Testünk belső világa

„...bejárhatom a semmiség ködén/ termékeny tested lankás tájait?

S mint megnyílt értelembe az ige,/ alászállhatok rejtelmeibe!...”

József Attila Óda című versének sorai elevenedtek meg bennem, amikor a Kolozsvári Magyar Napok idején alkalmam volt a Testünk – belső világunk című kiállítás megtekintésére. A kincses város Iulius Mall üzletházának alagsori parkolójában alakították ki a feketére festett falú termeket, ahol 14 plasztinált emberi test és 130 szerv megtekintése révén ismerkedhetünk meg a József Attila által olyan szemléletesen leírt belső tájainkkal. 

Évekkel ezelőtt Budapesten láttam a Bodies (Testek) kiállítást, amely nagyon mély benyomást tett rám. Különösen a keringési rendszer, valamennyi élénkpirosra festett hajszálerünkkel együtt, amely előtt hosszan elidőztem. Ez sajnos nem szerepel a kolozsvári kiállításon, ami egy szerényebb változata a budapestinek. 

Ennek ellenére egy anatómus társaságában és magyarázatait hallgatva ezúttal is rendkívül érdekes a bennünk működő, minket éltető különleges világgal ismerkedni. Erre a célra egy hongkongi alapítvány bocsátotta az egyesült államokbeli Orlando Science Center  Múzeum rendelkezésére a hét termet betöltő anyagot, amely a csontrendszertől kezdődően minden szervrendszerünket és szervünket bemutatja, sokat nemcsak egészséges, hanem beteg és daganatos állapotukban is. Állítólag kórházban, hozzátartozók nélkül elhunyt emberek tetemét tartósították, olyanokét, akik aláírták, hogy haláluk után a tudomány céljaira használhatják fel a testüket. Ezeket az úgynevezett plasztinációs eljárással konzerválták. Acetonfürdővel kivonták a testnedveket és a zsírt, a sejteket pedig folyékony szilikonnal töltötték ki, ami tartósította azokat, hogy nyitott anatómiakönyvként ki tudják állítani.  A módszert 1977-ben Gustav von Hagens heidelbergi orvos dolgozta ki, aki a plasztinációval gumihoz hasonló, szagtalan szemléltetőeszközzé alakította a tetemeket.  

A Kolozsváron megtekinthető anatómiakönyv hét fejezetből, azaz hét teremből áll. Az elsőben a test belsejét feltáró boncolás történetét mutatják be. Itt találkozhatunk Leonardo da Vinci nevével, aki titokban félszáz hullát boncolt fel, és olvashatunk Vesaliusról, aki 1543-ban kiadta az első anatómiakönyvet. Az emberi test belsejének a megismerése felé a reformáció nyitotta meg az utat, s a boncolás tudománya Hollandiában és Skóciában fejlődött a leginkább. Korabeli festményeken láthatók az úgynevezett anatómiai színházak, a nyilvánosan szervezett boncolások. 

Az első termek a mozgás szervrendszerét, a csontvázat, majd a csontokat és az izomrendszert együtt mutatják be.  Sikerült alkotás a labdát dobó test, amelyen látható, hogy mennyi sok izom munkája járul hozzá ehhez a mozdulathoz. A további termekben megtekinthető az egészséges és a bevérzett agy, valamint az idegrendszer a testet behálózó kipreparált idegszálakkal. A légzési rendszernél sokan elgondolkozhatnak az egészséges tüdő és a dohányos ember megfeketedett tüdejének (képünkön), illetve a daganatos tüdőnek a megtekintésekor. A táplálkozási és az emésztőrendszert szemléltető teremben az egészséges máj mellett a cirotikussá vált méregtelenítő szervünk és mellette a daganatos máj is látható. Kiállították a kiválasztás szervrendszerét a vesékkel és a szaporodás szervrendszerét is. Bemutatják a mell szerkezetét, a daganatos méhet valamint a különböző fejlődési szintet tükröző öt magzatot is. Kérésre a teremőr szerepét betöltő orvostanhallgató fiatalok magyarázatot fűznek a látottakhoz. Amint elhangzott, mivel beteg magzatokról, csecsemőkről van szó, ezek kisebbek az átlagosnál.

Kiállították az emberi test két centiméteresre felszabdalt vízszintes és függőleges metszetét is, amilyen felbontásban az MRI-vizsgálat rétegfelvételei készülnek. 

E látvány kapcsán egyesek tetemgyalázást emlegetnek, mások a tudományos nevelő jelleget hangsúlyozzák. A látogatók az e célra kijelölt falon írásban is kifejezhetik véleményüket, ami általában kedvező, de az is lehet, hogy csak azokat tűzik fel az üzenőfalra.

Aki úgy érzi, hogy egy-két órára bebújna a bőre alá, vagy szeretne egy belső utazást tenni, október végéig megtekintheti az Universal Exhibition Group kiállítását, amelyet az Events a Iulius Mall üzletházzal és a kolozsvári polgármesteri hivatallal közösen szervezett. A látottakat az Óda soraival összehasonlítva, meggyőződhetünk József Attila költői nagyságáról is. Hozzá kell tennünk, hogy a Testünk megtekintése nem olcsó mulatság, felnőtteknek hét közben 45, hétvégén 54 lej, nyugdíjasoknak 35 – 45, gyermekeknek, fiataloknak (7-18 évig) 28 – 34 lej. Van családos kedvezmény, és a tízen felüli gyermekcsoportok tagjainak 26 lejt kell fizetni. A kiállítás 10 órától este 10-ig tart nyitva.