Többnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Madéfalván

A siculicidium 258. évfordulójára

1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki és háromszéki székelyeket. A vérengzés a történelembe madéfalvi veszedelem néven vonult be. Január 7-én, pénteken tartották Madéfalván az 1764 januárjában történt, siculicidiumként elhíresült tömeggyilkosság emléknapját. Szent misével, koszorúzással, a bukovinai székely települések találkozójával és hagyományos disznóvágással emlékeztek a véres eseményekre.

Az emlékezésen jelen voltak az egykori események nyomán Bukovinába, majd Magyarországra települtek leszármazottjainak képviselői is. Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere szerint 2014-ben „egymásra találtak” a madéfalviak és a Bukovinából elszármazottak. Addig nem volt hivatalos kapcsolat az érintett települések között. Ma már Madéfalva is tagja a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének, részt vesznek egymás rendezvényein. A bukovinai székelyek központi településével, Bonyháddal testvértelepülési együttműködést alakítottak ki. Ennek eredményeképpen restaurálták az emlékművet, majd 2017-ben felszentelték a Siculicidium-kápolnát. 

Nem veszhet el az a nép, amely kitermeli a maga hőseit 

A programok január 6-án kezdődtek. Ahogy annak idején a madéfalvi gyűlésre érkező székelyek, a mostani vendégek is vízkereszt estéjén találkoztak. A pénteki megemlékezés szentmisével kezdődött, amit a település díszpolgára, Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrált a Szent Anna tiszteletére felszentelt kápolnában. Az egyházi elöljáró kijelentette: Nem veszhet el az a nép, amely kitermeli a maga hőseit, amelynek mindig voltak, vannak és lesznek hősei.

„A 258 évvel ezelőtti hősökre emlékezve elmondhatjuk, megtették, amit meg kellett tenniük, volt bátorságuk szembenézni a zsarnoksággal. Hőseink példája arra kötelez, hogy legyőzzük a bénultságot. Hőseink lelkével akarunk töltekezni, hogy válaszolni tudjunk a jelen kihívásaira. Ígérjük, hogy emlékük élni fog bennünk” – mondta egyebek között Tamás József.

Nem szabad engednünk a nyomásnak

Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint az emlékezésen túl a megemlékezés a hogyan tovább iránymutatásaként is kell szolgáljon. Nem szabad engednünk a nyomásnak, amikor a nyugati birodalom a székelység évezredes gondolkodásmódját szeretné megváltoztatni, azt a gondolkodást, amely egy évezreden át megtartotta közösségünket – mondta. 

Hangsúlyozta: ki kell állnunk magunkért az Európai Unió egyes intézkedései ellen. Ez jelen esetben a most divatos, nem helyes korszellemmel való szembefordulást, a kitartást jelenti.

A tanácselnök üdvözlő szavait, illetve a Zöld Péter általános iskola diákjai által bemutatott rövid kultúrműsort követően a tömeg átvonult a Siculicidium-emlékműhöz, ahol a csíkszentsimoni fúvószenekar közreműködésével kezdődtek a felszólalások. 

„Nem a fegyver kell legyen az eszközünk, hanem az összefogás”

Szentes Csaba, Madéfalva község polgármestere emlékeztetett, hogy az egykor tanácskozásra összegyűlt székelyek nem összeesküvést kívántak szőni, csupán évszázados katonáskodási hagyományaikat, kiváltságaikat akarták megőrizni. A párbeszéd helyett azonban vérfüdővé vált az egykori Madéfalva. Mint mondta, a község negyed évezred eltelte után megbocsátott, de minden székely ember emlékezetében él a dátum és a siculicidium kifejezés.

„Ma sem lehetünk gyávák, bát-raknak kell lennünk. Nekünk, maroknyi székelynek ma sem a fegyver kell legyen az eszközünk, hanem az összefogás” – hangsúlyozta Szentes Csaba. Véleménye szerint ma, amikor a talapülésekről a fiatalok elvándorolnak, itthon kell olyan légkört teremteni, hogy érdemes legyen itthon maradni. 

Otthonról haza 

Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkára azt mondta, otthonról jött haza Madéfalvára, hiszen ősei a vérengzés után menekültek Székelyföldről Bukovinába, onnan pedig a 20. század derekán Magyarországra. Az államtitkár a történelem rendjének vélte, hogy akik úrnak gondolják magukat, gőgösek lesznek, és elbuknak. Önök 2010 óta mindenben számíthattak ránk, idén mi is számítunk önökre! – zárta beszédét. 

A példastatuáló fellépés üzenete évszázadokra szólt

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kijelentette: a példastatuáló fellépés üzenete évszázadokra szólt. Új fejezet nyílt akkor a történelmünkben. Mi mindig megtaláltuk a megoldást, hogy megtartsuk azt, amit elődeinktől kaptunk. Túléltünk sok mindent, és ezért állunk ma itt. 

Ne bántsd a magyart!

Magyar Levente, Magyarország külügyi államtitkára, aki Szijjártó Péter külügyminisztert képviselte az eseményen, kiemelte: míg korábban a magyaroknak mindig keletről vagy délről érkező csapások ellen kellett helytállniuk, a madéfalvi veszedelem idején nyugatról, a keresztény világból érte őket a csapás, amit annyi éven át védtek. Az akkori divat, úgy tűnik, napjainkra is megmaradt, az Európai Unió részéről állandó nyomás nehezedik ránk, de mi őseink kitartásából erőt merítve a végsőkig kitartunk álláspontunk mellett, ez ismét csak birodalmakra jellemző tempó. A magyar nép a történelemben számtalanszor bebizonyította, hogy akármekkora pofont is kapjon, mindig feláll, és amikor vissza kell adnia, olyat sújt, hogy ha nem is rögtön, de egészen biztosan összeomlik az a birodalom. Kijelentette: a „Ne bántsd a magyart!” jelszó nem rémült könyörgés, hanem vészjósló figyelmeztetés. „Ne bántsd a magyart, mert az életeddel játszol!”

***

A rendezvényen fellépett Györfi Erzsébet énekesnő, Madéfalva díszpolgára és Nyisztor Ilona népdalénekes, pedagógus és művelődés- szervező.

Az ünnepség végén koszorúzással és főhajtással tisztelegtek a megjelentek az elesettek emléke előtt. A rendezvény Tamás József nyugalmazott segédpüspök egyházi áldásával, közös imával, valamint himnuszainkkal ért véget.

A tragikus esemény 258. évfordulóján 17.30-tól a Mikó-várnál fényfestéssel emlékeztek a több száz lemészárolt áldozatra és arra a több ezer székelyre, akik Moldvában, Bukovinában kényszerültek letelepedni.