Torkoscsütörtök – az utolsó lehetőség a böjt előtt
A néphagyomány szerint farsang farkán ér véget a szórakozás, a bálok, esküvők, vidám mulatságok, alakoskodások időszaka. Lejár a vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak, amely egykoron arra szolgált, hogy a földműves ember szórakozzon, kipihenje magát. Ezt követően a böjttel készült fel a húsvétra, s a nehéz mezei munka kezdetére. Mivel a disznóvágás utáni zsíros ételek maradékát is el kellett fogyasztani, erre nyílik egy utolsó lehetőség torkos-csütörtökön. E böjt előtti napon még egyszer jól lehetett lakni.
A néphagyomány szerint farsang farkán ér véget a szórakozás, a bálok, esküvők, vidám mulatságok, alakoskodások időszaka. Lejár a vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak, amely egykoron arra szolgált, hogy a földműves ember szórakozzon, kipihenje magát. Ezt követően a böjttel készült fel a húsvétra, s a nehéz mezei munka kezdetére. Mivel a disznóvágás utáni zsíros ételek maradékát is el kellett fogyasztani, erre nyílik egy utolsó lehetőség torkos-csütörtökön. E böjt előtti napon még egyszer jól lehetett lakni. Az ortodox hívek közül sokan betartják, a reformátusok nem gyakorolják a 40 napos böjtöt, s a katolikus egyház is sokat enyhített a hajdani szokásokon. Hol vannak már azok az idők, amikor a szomszédok feljelentették azt, aki megszegte a fogadalmát? A katolikusoknál a II. vatikáni zsinat hozott nagyobb engedményt ezen a téren. Ezt követően a péntek maradt meg böjtös napnak, s ehhez hozzátették a keddet vagy a szerdát is. Ugyanakkor a katolikus hívek saját lelkiismeretük szerint dönthetik el, hogy tartják-e a böjtöt vagy sem. Annak, aki önszántából mégis felvállalja, s így készül Jézus halálának és feltámadásának idejére, az erdélyi katolikus templomokban a húshagyókedd utáni szerdán hamuval jelölik meg a homlokát.
A disznóhús, a zsíros ételek fogyasztásának kerülése, a visszafogottabb étkezés, a nagy eszem-iszomok elmaradása, s a vitaminokban gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának előtérbe helyezése nemcsak a testnek tesz jót, a lelket is segíti abban, hogy megpihenjen. Manapság a természetgyógyászok is ajánlják az epe- és májkímélő, méregtelenítő böjtöt, böjtös étrendet, hogy a lerakódott salakanyagoktól megszabaduljon a szervezet.
Torkoscsütörtökön még megengedett az ízletes finom farsangi fánk, amelynek elkészítésére az Asztalos Enikő erdélyi népi szakácskönyvében olvasható receptet ajánljuk. Addig is mondjuk el, hogy az ízletes kőttes tészta egy bécsi pékségből indult világ körüli útjára. Egy zsúfolt napon a leghíresebb pék özvegye állítólag úgy kijött a béketűrésből, hogy egy maroknyi kenyértésztát akart valakinek a fejéhez vágni, de a tészta a kályhán levő serpenyőbe pottyant, ahol a sercegő olajban szép sárgásbarnára sült. Így született meg a legenda szerint a fánk. Más vélemények szerint Marie Antoinette, XVI. Lajos neje hozta divatba, miután a párizsi utcán egy mézeskalácsos mester kosarából megkóstolta.
A farsangi fánk erdélyi népi változatának az elkészítési módja:
Kőttes tésztát készítünk 60 dkg lisztből, fél liter tejből, 6 dkg vajból, 5 dkg cukorból, 3 dkg élesztővel, kis sóval 3 dl rummal és öt tojás sárgájával. A cukrot, olvasztott vajat és a rumot apránként dagasztjuk bele a tésztába. Deszkán ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, pohárral kiszaggatjuk, forró, bő zsiradékban egyik oldalát lefedett, a másikat fedő nélküli edényben kisütjük. Cukorporral tálaljuk.
