A testvériséget és Európát ünnepelték Ákosfalván

A testvértelepülési kapcsolatok erősítése és újabbak megpecsételése, valamint Európa és az Európai Unió jövőjéről szóló kérdések feszegetése volt egyik központi témája a hét végi ákosfalvi ünnepségsorozatnak.

A tizenhetedik alkalommal megrendezett községi napok megnyitójára a megszokottnál magasabbra helyezte a mércét a polgármester: magas szintű protokollhoz illő díszbe öltözött az önkormányzat melletti tér, a helyi önkéntes katasztrófavédelmi és rohammentő-egységek felvonultatásával, a román, magyar, belga, szlovák és EU-s himnusz lejátszásával, a székelyvajai fúvószenekar előadásával és az államzászlók lovas felvonultatásával (a karusszelről a Varázspatkó lovarda gondoskodott) kezdődött a háromnapos községi rendezvénysorozat.

Megnyitóbeszédében Osváth Csaba polgármester kiemelte azokat a beruházásokat, amelyek a következő időszakban várhatóak a községben: napközi és elemi iskola építése Ákosfalván, ifjúsági ház létesítése Harasztkeréken és Székelyvajában, ez utóbbi településen műgyepes sportpálya is létesül. „Napról napra növekedünk, gyarapszunk” – fogalmazott az elöljáró, majd bemutatta azt a hulladékszállító autót, amelyet a község nemrég kapott a belga Kasterlee önkormányzatától a Comitée Kasterlee-Murgesti és az Együtt Nyárádszentbenedekért Egyesület közreműködésével – a gesztust nyilvánosan is megköszönték Mark Kennes polgármesternek, Jeff van Meerbergen, illetve Nám Emese egyesületvezetőknek.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő hangsúlyozta: Ákosfalva erős község, ezért fejlődő, összetartó közösség is, és ilyenekre is szükség van ahhoz, hogy magyarul tervezhessük jövőnket, kiszámítható jövőt biztosítsunk a fiataloknak, és így tudjunk itthon magyarnak, erősnek maradni. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke azt emelte ki, hogy Ákosfalván egyaránt előrelépnek a látható és kevésbé mutatós dolgokban, valamint gratulált azért, hogy a község tizenkét testvértelepülési kapcsolatot épített ki és ápol. Az ünneplőkre és ünnepre Balla Lóránd helyi református lelkész kért áldást, hiszen a vallási találkozás áldott helye is ez a hétvége.

A nyitóünnepség végén nyilvános elismerésben részesítette a polgármester az arra érdemeseket: idén oklevelet vehetett át a székelyvajai fúvószenekar (Menyhárt Bálint), a magyarországi vajai mazsorettcsoport (Tamási Margó), a Varázspatkó lovarda (André Mónika) és a harasztkeréki Farel futballcsapat (Farkas Elek). Az ünnepi megnyitót a vajai mazsorettcsoport bemutatója zárta.

Bővült a család

A hét végén jelen voltak a község testvértelepülései: a magyarországi Dénesfa, Edve, Vásárosfalu, Beled, Kömlő, Vaja, Sopronnémeti, a felvidéki Madar és a belga Kasterlee. Ezúttal két új taggal bővült a testvértelepülési család: pénteken délután Osváth Csaba polgármester erről szóló egyezményeket írt alá a magyarországi Nagycenk és a Konstanca megyei Lumina községgel. A Győr-Moson-Sopron  megyei község polgármestere, Csorba János úgy véli, kétéves előzményt követően „nem egy papírt írunk alá”, hanem remélhetően egy élő, tartalmas, sokoldalú kapcsolat lesz a települések között. Ioan Roman egy tizenegyezer fős tengermelléki község polgármestere, ahol magyarok, török-tatárok és más etnikumok is élnek. A kapcsolat úgy született meg, hogy Osváth Csaba érdeklődését felkeltette Oituz falu, ahol mintegy kilencszáz magyar nemzetiségű él. Mint megtudtuk, lakói lujzikalagori csángók, akik elsőként az 1920-as évek elején építettek ott házat: először három család, majd hatvan választotta az új helyet az otthoni éhínség, nyomorúság helyett, míg a második világháborút követően tömegesen érkeztek a csángók, az államtól itt kaptak földet, s bár magyar papjuk nincs, nyelvükben és római katolikus vallásukban még jól őrzik identitásukat.

Testvérkapcsolatok és az európai közösség

A községnapok egyik kiemelt rendezvénye a testvértelepülések találkozója, amelyet az Európai Bizottság egy pályázat révén is támogat. Így érthetően sok gondolat fogalmazódott meg e téma körül. Péter Ferenc szerint nagyon fontos a kapcsolattartás egy olyan Európában, ahol a gazdasági válság után migránsválság következett, de kivándorlási válsággal is küszködünk olyan körülmények között, amikor ötmillió hazánkfia külföldön keresi kenyerét. Ezért fontos kapcsolatokat építeni és ápolni Európának egy olyan sarkában, ahol még szerencsére nem küszködünk olyan gondokkal, mint más nyugati országok – mondta az elnök, utalva a migránsok érkezésére és az elindult terrorizmushullámra, a minap történt barcelonai merényletre. „Ezek a kapcsolatok a jövőnek is szólnak, gyermekeinknek és a különböző településeken élőknek is, van mit tanulnunk egymástól” – zárta gondolatait Péter Ferenc. 

A testvértelepülések nevében Beled polgármestere, Major Jenő szólalt fel, kiemelve, hogy a britek kilépése után másokban is felvetődik néha ez a gondolat az unió keretében. „Mi itt azonban úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak hosszú távon fenn kell maradnia”, s az európai vezetőknek azon kell gondolkodniuk, hogy az együttműködések gazdasági eredményei mellett legalább olyan fontos Európa ősi kultúrájának megőrzése, megvédése. Ezért fejleszteni kell a kapcsolatokat, hogy mindannyiunk számára a lehető legkedvezőbb legyen, és ez nagyon fontos a magyar nemzet esetében is, amikor a történelem sodrában nemzettársainak jelentős része a mostani országhatárokon kívülre szorult.

Osváth Csaba szerint a testvértelepülések intézménye lehetőséget kínál a közös kulturális örökség megismerésére, a fiatalok számára lehetővé válik az együttműködés, segíti őket más kultúrák tudatosításában és tiszteletben tartásában. 

A hét végén ezért is figyeltek hangsúlyosan erre a kérdésre. Az önkormányzati székház tornyában egy testvértelepülési sarkot alakítottak ki, ahol minden közösség elhelyezhette saját ismertetőjét, címerét, zászlaját és testvéri szerződését. A pénteken kialakított sarkot szombaton tekinthette meg a nagyközönség, amikor a nyitott kapuk napját tartották a községházán. Ugyancsak pénteken este a sportcsarnokban az érdeklődők megtekinthették az összes testvértelepülés gyermekeinek rajzaiból nyílt kiállítást, amelynek témája az Így látom én Európa jövőjét volt. Szombaton délelőtt Harasztkeréken díszünnepség keretében felavatták az erre a célra kialakított testvériség parkját, ahol minden település „életfát” ültetett el ebből az alkalomból, valamint leleplezték a testvériség emlékművét. Vasárnap délelőtt kerekasztal-beszélgetést rendeztek a községházán Mi döntünk: merre tart Európa címmel, ahol olyan  kérdésekre keresték a választ, mint a migránsválság, a kulturális felhígulás, értékrendek alakulása a mai Európában, illetve a fiatalok helye (és helyzete) a döntéshozatalban.