Tulajdonjogi gondok

Elkezdődött azon nyárádmenti gazdák kártérítési kérelmeinek az elbírálása, akik érintettek a Nyárádon uniós alapok felhasználásával végzett árvízvédelmi munkálatok miatt szükségessé vált területkisajátításokban. A kártérítés folyósításának legnagyobb akadálya, hogy a földterületek tulajdonjoga nem tisztázott.

A Maros Vízgazdálkodási Igazgatóság két héttel ezelőtt a sajtóban közzétett hirdetéssel értesítette azokat az ingatlantulajdonosokat, akik érintettek a Nyárád mederszabályozásához szükséges területki-sajátításokban, hogy április 18-tól a nyárádszeredai, ákosfalvi, nyárádgálfalvi, backamadarasi és nyárádkarácsoni polgármesteri hivatalokban a tulajdonjogot ellenőrző bizottságok elkezdik a kártérítési kérések elbírálását. 

 

Sokan rajta sincsenek a listán

Backamadaras községben meghaladja a 200-at azoknak a gazdáknak a száma, akik érintettek a kisajátítási ügyben, sok esetben a gazdák udvaraiból kellett lecsípni egy részt. Turbák Zoltán polgármester rámutatott, a legszomorúbb, hogy nincsenek telekelve a területek, illetve sok esetben nem volt meg az örökösödési eljárás, a községben az érintett külterületek tulajdonosainak alig tíz százaléka tudja birtoklevéllel igazolni a tulajdonjogot. A polgármester tudomása szerint a külterületek tulajdonosainak négyzetméterenként 1,7 lej, a beépített terület esetében pedig négyzetméterenként 9,6 lej jár.  A másik probléma, ami mindeddig tisztázatlan, hogy mi lesz azokkal a gazdákkal, akik nem szerepelnek a kárpótlási jegyzéken, bár a telkük rajta van a munkálati térképen. A beruházás nyomán feldúlt területek kapcsán a község vezetője elmondta, ígéretet kaptak, hogy eredeti állapotába visszaállítják ezeket a helyszíneket, a termőterületeket hetven százalékban már rendbe tették. 

Keresztesi Barna, Nyárádszereda alpolgármestere is arra panaszkodott, hogy bár náluk kevesebb mint száz telektulajdonos érintett az ügyben, hetven-nyolcvan százaléknak sajnos nincsenek rendben az iratai. – Olyan esetek is vannak, hogy az illető 200-300 lejes kártérítésre lenne jogosult, viszont ahhoz, hogy a tulajdonjogot igazoló hiteles irat birtokába jusson, le kellene bonyolítani a hagyatéki eljárást, ami esetenként két-három ezer lejbe kerül. Mi kell megmagyarázzuk a gazdáknak, hogy miért nincsenek rajta a listán, holott a közvetlen szomszédjuk, akinek a telkét ugyanolyan mértékben érintette a munkálat, szerepel rajta – mutatott rá a városvezető-helyettes, majd hozzátette, a kéréseket elbíráló bizottság gyűlésein, amelyekre hetente kerül majd sor a helyi polgármesteri hivatalban, minden egyes kérést sorra vesznek, behívatják az érintett gazdákat, és megpróbálják megoldani a felmerülő gondokat. Keresztesi Barna hangsúlyozta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a vízügy illetékesei menjenek el a helyszínre, ahol a munkálatok zajlottak, és gyalogosan járják végig közösen a teljes szakaszt, vegyék szemügyre, melyek azok a hiányosságok, amelyeket sürgősen orvosolni kell. 

– Vannak telkek, ahol az emberek megengedték, hogy rámenjenek a munkagépek, és most nem tudják megművelni, mivel nem hozták rendbe ezeket. A piac területén sártenger van, a munkálatok idejére több száz tonna követ hordtak oda. Az embereket zavarja, ezt is a vízügy kell megoldja – adott hangot álláspontjának az alpolgármester. 

 

Több mint hétszáz gazda szerepel a listán

A Népújság megkeresésére Rodica Colceriu mérnök, a Maros Vízügyi Hatóság műszaki igazgatója, a projekt vezetője kifejtette, a beruházás által érintett öt községben összesen 757 telektulajdonost azonosítottak, Nyá-rádszeredában 71-et, Nyárádgál-falván 152-t, Backamaradason 203-at, Nyárádkarácson községben 111-et, Ákosfalván pedig 216-ot. – A Maros Vízügyi Hatóság értesítette a szóban forgó tulajdonosokat, kifüggesztette a listát az érintett polgármesteri hivatalok székhelyén. Az eddigi értesítések nyomán tavaly november óta 230 kártérítési kérést nyújtottak be, tehát a jegyzéken szereplő jogosultak mintegy harminc százaléka. Nagyon csekély az arány, ezért a sajtóban megjelentettük a hirdetést, ezenkívül mindenik településen megalakult egy, a tulajdonjogot ellenőrző bizottság, amelynek tagjai az adott település polgármestere vagy alpolgármestere, két jogász, a prefektúra, valamint a kataszteri hivatal képviselői. Ezenkívül mindenik úgynevezett nyitógyűlésen jelen voltak az országos vízügyi hatóság, valamint a megyei vízügy képviselői. 

Hetente találkozik a bizottság mindenik érintett polgármesteri hivatalban, emellett egy-egy nap terepen szemrevételezzük, hogy mely teendők maradtak el a munkálatokat követően – ígérte az igazgató. 

 

Hosszadalmas és nehéz folyamat lesz

– ismerte el Rodica Colceriu, mivel a lakosságnak nincsenek a birtokában azok az iratok, amelyekkel a tulajdonjogot egyértelműen tudnák igazolni. Az érintettek 30 százaléka ugyan benyújtotta a kérvényét, mellékelve a szükséges iratokat, viszont a bizottság feladata, hogy ellenőrizze, megfelelőek-e, illetve ha nem, a jogászok tanácsokkal segítsék az embereket. A kisajátításra ítélt terület összesen 28 hektár, és a szakemberek által végzett felértékelések alapján kormányrendelettel 750 ezer lejt hagytak jóvá az állami költségvetésből a kártérítések kifizetésére, amely összeg a Maros Vízügyi Hatóság bankszámláján van. – A pénz tehát elérhető, és részünkről a nyitottság megvan arra, hogy minél előbb megoldjuk a problémát, és az emberek megkapják a nekik járó kártérítést, viszont a területek tulajdonjoga körüli rendellenességek késleltetik majd a folyamatot. Ha a tulajdonos iratokkal tudja bizonyítani a tulajdonjogot, semmi akadálya, hogy rövid időn belül megkapja a pénzt. A jogászok segítségével azokban az esetekben kell megoldást találni, ahol nincsenek meg ezek az iratok, nincsen meg például a hagyatéki eljárás és a kérvényező nem a terület tulajdonosa. A törvény pedig világosan kimondja, kizárólag azon személyeket lehet kárpótolni, akik bizonyítani tudják a tulajdonjogot az adott terület fölött. Olyan eset is van, hogy nem tudtuk azonosítani a tulajdonosokat, sajnos a polgármesteri hivatalok birtokában lévő mezőgazdasági regiszterek sok esetben nincsenek aktualizálva – sorolta a nehézségeket a műszaki igazgató. 

Érdeklődésünkre, hogy négyzetméterenként mennyi kártérítésre számíthatnak a gazdák, illetve van-e határidő a kérelmek benyújtására, a szakember kifejtette, különbség van a négyzetméterre megszabott összegek között a terület besorolása függvényében, azaz hogy bel- vagy külterületről, legelőről vagy beépített területről van szó. Ezt figyelembe véve történt ezek felértékelése. 

– A törvénykezés értelmében azt mondhatjuk, hogy a kártérítési kérelmek leadási határideje lejárt, viszont ez nem jelenti azt, hogy nem fogadjuk az újabb kérvényeket, hiszen az a cél, hogy mindenki megkapja a neki járó kártérítést. Ezentúl az iratokat a polgármesteri hivatalok székhelyén kell leadni. Megkértem a jogászainkat, segítsenek az iratcsomó összeállításában az embereknek. Ugyanakkor vannak olyan telektulajdonosok, akik nincsenek rajta a listán. Semmi gond, ugyanis a törvénykezés lehetővé teszi, hogy a jegyzéket utólag kiegészítsük a helyszínen tapasztalt valós adatok alapján, és ha indokolt, kérhetjük a rendelkezésre álló összeg kiegészítését is. Minden parcellát, esetet külön elemzünk. Ha egy tulajdonos három éven belül nem nyújtja be kártérítési igényét, akkor veszíti el csak ehhez való jogát – fogalmazott. 

Felvetésünkre, hogy az érintett községek lakói közül sokan nehezményezték, ahogyan az árvízvédelmi munkálatokat végezték, Rodica Colceriu elismerte, nehéz egyeztetni a környezetvédelmi érdekeket az árvízvédelmi érdekekkel. Mint mondta, az ország más részein végzett, hasonló jellegű munkálatok esetén az emberek megértették, hogy ez a saját érdekükben történik, hogy ne kelljen rettegniük, amikor jönnek az esőzések, és sok esetben ingyenesen rendelkezésre bocsátották a telküket. A Nyárád mentén több ízben is a lakosság, illetve a környezetvédők ellenállásába ütköztek. – A munkálatot követően fákat, füvet ültettünk. December végén befejeződött a beruházás, már csak a végső simítások maradtak hátra. A május 1. utáni helyszíni szemlék alapján a polgármesterekkel együtt kimegyünk terepre, és elmondják, milyen hiányosságokat kell orvosolni, konkrét határidőket szabunk meg, és ezek betartását én magam fogom követni – ígérte a projektfelelős.