Románia egész területe enyhén szennyezett, s vannak károsodottnak tekinthető talajok megyénkben is. Az országos helyzetkép már a repülőgépből kiderül, hisz Románia legszembetűnőbb logója nem a zöld levél, hanem az úton-útfélen elfekvő szemét.
Románia egész területe enyhén szennyezett, s vannak károsodottnak tekinthető talajok megyénkben is. Az országos helyzetkép már a repülőgépből kiderül, hisz Románia legszembetűnőbb logója nem a zöld levél, hanem az úton-útfélen elfekvő szemét. Közelebbről még elriasztóbb a látvány, hisz az erdők belseje is szemétlerakó hellyé alakul, s megyénk „elit” falvaiban láthatók még olyan patakra, folyóra rúgó falusi gazdaságok, ahonnan a mederbe lökik az istállóból és a háztartásból származó hulladékot. A dolgok látható oldalán túl országszerte 1.900 olyan helységet tartanak számon, ahol nitráttal szennyezett a talaj. Ebből 148 a Maros vízgyűjtő területén található. A nitrát a nem megfelelően adagolt műtrágyából és szerves istállótrágyából kerül a talajba, onnan pedig a föld alatti és a felszíni vizekbe. A hajdani nagy állattenyésztő telepek környéke a legszennyezettebb, de a vidéki gazdaságokban nem megfelelően tárolt istállótrágya, a meggondolatlanul elhelyezett latrinák miatt helyenként ihatatlanná vált a kutak vize, amin sajnos a forralással sem lehet javítani. Sok vidéki településen bevezették ugyan az ivóvizet, de a kanalizálás, a víztisztító állomások kiépülése elmaradt. A nitrátok felhalmozódása a talajban és a vízben csökkenti a növények ellenálló képességét a kórokozókkal, a szárazsággal, a hideggel szemben, s ezáltal rontja a termés minőségét és mennyiségét. Az ivóvíz nitráttal való szennyeződése emberre és állatra is veszélyt jelent. A szervezetben nitritekké alakuló nitrátok csökkentik a hemoglobinszintet, megakadályozva, hogy a vér a kellő mennyiségű oxigénnel lássa el a szerveket. Csecsemőknél a kék halálhoz, az arcbőr kék elszíneződésével járó fulladáshoz vezethet.
Az országos helyzeten, mivel Románia is aláírta a vonatkozó uniós egyezményeket, jelenleg A tápanyagszennyezés integrált ellenőrzése elnevezésű projekt segítségével próbálnak javítani. A cél a talaj és a vizek szennyezettségének csökkentése, a helyes mezőgazdasági gyakorlat népszerűsítése, az istállótrágya központi tárolásának és kezelésének a megoldása, trágyatároló platformok, szennyvíztisztító telepek építése, erdősávok telepítése stb. Erről tartottak kétnapos munkaülést a projektben részt vevő intézmények (környezetvédelmi felügyelőség és gárda, s közegészségügyi, mezőgazdasági és állategészségügyi szervek képviselőinek) jelenlétében a Maros vízgyűjtő területéhez tartozó megyékből Marosvásárhelyen. A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, a kormány és a Világbank által támogatott terv kivitelezése során a legszennyezettebb területeken jelentős beruházások történtek, jó minőségű népszerűsítő anyagot nyomtattak ki román és magyar nyelven, de az egészet tekintve mindez egyelőre csak csepp a tengerben. Elképzelhető, hogy a jó példa ragadós lesz, s a mintalétesítményeket más települések is lemásolják. De a vidéki lakosság és az önkormányzatok többségének az anyagi lehetőségeit figyelembe véve kétséges, hogy a helyes gyakorlat hamarosan általánossá válik, s újra a tiszta falusi kútvíz, talaj és a vidéken termelt egészséges élelmiszerek illúziójába ringathatjuk magunk.
