A TKT Kelemen Mártont jelölte a megyei tanács alelnöki tisztségére

Az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának tegnapi ülésén a testület megerősítette az RMDSZ-frakció határozatát, amely Kelemen Mártont, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét, a TKT elnökét javasolta a Lokodi Edit Emőke lemondása nyomán megüresedett megyei tanácsi alelnöki tisztségre.

Fotó: Mózes Edith

Az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának tegnapi ülésén a testület megerősítette az RMDSZ-frakció határozatát, amely Kelemen Mártont, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét, a TKT elnökét javasolta a Lokodi Edit Emőke lemondása nyomán megüresedett megyei tanácsi alelnöki tisztségre.

A testület arról is döntött, hogy a korábban már megszavazott Vincze Lóránt mellett Maros megyének két újabb jelöltje legyen a május 25-én sorra kerülő európai parlamenti választásokon. A jelöltek: Péter Ferenc, Szováta polgármestere és Gogolák Csongor ügyvéd, akit ugyancsak a tegnapi ülésen, Brassai Zsombor megyei elnök javaslatára jogi ügyekért felelős ügyvezető alelnöknek neveztek ki.

Az EP-lista női jelöltjeit a nőszervezet nevezi meg. Frunda György javasolta, hogy az országos listán az első három jelölt között egy nő is szerepeljen, amivel a testület egyetértett.

A TKT megerősítette a megyei kampánystábot: kampányfőnök Kovács Levente megyei ügyvezető elnök, a szervezésért Csép Andrea felel, a médiával való kapcsolattartásért Fülöp Tímea, pénzügyi felelős Balogh József.

A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Markó Béla szenátor, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke, Péter Ferenc, az RMDSZ megyei szervezetének politikai alelnöke, illetve Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke.

A felszólalók mindegyike komoly kihívásnak nevezte a májusi európai parlamenti választásokat, és legfontosabb feladatnak azt nevezték, hogy bármennyire távolinak is tűnik Brüsszel, a magyar közösségben tudatosítani kell az EP-választások tétjét.

Markó Béla az alkotmánymódosítás kapcsán elmondta, hogy fontos módosító javaslatokat fogadtak el, sikerült az eredeti szövegen javítani azáltal, hogy sarkalatos törvényekkel alrégiókat lehet létrehozni.

Borbély László szerint „nem szabad kishitűnek lenni”, tanulni kell a hibákból, és összefogást kell felmutatni az európai parlamenti választások során. Az alkotmányból azt a cikkelyt emelte ki, amely államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti közösségeket, illetve a nemzeti szimbólumok szabad használatáról szólót, s mint mondta, ezek fontosságát kell hangsúlyozni.

Március 10-ről azt mondta: „nem tiltjuk meg senkinek, hogy odamenjen, de nincs garancia arra, hogy, mint a tavaly, most sem válik politikai rendezvénnyé. A vásárhelyiek számára a Postarét szent hely, erről nem mondunk le, sőt tovább erősítjük” – jelentette ki.

Kelemen Atilla szerint sokkal nehezebb lesz most elmagyarázni az embereknek, miért fontos, hogy két-három erdélyi magyar ember ott legyen az Európai Parlamentben. Véleménye szerint az erdélyi magyarság olyan kell legyen, mint a galapagosi pintyek, bármilyen körülmények között sikeresnek kell lennie, „olyan kell legyen a csőrszerkezetünk, hogy ezt a mostani romániai helyzetet tudjuk kinyitni különböző helyzetekben”.

Péter Ferenc megköszönte Lokodi Editnek a munkásságát, majd az EP-választások kapcsán arra kért mindenkit, az önkormányzatokat, a parlamenti képviselőket, hogy vállalják ők is a munkát, mert mindenkire szükség van.

Brassai Zsombor nagy kihívásnak nevezte a májusi választásokat, mint mondta, a lehető legjobban kell megszervezni, erős hálózatra van szükség, jó kampánystábra és jó üzenetre, mivel az egzisztenciális problémák miatt egyre nagyobb az elkeseredés az emberek körében, és olyan üzenetre van szükség, amely reményt ad az embereknek.

Lokodi Edit távozását veszteségnek nevezte, majd felkérte a testületet, hogy erősítse meg a két ügyvezető alelnököt és a kampánystábot.