Több száz tojásvadász a várban

Kisgyermekek nagy nyuszikalandja

Egy igazán elszánt tojásvadászt nem tarthat otthon az esős idő – bizonyosodott be szombat délelőtt a Nők Marosvásárhelyért Egyesület ünnepre hangoló gyermekprogramján, a megyeszékhelyi vár udvarán és a Kádárok bástyájában, ahol igazi nyuszis mesevilág fogadta a betérőt. Sok kisgyermekes család a tavalyi élményeket jött újra átélni, mások első alkalommal kapcsolódtak be a hagyományt a jelen kínálatával összekapcsoló, kézműveskedős, rajzfilmnézős, közös táncra is teret adó együttlétbe. 

A Húsvéti nyuszizás nevű rendezvény helyszíne felé vezető úton már messziről hallani lehetett a vidám gyerekzenét, ami hol magyarul, hol románul csalogatta az érkezőket. A bástya bejáratánál egy embernagyságú tapsifülesfiú és egy nyuszilány mutatta a táncmozdulatokat az aprónépnek, a kicsik pedig önfeledten utánozták a látottakat. Odabent, a bástyában meghitt, családias hangulatban öltöttek díszes piros ruhát a tojások, egy másik asztalnál gyöngyös karkötők készültek, és pompomfigurák nemezelésére, újrahasznosítható anyagokból pedig mókás húsvéti figurák készítésére is volt lehetőség.

Márton-Zólyomi Annamáriától, a Nők Marosvásárhelyért Egyesület alelnökétől megtudtuk, hogy a program tavalyi sikerétől felbuzdulva idén még több – összesen 300 – festeni való főtt tojással készültek, de az első órában begyűlt társaságon végignézve nem kizárt, hogy idő előtt elfogy a készlet, pótolniuk kell. A tojásvadászathoz több száz műanyag tojást szereztek be, újdonságként pedig a későbbi órákban arcfestést és lufihajtogatós mókát is biztosítanak a gyerekseregnek – tette hozzá Márton-Zólyomi Annamária, aki arról is beszámolt, hogy az egyesületi tagok mellett tíz-húsz önkéntes, köztük számos fiatal segíti a rendezvény lebonyolítását.

Repülők, szívecskék és a hagyomány

A piros tojások „szigetét” megannyi apróság és szülő vette körbe, jó pár csemete az édesapja ölében ülve munkálkodott. A két és fél éves Vivi az édesanyjával érkezett, mint megtudtuk, a gyerek–szülő párosnak ez az első „nyuszizós” kalandja. 

– Nagyjából már körbejártuk a termet, eddig a gyöngyökkel való munkálkodás tetszett a legjobban a lányomnak. Most a tojásfestést is kipróbáljuk, és mivel Vivi nagyon szeret kézműveskedni, remélem, hogy otthon is együtt festjük majd a locsolóknak szánt tojásokat – mondta az édesanya, a kislány pedig megsúgta, hogy idén egy meséskönyvet kért ajándékba a húsvéti nyuszitól. 

A tojásfestős tevékenység egyik irányítója – akárcsak tavaly – idén is Tóth Csilla volt. Tőle tudtuk meg, hogy mivel a foglalkozás résztvevői között ezúttal erőteljesebben képviseltetik az egészen apró korosztály, a díszítés terén a székelyföldi motívumvilág mellett az autós, repülős, szívecskés modellek kaptak hangsúlyosabb szerepet. 

– Itt a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy biztonságos környezetben ismerkedjenek meg a tojásfestés kellékeivel, a gyertyával, a forró méhviasszal. Akit érdekel, annak természetesen a hagyományos minták mögötti jelentéstartalmat is elmagyarázom. A régi időkben a legények mogyorófavesszőből készítettek kesicét szívük választottjának. Ha a lány a kesicével gereblyét vagy sarlót, tehát valamilyen munkaeszközt festett a tojásra, amit a fiúnak ajándékozott, azt üzente, hogy ha feleségül veszi, dolgos asszony lesz. De a többi motívumnak is megvan a maga jelentősége, a tulipán például az anyaságot jelképezi. Ebből a hagyományvilágból próbálunk valamit átmenteni a fiatal nemzedék tudástárába – tette hozzá Tóth Csilla.

A következő asztalnál Debreceni Izabella kisebb-nagyobb méretű gyöngyös karkötők készítését segítette, pár lépéssel odébb papírnyuszik és -csirkék „születtek” szívószálon, egy egyszer használatos tányérból pedig éppen egy tapsifülesfej formálódott.

Marci nyuszi kulcsszerepe

Az ajtótól nem messze a gyerekekkel táncoló nyuszipáros szusszant egyet. Hamarosan a kilétükre is fényt derítettünk: a Nők Marosvásárhelyért Egyesülethez tartozó Osztián Judit unokája, a 14 éves Balla Márton rejtőzött a tapsifiú jelmeze alatt, a lánynyuszi bőrébe pedig Medeea Mureșan bújt bele.

– Nagyon élvezem Marci nyuszi szerepét, azt, ahogy örülnek, és fényképezkedni akarnak velem a gyerekek. A jelmez kicsit meleg, de megéri elviselni, mert látom, hogy sikerül vele meghozni a kicsik bátorságát – mondta a belevaló tizenéves, Osztián Judit pedig elárulta, hogy ő főzte péntek délelőtt a 300 tojást, amit a gyerek–szülő párosok lelkesen kezdtek díszíteni.

A húsvéti kézműveskedéstől nem messze, a március 14–15-én Petőfi kávéházként működő térben nyuszis rajzfilmeket nézhettek a rendezvényre érkezők. Fél órával 11 óra után azonban mindkét helyszín kiürült, a rendezvény szervezői ugyanis bejelentették a várva várt tojásvadászat rajtját. 

Csapatszellem és egy önzetlen gesztus

A villámlásnyi kincskeresésen 250 gyerek vett részt, többszöröse a tavalyi jelenlevőknek. Persze nem mindenkinek sikerült bár párat megtalálni a vádudvar behatárolt területén elszórt műanyag tojásokból, de jó volt látni, hogy egy szipogó kislánynak egy másik a saját „zsákmányából” ad, hogy megvigasztalja. Voltak, akik csapatban gyűjtötték a tojást, így tíznél többet is össze tudtak szedni. A szervezők három díjat adtak át – 19, 18, illetve 13 műanyag tojásért –, egy jutalom-csokinyuszit azonban minden résztvevő kapott. A „vadászat” után több szülő is vissza akarta adni a szerzeményt, és örömmel vették tudomásul, hogy a tojások hazavihetők.

A rendezvény második felében a locsolóversmondó versenyt is megtartották. Míg tavaly nyolcan, idén 28-an neveztek be a megmérettetésre, amelyen a zsűri 15 díjat osztott ki, de nyuszicsoki természetesen mindenkinek járt.

A nap végén Márton-Zólyomi Annamáriától megtudtuk, hogy délelőtt 10 órától a program zárásáig mintegy 500-an fordultak meg a nagy húsvéti nyuszizáson, ami ismét sikeresnek bizonyult.