Továbbra sincs jele az orosz csapatok visszavonásának
A NATO továbbra sem rendelkezik bizonyítékkal, hogy Oroszország megkezdte csapatai kivonását az ukrán határ térségéből – közölte hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A NATO továbbra sem rendelkezik bizonyítékkal, hogy Oroszország megkezdte csapatai kivonását az ukrán határ térségéből – közölte hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A dán politikus így fogalmazott: a csapatkivonás Moszkva első érdemi hozzájárulása lenne a válság enyhítéséhez; egy lépés lenne a helyes irányba, amit ő elsőként üdvözölne. Rasmussen rámutatott arra is, semmi különösebb okát nem látja annak, hogy Oroszországnak ekkora erőket kelljen összpontosítania az ukrán határ közelében.
A NATO főtitkára hangsúlyozta: lehetővé kell tenni, hogy az ukránok a vasárnapra kiírt elnökválasztáson szabadon és békés körülmények között nyilváníthassák ki akaratukat.
„Ez az a szavazás, amely számít, Ukrajna és a nemzetközi közösség számára egyaránt” – utalt Rasmussen arra, hogy a NATO-szövetségesek sem a Krím, sem a „donyecki népköztársaság”, sem a „luhanszki népköztársaság” hovatartozásáról szóló „nép-szavazást” nem ismerik el.
„Az elnökválasztás megzavarására irányuló bármilyen kísérlet arra tett próbálkozás volna, hogy az ukránokat megfosszák a választás jogától” és újabb visszalépést jelentene a válság politikai úton való megoldása szempontjából – hangsúlyozta a főtitkár.
Anders Fogh Rasmussen újságírói kérdésre úgy értékelte, hogy az ország keleti részében tapasztalható instabilitás megnehezítheti a szabályos elnökválasztás megtartását, ezért is fontos, hogy a törvénytelenül működő fegyveres szeparatista csapatok felhagyjanak tevékenységükkel, és lehetővé tegyék a választás megrendezését.
A NATO-főtitkár szerint az ukrán válság teljesen új biztonságpolitikai helyzetet teremtett, amelyben a nemzetközi környezet kevésbé kiszámítható, és amely a jövőre is hatással lesz. Rasmussen kijelentette: az orosz agresszió a nemzetközi rendnek azt az alaptételét kérdőjelezi meg, hogy a szuverén nemzeteknek joguk van, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukról. A politikus azt is világossá tette, hogy vissza kell fordítani azt az évek óta tartó folyamatot, hogy egyes szövetséges államok folyamatosan csökkentik védelmi kiadásaikat. Oroszország az elmúlt időszakban évente 10 százalékkal növelte védelmi kiadásait, és van olyan európai szövetséges, amely 40 százalékkal csökkentette – mutatott rá a NATO-főtitkár, aki szerint a közös biztonsághoz minden szövetségesnek hozzá kell járulnia.
„A biztonságnak ára van, de az ukrán válság is bizonyítja: a bizonytalanság, az instabilitás sokkal többe kerül” – húzta alá Anders Fogh Rasmussen.
