Rendőri intézkedések és eljárások
A közrend és közbiztonság fenntartása szempontjából törvénymódosításra volt szükség, mert a régi jogszabály nem bizonyult megfelelőnek. A rendőrség munkatársai úgy vélték, hogy jogköreik hiányosságai miatt esetenként ez volt az egyik oka annak, hogy tömegrendezvényeken nem tudtak eléggé hatékonyan fellépni.
Ezért tavaly ősszel elfogadta a parlament, október 28-án pedig megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2019. évi 192-es számú módosított törvény a közrendről és közbiztonságról, amely módosította a rendőrség szervezését és működését szabályozó 2002. évi 218-as számú törvényt, valamint a határrendészet működését szabályozó 2001. évi 104-es számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új szabályok bevezetésére 90 napos határidőt adtak, így azok január 26-tól lépnek érvénybe. Ezek változásokat hoznak az állampolgárok igazoltatása, motozása, a rendőrőrsre való bekísérése tekintetében, továbbá szigorodnak egyes bírságok, ugyanakkor a rendőrök magatartását illetően is vannak pontosítások. Az új törvény többek között megfogalmazza, mikor és milyen módon történhet egy igazoltatás. A jogszabály szerint az eljáráshoz elég, ha felmerül a szabálysértés gyanúja. A módosított törvény továbbá rendelkezik arról, hogy milyen esetekben hatolhatnak be a rendőrök magánlakásokba a tulajdonos beleegyezése nélkül. Emellett szigorítja a büntetéseket azokban az esetekben, amikor bírságot szabnak ki a szomszédok zavarásáért vagy a túl hangos köztéri magánbulikért, amennyiben a bírságolást követő 24 órán belül ismét megállapítják ugyanazt a kihágást.
Mikor és hogyan igazoltathat a rendőr?
A személyazonosság igazolása a személyazonossági okmány alapján történik. Abban az esetben, ha az igazoltatott személy nem tudja a személyazonosságit felmutatni, bármilyen fényképes igazolvány helyettesítheti a személyi okmányt, a rendőr pedig a rendelkezésére álló eszközökkel a helyszínen ellenőrzi azt az országos adatbázisban.
A rendőr csak olyan személyt igazoltathat, aki törvényt sért, vagy fennáll annak a gyanúja, hogy törvénysértést követett el, netalán arra készül. Abban az esetben is igazoltatható valaki, ha azzal gyanúsítják, hogy egy bűncselekmény helyszínén jelen volt vagy tudomása van az elkövetésről, a tettesről vagy az ügyben érintett javak sorsáról. A rendőrök igazoltatni fogják azt a személyt is, aki segítségüket vagy beavatkozásukat kéri, esetleg idős kora, egészségi állapota, fogyatékossága miatt, alkoholos befolyásoltság vagy pszichoaktív szerek hatása okán a közrendészet beavatkozása szükséges. Az igazoltatás indokolt abban az esetben is, ha egy körözött személy leírása hasonlóságot mutat, ha olyan javakat birtokol, vagy olyan járművet vezet, amelyet a leírások alapján keresnek. Amennyiben olyan tevékenységet folytat, amely engedélyhez, bejegyzéshez, időszakonkénti láttamozáshoz kötött, illetve ha eljárást indított valaki ellen egy hatóság vagy intézmény, ugyancsak igazoltathatják. Egy ellenőrzött intézménybe illetéktelenül való behatolás alkalmával, közúti ellenőrzések, razziák idején is kérhetik a személyazonosság igazolását. A rendőri felszólításra át kell nyújtani a személyazonosságit, és a feltett kérdésekre válaszolva segíteni az ellenőrzést. Ugyanakkor a rendőr kötelessége szóban az igazoltatott személy tudomására hozni az ellenőrzés okát.
Ártalmatlanná tevő testtartások
Az új jogszabály pontosan leszögezi, milyen esetekben igazoltathatnak valakit, illetve mit kell tennie annak, akit igazoltatnak. Az intézkedést végrehajtó rendőri szerv kérheti, hogy az igazoltatott emelje fel a kezét, álljon terpeszbe, üljön le vagy feküdjön a földre, esetleg más, olyan testtartást parancsolhat, amellyel megelőzhető, hogy a rendőrt agresszivitás érje, ugyanakkor az igazoltatott emberi méltóságát is tiszteletben kell tartania.
Az intézkedés során a rendőr felszólíthatja a polgárt, hogy a kezében tartott eszközöket, melyekkel esetleg támadhat, dobja el. Terhes nőket, fogyatékkal élőket és gyerekeket nem szólíthatnak fel az ülő vagy fekvő pozíció felvételére. Az új jogszabály nemcsak a rendőr munkáját könnyíti meg, hanem az állampolgároknak is szolgáltat némi garanciát a felesleges zaklatás ellen. Fegyveres támadásnak bizonyul a lőfegyverrel, különböző tárgyakkal, vegyi anyagokkal vagy állattal való támadás lehetősége, amelynek során az emberek testi épségét, életét vagy egészségét veszélyeztetik. Amikor nem engedelmeskednek a „Megállj, ne közelíts!” felszólításnak, és nem dobják el a kezükben tartott eszközöket, amelyeket támadóeszközként használhatnak, a rendőrök támadási szándék veszélyével folytathatják le az igazoltatást. A jogszabály arról is pontosan rendelkezik, hogy milyen esetekben lehet valakit bekísérni az őrsre, illetve hogy meddig lehet benntartani igazoltatás végett, ezt 24 órában állapították meg.
