapjával/ lapjaival bizonyíthatja az eladást, amiben kell szerepeljen a mennyiség is, hogy eleget tegyen a hivatalosan elismert minimális szénamennyiségnek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató