Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdák tették szóvá az állatok után igényelhető támogatás odaítélésével kapcsolatos hiányosságokat.
Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdák tették szóvá az állatok után igényelhető támogatás odaítélésével kapcsolatos hiányosságokat. Kérdésünkkel Bordi Kacsó Zsoltot, a Maros Megyei Kifizetési és Intervenciós Ügynökség aligazgatóját kerestük meg.
A tehenészetek gazdálkodói az uniós előírások hétévenkénti referenciadátumának előírását igazságtalannak és hiányosnak vélik. Amint jelezték, a 2013-as évben bejelentett szarvasmarhának bármennyi borja is születhet, a 2020-as referenciaévig azok után nem igényelhetnek támogatást.
A Megyei Kifizetési és Intervenciós Ügynökség aligazgatóját arról kérdeztük, hogy miért nem kaphatnak APIA-s támogatást azon egyedek után is, melyek a bejelentést követően születtek, illetve az eladott állatokra miért a régi gazda kapja a megszabott támogatást?
Az aligazgató kérdésünkre elmondta, kétféle támogatás van, az egyedenkénti, százeurós átmeneti országos és a termeléshez kötött támogatás (sprijin cuplat). Az előző esetében a referenciadátum 2013. január 31-e, akinek akkor a nevén volt az állat, az kapja a támogatást 2020-ig, amíg újabb referenciadátumot szögeznek majd le. A támogatás feltétele legkevesebb három tizenhat hónaposnál idősebb szarvasmarha, illetve hat hónaposnál idősebb borjú volt. Amennyiben közben szaporodik az állomány, azok az egyedek már nem részesülnek támogatásban, és tulajdonoscserénél sincs törvényes szabályozása a támogatás állatkövetésének, annak ellenére, hogy az állatorvosnál be kell jegyezni az országos nyilvántartásba a tulajdonoscserét.
A 2015–2020 közötti termeléshez kötött támogatást az állomány függvényében évente állapítják meg, a feltétel az, hogy az állomány törzskönyvezett legyen, legkevesebb 10 és legtöbb 250 egyed után igényelhető. Arra a felvetésünkre, hogy a földalapú támogatást milyen logikai meggondolásból szabályozta ekképpen az európai uniós előírás, az aligazgató csak feltételes módban válaszolt, miszerint valószínűleg az unióban nincs akkora mozgás az állatállományok szintjén, mint mifelénk. Ellenben a teljesen újonnan létesült gazdaságok, olyan állatállománnyal, amelyre nem kaptak támogatást, bármikor igényelhetik az egyedek után járó támogatást a referenciaéven kívül is. Amennyiben egy lakcímen három család gazdálkodik és külön szeretnének támogatáshoz jutni, az nem lehetséges, az állat-egészségügyi igazgatóság ugyanis nem adhat erre igazolást, mert az uniós előírások szerint egy udvaron csak egyetlen állatgazdaság szerepelhet. A szarvasmarhák támogatását a fülszámuk alapján tartják nyilván.
Amint a szakember kifejtette, 2008-tól, az uniós tagsággal egy időben kezdték alkalmazni ezt a támogatási formát. A juhoknál és kecskéknél más előírások vannak érvényben, ötven juh és huszonöt kecske fölötti állomány részesülhet támogatásban, és évente március és május között lehet a támogatási kérelmeket benyújtani.
A radnóti Molnár Zoltán tehenészete kilencven szarvasmarhából áll, egyedenkénti APIA-támogatást hatvannégy állat után kap. Mint a fiatal gazda elmondta, a kilencvenes években két egyeddel kezdte az állattartó tevékenységét családi vállalkozássá alakítani. Kilencven hektáron termeszt takarmányt, önerőből próbálja fejleszteni gazdaságát, uniós pályázattal nem próbálkozott, szerinte túl időigényes és bizonytalannak is véli. A tej literét 0,95 lejért a Friesland vásárolja fel. Nyereséget nem könyvelt el, a jövedelmet technológiai fejlesztésekre fordítaná, a család befektetett munkája azonban nem térül meg. Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna annak, aki most kezdene hasonló vállalkozásba, gondolkodás nélkül azt felelte, hogy véleménye szerint jelenleg nem mondható nyereségesnek az állattartás.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató