Trianonra emlékeztek

A szeretet és az összefogás hidakat épít

Június 4-ére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete megemlékezést szervezett Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius templomban. A megemlékezést követően koszorút helyeztek el a templom udvarán található összetartozás fájánál.

A rendezvényen Nagy László unitárius lelkész mondott imát és áldást. Mint mondta, évről évre összegyűlnek megemlékezni az elmúlt időkről és mindazokról, akik a nehézségek ellenére tettek nemzetükért. „Azért vagyunk itt a templomban, hogy hitünk mellé cselekedetet tegyünk. Ne csak mondjuk, hogy szeretjük a nemzetünket, de tegyünk is a megmaradásáért” – hangsúlyozta.

Az összetartozás mi magunk vagyunk

A megemlékezésen Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát dr. Flender Gyöngyi konzul képviselte. Beszédében kiemelte: a nemzet szabadon vállalt sorsközösség. Jelenti a közös nyelvet, a közös kultúrát, a közös múltat. De jelenti a szeretetet, a ragaszkodást, a hűséget, az elkötelezettséget minden olyan ügy iránt, ami a jelenben fontos, ami egy adott magyar közösség élhető jövőjére van kihatással. Kijelentette: a nemzeti összefogás azt jelenti, hogy a küzdelmet vállaljuk, az akadályokat közös erővel leküzdjük. Mert a nemzet egy nagy közös vállalkozás is, ránk váró feladat a jelenben és a jövőben egyaránt. Ebben a küzdelemben – a nemzeti összetartozásra vonatkozó törvénnyel összhangban – a magyar kormány továbbra is elkötelezett, és lehetőségeihez mérten mindent megtesz az ügy érdekében. „A mai alkalommal ismét eszünkbe jut az a számtalanszor megtalált és elfeledett felismerés, hogy a nemzeti összetartozást mi hozzuk létre, mi tartjuk fenn, mert valójában az összetartozás mi magunk vagyunk” – zárta beszédét Flender Gyöngyi konzul. 

Emlékezni jöttünk…

A mai napon a magyarság történelmének leggyászosabb eseményére, Trianonra, az 1920. június 4-én, éppen 99 éve aláírt békediktátumra emlékezünk – hangsúlyozta beszédében Cseh Gábor –, amikor feldarabolták Magyarországot, magyarok millióit kényszerítették megalázó kisebbségi sorsba. A szónok felidézte a trianoni diktátum következményeit, a két világháború közötti időszakot, illetve az azt követő újabb európai békerendszert, ami megerősítette Magyarország szétdarabolását.

Mindezek ellenére hitre buzdította a hallgatóságot, és arra, hogy soha ne adják fel gyökereiket. „A balsors ugyan megtépett bennünket, de pozitívan és hittel kell előretekintenünk, bízva magunkban és megmaradásunk jövőjében. Mi, magyarok soha nem adhatjuk fel a gyökereinket. Mert ha a gyökereket elvágjuk, hagyjuk elvágni, akkor minden odavész. 

Tegyük hát félre a haragot és a gyűlöletet, amely sorompókat, határokat, szögesdrótokat állít ország és ország, nemzet és nemzet, polgár és polgár közé. Ezzel szemben a szeretet és az összefogás hidakat épít. Nemcsak műszaki, hanem lelki értelemben is” – mondta egyebek között az EMNT megyei elnöke. 

A megemlékezésen, amely a himnuszokkal és koszorúzással ért véget, fellépett a Kistemplom Evangélium vegyes kara, illetve a Bolyai Farkas Líceum zeneköre. Műsorvezető Kányádi Orsolya volt.