2024. july 21., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A miklósvári kastély (Fotó: Vajda György)


Erdély Európa érintetlen Tündérkertje – állítja Károly herceg, aki rendszeresen visszatérő vendég Háromszéken. Sokan vitatkoznak arról, hogy mi az, ami őt ide vonzza, mit talál itt olyan érdekesnek, különlegesnek. Annak ellenére, hogy évente bejárja a világot, mindig szakít időt arra, hogy legalább évente egy hétig itt barangoljon. Mindezt csak az tudhatja meg igazán, aki felkeresi azokat a helyeket Háromszéken, ahol a herceg is szívesen elidőz. 
 
Háromszék hét csodája 
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, a megyei tanács és a kereskedelmi és iparkamara háromszéki turisztikai napokat szervezett, hogy megismertessék a megye idegenforgalmi nevezetességeit, turisztikai célállomásait. Örömmel tapasztalhattuk, hogy sikerült kilábalni a rendszerváltást közvetlenül követő évek romboló korszakából, folyik az építkezés. Lassan ugyan, de a régió magára talál, talán jobban, mint máshol a Székelyföldön. Mert sikerült összefogni az érdekelteket, akik a turizmusból szeretnének tőkét kovácsolni. Gazdaságilag nincsen sok választási lehetőség. A lehetőség adott, csak észre kell venni, ki kell használni. Nemcsak a természeti adottságokat, az épített örökséget, hanem a humán tényezőt is. Mert ez utóbbi az igazi kötőanyag: munkában, lelkesedésben, odaadásban, mindenben, ami évszázadokon át a Kárpát-kanyarulatban megőrizte az ott lakókat. Ez a szülőföld valódi, megtartó ereje. 
A háromszéki turisztikai napok alkalmával rendezett felhívás alapján közönségszavazattal 43 javaslat közül kiválasztották Háromszék hét csodáját. Ezek a Büdös-hegy és környéke, a csernátoni Damokos Gyula-kúria – Haszmann Pál Múzeum, a gelencei Szent Imre műemlék templom, a kovászna-kommandói keskeny nyomtávú erdei vasút és a rajta közlekedő gőzmozdony, a nagyajtai unitárius műemlék templom, a rétyi nyír és a Vargyasi-szoros lettek. Az igazi csoda viszont az volt, amit körutunkon tapasztaltunk. 
 
A természeti adottság kihasználásának egyik lehetősége 
Mint ismeretes, a Kárpát-kanyar egyik természeti adottsága, hogy a vulkáni tevékenységnek köszönhetően gazdag ásványvízforrásokban, kénkigőzölgésekben, olyan lápos területekben, ahol Európa-szerte ritka növényfajok is megtalálhatók, de vannak olyan erdőrészek is, ahol háborítatlan életkörülmények között élnek azok az állatfajok, amelyek egyre ritkábbak a tőlünk nyugatabbra levő hegyvidékeken. Néhány éve nemcsak Kovászna, hanem Hargita megyében is hozzáfogtak kiépíteni a Borvíz útja tematikus turisztikai útvonalat, amelynek során felkereshetők nemcsak a töltödék és az üdülőtelepek (Borszék, Tusnád, Málnás, Bibarcfalva stb.), hanem a kevésbé látogatott falvakban található források, mofetták, gyógykezelési bázisok is. Kovászna megyében az AQUASIC Közösségek Közti Társulás, egy magánjogú, közérdekű, nonprofit, jogi személyiséggel rendelkező, független, politikamentes civil szervezet vállalta fel, hogy a megye turisztikai potenciáljának, valamint a gyógyfürdőturizmus támogatására kiépíti a Borvíz útját. Uniós támogatással, helyi önkormányzati hozzájárulással rehabilitálják Bölön, Bodok, Málnás és Előpatak, valamint a Szentkatolna községhez tartozó Hatolyka borvízfürdőit. 
 
A népi mesterségek és foglalkozások útján 
Székelyföldön él a leginkább a Szent László-legenda. A kunok elleni harcot felvállaló király legendája nemcsak azért maradt fenn, mert a jó és a rossz közötti harc ikonikus ábrázolata, hanem mert egy kicsit benne van a határok védelmével megbízott székelyek lelkülete is, akiknek elei évszázadokig ellenálltak az ezeréves határt veszélyeztető seregeknek. A legenda legépebben megmaradt ábrázolása a gelencei Szent Imre műemlék templomban látható, amelyről a legsajátosabb módon, a profi idegenvezetőket is felülmúló stílusban Palkó Ilona (Ica néni) mesélt a helyszínen, aki több évtizede fogadja a látogatókat, s fűszerezi az élményt ízes humorával. 
Ki ne hallott volna a 16 generációs felmenőkkel rendelkező bútorfestő, asztalos, fafaragó vargyasi Sütő családról? A falu központjában levő unitárius templom melletti gyönyörű portán a múzeumszoba mindig szívesen fogadja a vendégeket. Sütő István könyvet írt a családról, kiegészítve mindazt, amit Kós Károly írt róluk. A múzeum egyik, az évszázados múltat tanúsító tárgya az a festéktörő kő, amire 1680-ban véste rá nevét (második) Sütő József, másik oldalára pedig 1754-ben Sütő István. A múzeumot megtöltő, 1800-as évekből származó bútorok, a székely háztartás kellékei, a ládák, vetett ágy, vendégváró pad, sarok- és fali téka, kontyos mondószékek, kamarás asztalok mellett ott áll az 1848-as forradalomban részt vett nemzeti színű zászlórúd, s az a bölcső, amelyet István nagyapja készített és a kicsi fia is használt. 
Aztán aki erre jár, ne hagyja ki a szomszéd házban Máthé Ferenc fafaragót, majd nézzen be Olaszteleken Nagy György kovács-műhelyébe, ahol a „lélek melegségével” készülnek az igazi kézi kovácsoltvas munkák. Nagy György két műhelyt is berendezett. Az egyikben – feleségének a segítségével – ma is lézertechnika, flex és egyéb „műbeavatkozás” nélkül készíti el a díszmunkákat. A másikban pedig az édesapjától, nagyapjától örökölt szerszámok mellett egy hagyományos, kézi fújtatóval ellátott múzeumot rendezett be, amelynek falán a 19. század első éveiben készült fotó igazolja a berendezés eredetiségét. 
Nemcsak a kovácsmesterség él tovább ezen a vidéken, Kisbaconban meggyőződhettünk arról is, miként lehet működtetni a kilenc gazda és egy mesterember által 1835-ben megépített vízimalmot. Ha „szóra bírtuk” volna az udvaron levő, igen kopott malomköveket, talán még régebbi időkről is meséltek volna. 
 
Kúriák földjén
Ezzel a címmel adtak ki 2011-ben (második, javított kiadás) a Kovászna Megyei Tanács támogatásával egy fotókkal gazdagon illusztrált, igen szép kivitelezésű albumot, amely Háromszék kúriáit és kastélyait mutatja be, azzal a céllal, hogy turisztikai vonzerőként is értékesítsék. Van amit, hiszen a könyvben 165 épület szerepel. Körutunk során arra is választ kaptunk, hogy miként lehet a műemlék épületeket értékesíteni. 
A gelencei Ladia falurészen található Jancsó udvarház története különleges. Jancsó István perceptor 1727-ben költözött Gelencére, feleségül vette a birtok korábbi tulajdonosának lányát, Biroga Máriát. A ház utolsó Jancsó lakóinak apjuk, Jancsó György megtiltotta, hogy rangon alul házasodjanak. Jancsó Benedek, aki katonatiszt volt, öngyilkosságot követett el emiatt. A család utolsó sarja is kihalt 1993-ban. Az utolsó tulajdonos Jancsó Péter volt, akit a falubeliek csodabogárként, hosszú fehér haja és szakálla miatt egyféle Mikulásként tiszteltek. A volt kollektív által használt, üresen álló épületet Hunyadi Éva sepsiszentgyörgyi nyugdíjas tanárnő örökölte, akinek az édesanyja unokatestvére volt Jancsó Péternek, a birtok utolsó tulajdonosának. A tönkrement épületet 2005-ben vásárolta meg az örököstől a Budakeszin élő dr. Szász Károly közgazdász, a magyarországi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnöke, aki még abban az évben Tulit Attila építkezési vállalkozó segítségével hozzáfogott az állagmegőrzési munkálatokhoz, és visszaállíttatta az épületet eredeti formájába. Egy gelencei házaspár viseli gondját. Azt is megtudtuk, hogy Orbán Viktor is átlépte a küszöbét. 
Egy újabb sikertörténet az olasztelki Daniel-kastély újjáépítése, amelyet a volt tulajdonosok a kommunista rendszerváltást követően még az államosítás előtt eladtak az olaszteleki Balázsi és Kolumbán családnak, majd 1947-ben elhagyták az országot. Az épületeket 1949-ben államosították. A kommunizmus idején tejcsarnok, burgonyatároló és a volt kollektív gazdaság székelt a falai között. Megőrizték állagát, ám ennél nagyobb pusztítást végeztek benne az 1989 utáni zavaros időben, amikor az udvaron levő park fáit is kivágták. 2005-ben kapták vissza a két család leszármazottai a kastélyt, és azonnal befektetők után néztek, mivel nem volt anyagi lehetőségük a felújításra. Kalandos úton került a két mostani tulajdonoshoz az épületegyüttes, a székelyföldi informatikus és közgazdász házaspár Rácz Lillához és Attilához, akik korábban Bukarestben dolgoztak. Kétévi tárgyalás és a bürokratikus próbatételek után vásárolták meg 2008-ban 170.000 euróért. 2012-ben EU-s pályázattal a vidékfejlesztést és turizmust támogató 312-es kiírás alapján panzió létesítésére 400.000 eurós pályázatot nyertek. Ennek és a megyei tanács folyamatos támogatásának köszönhetően 2012–2014 között restaurálták és vendégfogadásra alkalmassá tették az épületet, amelyet 2014 nyarára nyitottak meg. 
A legismertebb a Károly herceg alapítványa által is felkarolt Kálnoky család projektje. Gróf Kálnoky Tibor és felesége, Anna, hazaköltöztek őseik földjére. 1997-ben Miklósvárán megvásárolták az első parasztházat, majd Kőröspatakon és Zalánpatakán is vásároltak ingatlanokat, amelyeket vendégházakká alakítottak át. Kálnoky Tibor szerint az általuk működtetett vendégházaknak azért van vonzereje, mert családias hangulatuk van. Ez az egyszerűség luxusa – teszi hozzá, olyan értelmiségi vendégeknek szól, akik nem a kereskedelmi kínálatot, a műdolgokat várják el. Majd magyarázza: nem kell a szalvétából hattyút formálni, csak legyen a helyén. Akik hozzájuk jönnek, tudják, hogy „nem profi a kiszolgálás”. A falubeli asszonyok főznek úgy, ahogyan a legjobban tudnak. Látványkonyhájuk volt, de a „hatóság” miatt át kellett alakítani „hipermodernné”. A legutóbbi ellenőrzésen az illetékes mosolyogva bevallotta, olyan helyeket akarnak támogatni, amelyeknek sajátos jellegzetessége van. 
A Kálnoky Alapítvány 30, nagyrészt helyi embert foglalkoztat. A vendégfogadáson, lovas programok szervezésén kívül a helyi termékeket is értékesítik. Zalánpatakán segítik a gazdákat, hogy pályázzanak, és arra ösztönzik őket, hogy hozzanak létre szövetkezetet, ami feldolgozóüzemeket, értékesítő hálózatot is kiépít majd. Kőröspatakon tehetségfejlesztő projektet is beindítottak roma és nem roma gyerekek számára, amelyet a Máltai Segélyszolgálattal közösen működtetnek. 
Időközben a család egykori tulajdonában levő, haszonbérbe vett miklósvári kastély helyett egy „vadonatúj” kultúrotthont terveztettek, amelyet az önkormányzat húzott fel, mivel ez volt a történelmi épület legutóbbi rendeltetése. Az épületet 49 évre bérli az alapítvány a baróti önkormányzattól. A felújítási munkálatokat pályázat alapján a Norvég Alap, a Liechtensteini Program, Románia kulturális tárcája támogatja, felügyeli. A beruházás 1,12 millió euró, amiből az épületet és az azt körülvevő parkot  felújították. A kastélyt az alapítvány élő múzeumként szeretné működtetni. Korabeli erdélyi bútorokat próbálnak beszerezni. 
 
Kovászna megye turisztikai nagykövete
Elkerülhetetlenül szó esik Károly hercegről, aki több alkalommal is Erdély „érintetlen természeti, kulturális örökségének” megőrzéséért emelt szót. Kálnoky Tibor kérdésre válaszolva elmondta, a herceg szenvedélyes ember, aki őszintén, meggyőződéssel kiáll az ügy mellett. „Hatalmas dolog az, hogy egy a világ legkiemelkedőbb személyiségei közül rendszeresen visszatér ide, miközben évente legalább háromszor körbeutazza a nagyvilágot. Nincs is más olyan vendégünk, aki minden évben egy egész hetet tölt nálunk. S ennek üzenete van. Azt szeretné, hogy ne kövessük el azokat a hibákat, amelyeket a nyugati civilizációk elkövettek a fejlődés terén…” – mondja Kálnoky Tibor. 
 
Kovászna megye turisztikai nagykövetének titulálta a herceget
László Endre, a turisztikai irodák szövetségének (ANAT) regionális elnöke elmondta, hogy a háromszéki turisztikai kínálattal rendszeresen részt vesznek a londoni, berlini szakvásárokon, de mégis Károly hercegnek köszönhetően jön a legtöbb külföldi, főleg angol turista e vidékre. A 2015-ös statisztikai adatok szerint Kovászna megyében, Kovászna fürdőváros kivételével, 154 engedélyezett kereskedelmi szálláshely van, ami 2515 szobát, 5595 ágyhelyet jelent. A szálláshelyek telítettsége 56%-os (a 40%-os a nulla, a 70%-os a jó). A szobák 46,64%-a Kovásznán van. 2015-ben 37.890 éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken a vendégek, 2016 első félévében pedig 180.767-et, ami jelentős növekedés. Sajnos, a megyében levő 10 utazási iroda közül mindössze négy foglalkozik belföldi turizmussal, Kovászna megye turisztikai értékesítésével. Az általunk is megismert helyek mellett még megemlítette a zabolai Mikes-kastélyt és az új bálványosi Grand Resort szállodát, amelyet a hajdani tébécészanatórium helyébe építettek, s amelynek igen magas a kihasználtsági foka, november végéig le van foglalva. A wellness-kínálat Tusnádfürdőn is meghosszab-bította az idényt. Az általunk is látott, tapasztalt pozitívumok mellett még mindig hiányoznak a jól képzett szakemberek. Nincsenek programok, annak ellenére, hogy minőségi kínálat van a wellness- vagy kastélyturizmus terén. A turizmus valódi mozgatórugója a középréteg, és ez hiányzik Romániában, de sok helyen nem is igazítják az árkínálatot ehhez – mondja a turisztikai szakértő, majd elárulja, hogy folyamatban van Háromszék turisztikai kínálatának feltérképezése, ebből készül egy adatbázis az érdekelteknek, míg egy nyilvános a potenciális turistáknak. László Endre azt is elmondta, jó lenne, ha a három székelyföldi megye szakterületi szereplői ne versenyhelyzetben gondolkodnának, hanem összefognának, mert csak együtt tudnak hosszú távú, több vendégéjszakát magába foglaló turisztikai kínálatot létrehozni. Az általunk is tapasztalt háromszéki, Kovászna megyei eredmények követendő példák. Károly herceg se véletlenül téved erre minden évben. Érdemes a nyomdokában járni. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató