Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nincs szükség rá, mégis gőzerővel készül Mark Zuckerberg metaverzuma, amely komoly technológiai, gazdasági és geopolitikai problémák elé néz. Emellett nagy az esélye, hogy a világ többi nagyhatalma is létrehozza a saját virtuális valóságát, új konfliktusokat teremtve, és új kihívások elé állítva a diplomáciát. Ilyen és hasonló kérdéseket érintett Shaun Riordan volt brit diplomata a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures sorozatának legutóbbi alkalmán.
A novemberi Transylvania Lectures vendége Shaun Riordan volt, a European Institute of International Studies kutatóközpont diplomácia és kibertér tanszékének igazgatója. 1984-ben kezdte diplomáciai karrierjét, New Yorkban, Tajvanon, Pekingben és Madridban, valamint az Egyesült Királyság külügyminisztériumában is szolgált. Az elmúlt húsz évben a diplomáciában történő innovációt, valamint a technológiai változások geopolitikai kockázatokra gyakorolt hatását vizsgálta. Munkásságából négy könyv, számos cikk és könyvfejezet született.
A metaverzum geopolitikája és diplomáciája (The Geopolitics and Diplomacy of the Metaverse) című angol nyelvű előadást a kolozsvári MCC-központban hallgathatták meg az érdeklődők november 22-én kedden. A beszélgetést Péter Ákos, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatója nyitotta meg, a moderátori szerepet pedig W. Szabó Péter informatikus, a Tengr.ai és az Erdélyi Magyar Innovációs és Technológiai Társaság alapítója vállalta.
Shaun Riordan azt tapasztalta, hogy a diplomaták nem értenek a technológiához, és érdekelte, hogyan kezelhetik a diplomáciai életben a kiberbiztonság vagy mesterséges intelligencia kérdését, a mikrocsipekért folytatott harcot vagy a jövő metaverzumait. A metaverzum azóta vált ismertté, hogy Mark Zuckerberg a Facebook munkájának középpontjába helyezte, és a vállalat nevét Metára változtatta. Az alternatív valóság VR-eszközökön keresztül lesz elérhető, és a fizikai világgal párhuzamosan fog működni. Zuckerberg azonban alulértékelte a technológiai és geopolitikai kihívásokat. A metaverzumok építése számos technikai és kereskedelmi kihívást hoz magával: korlátozott számítástechnikai kapacitás, nem megfelelő internetszolgáltatás, üzemeltetési gondok, illetve a metaverzumok közötti versengés. Emellett, ha pénzköltési lehetőség lesz benne, szükség lesz a tulajdonjog védelmére és a szerződéskötések ellenőrzésére. Technikai okok miatt sokkal limitáltabb lesz a hozzáférés (például a VR-eszközök a román minimálbér dupláját érik), mint az internet esetében, és ez további társadalmi szakadást is okoz majd.
Az internet koncepciója más geopolitikai helyzetben született: a 80-as évek végén az Egyesült Államok domináns helyzetben volt, ma azonban számolni kell a világ nagy gazdasági szereplőivel, így kevés az esélye annak, hogy egyetlen metaverzum jöjjön létre – jelentette ki az előadó. A metaverzumban folytatott diplomácia már politikai kérdés: például hogyan kezeljük a különböző metaverzumok közötti kapcsolatokat, a kiberbiztonságot, vagy lesz-e terrorizmus benne. Shaun Riordan felhívta a figyelmet arra, hogy a deep fake és egyéb technológiák miatt nagy az átverések, a félretájékoztatás esélye. Manapság extravagáns állítások is elhangzanak virtuális nagykövetségek nyitásáról, de a volt diplomata szerint ez a legkevésbé releváns kérdés.
Nincs szükségünk a metaverzumokra, hiszen csak súlyosbítani fogják a többi nagy globális problémát – mutatott rá Shaun Riordan. Úgy véli, a virtuális világ fejlesztése nagy függőségeket épít fel, a technikai követelmények és a nyersanyagok megteremtése pedig még inkább terheli a környezetet. A konfliktus elkerülhetetlen lesz a metaverzumokban, a régi érdekalapú diplomáciai módszerek alkalmazása és a diplomaták jelenléte azonban enyhítheti az elszigetelődést és a kiberbiztonsági problémákat.
„Nagy öröm számunkra, hogy teret adhatunk a napjaink érdekfeszítő kérdéseiről szóló beszélgetéseknek, előadásoknak, és jó látni, hogy minden erdélyi városban nagy érdeklődésnek örvendenek ezek a nyílt rendezvények a középiskolások, egyetemisták, szülők, pedagógusok körében is” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. „A Transylvania Lectures csak egy szelete az MCC munkájának, amellyel versenyképes tudást ad át, kritikai gondolkodásra ösztönzi a diákokat, valamint lehetőséget és motivációt ad az itthon maradásra, sikeres elhelyezkedésre. Örülök, hogy ebbe a helyi közösségek tagjai is bekapcsolódnak a különböző városokban” – tette hozzá az igazgató.
A Transylvania Lectures sorozatban az MCC havonta hív meg Kolozsvárra neves külföldi szakembereket, akik nyilvános előadáson mutatják be nézeteiket, és folytatnak diskurzust a helyi közösség érdeklődő tagjaival. Emellett az MCC Erdély-szerte rendez nyílt rendezvényeket, amelyekről a Collegium Facebook-oldalán értesülhetnek az érdeklődők.