Az elnökválasztás első fordulójából kikerült politikai szereplők híre és neve, háttere semmiféle demokráciára nem jelent garanciát. Legalábbis ez jön le a kommentárokból, életrajzi ismertetőkből, pályarajzolatokból. Mert azok számára, akik nem bújják naphosszat a hírtévéket és a hírügynökségi jelentéseket, a közmédiát és a digitális agymosodát hanyagolják, azok számára ezek ismeretlen nevek, az ismeretlenből tartanak a balsorssal karonfogva a bizonytalan jövendő irányába. Hatalmat, széket, hatáskört, vas- vagy vaktörvényeket szeretnének, a polgárok nyakára hágva.
Sok más aggasztó jel és negatívum mellett, alulírott véleményezőnek azt tűnt fel, hogy az első forduló jelöltje magas rangú ENSZ- és EU-hivatalnok volt éveken keresztül. Karrierje a hazai és az európai közös intézményeken keresztül ívelt fel. Emezek – mint hallható – semmiféle hatással nem voltak politikai meggyőződésére, kultúrájára. Holott esküje szerint azoknak az értékeknek az őrzőjének, fejlesztőjének, továbbadójának kellett volna lennie, amelyeket tagad, választási kampányszövegeiben, nyilatkozataiban megtagad, elvet. Mindent összevetve – esküszegő.
Lehet, hogy fasizmusa, Vasgárda-csodálata vastag máz, amelyet a legprimitívebb választók megnyeréséhez használ(t). Úgy tűnik: jó fogás volt, hasznot hajtó, hiszen a legtöbb szavazatot hozta. Olyanok szavaztak rá, akik bedőltek neki. Akiknek a tudatalattijába lesüllyesztett, ősöktől örökölt meggyőződését a felszínre hozta. Már nem kell a toleranciától, a multikulturalitástól, a kisebbségek pozitív diszkriminációjától tartani. Brüsszeltől el kell távolodni. (Erre is van példa a szomszédból.) Hiszen Trump győzelme is ebben rejlett. Sokan mondják, hogy a román választópolgár már unta a szocdem és liberális fecserészést, tehetetlenséget, és azt gondolta, aki radikálisan nagyot mond, mást és újat fúj, az talán még megváltást is hozhat a honi állapotokban.
Euroszkeptikus, EU-főhivatalnok, Putyin-szimpatizáns, a NATO-tagország elnökjelöltje. Antiszemita, mert az állt jól egy nacionalista jelöltnek a múltban is, és úgy tűnik, manapság is kifizetődő. Aki nem antiszemita, annak a palesztinokkal gyűlik meg a baja, és az nem lehet méltó Zelea Codreanuhoz.
(Egyébiránt az általános tájékozatlanság ellen, ami a Vasgárdát illeti, el kellene olvasni Miskolczy Ambrus kiváló történeti munkáját. A Vasgárda két kötetét. Onnan kiderül, hogy a Mihály Arkangyal Légiója nem annyira a magyarok ellen volt, miként azt sokan hiszik, hanem elsősorban a zsidókat szerette volna kiirtani, és ebben találkozott, azonos követ fútt az akkori magyar szélsőjobbal.)
Csak remélni lehet, hogy a közmondásosan rugalmas román (kül)politika felülírja Călin Georgescu irányvonalát.
Őrá bizonyosan nem szavazhat demokratikus meggyőződésű ember, józan és racionálisan gondolkodó román állampolgár. Eddig a fenntartható fejlődés felelőse volt, funkcióját tekintve. Ha nem vigyázunk, és győz, akkor új hivatása a fenntartható fasizmus lesz.
