Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A ti szavatokra lelkem felhevűle,
És Vásárhely kies halmára repűle,
Melyről végignézvén a székely főldeken,
A hűs forrásokon, a fenyves bérceken:
E felséges vidék úgy magához ragadt,
Hogy szűk elmém éppen a felhőkig dagadt.
– írta volt Csokonai a Maros-vásárhelyi gondolatok-ban 1799-ben, talán éppen az Ebháton, midőn Aranka Györgyék az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságban taggá választották. Rá hat esztendőre, január 28-án hunyt el.
Főhadnagy Fazekas úrhoz című verse az első a magyar irodalomban, amelyben Linné neve szerepel:
Már meglátott: gereblyéjét
És kapáját elteszi,
S félig harmatos Linnéjét
Pipája mellé veszi.
Jer, barátom! Lépegessünk
Kis kertednek útain.
S dohogás nélkül nevessünk
Mások bolondságain.
Jer, s érezzük, hogy nagy telket
Többször fának ád az ég,
S kis jószágot és nagy lelket
Bírni boldogabb sors még.
Műveiben lexikonok lapulnak. Jómaga a legnagyobb könyvtárbúvó költőink egyike. Jelmondata: belehalni a könyvek lapozásába, a tudományba. Egyik levelében azt írja, hogy ha Linné Systema Vegetabiliumjának, növényrendszertanának magyar változatát elkészíti, akkor nem bánja, hogyha füstöt is vet élete „szövétneke”.
Nem tudta, így maradt azután Fazekasra és Diószegire a Magyar Füvészkönyv megírása.
Kevesen fejtették fel oly szépen, mint ő a Dorottyában, hogy mi a szerelem az élők világában:
Még a hiéna is, bár szeme szikrádzik,
Foga vérben fered, nékem megjuhádzik.
Előttem a lajhár friss játékot tészen,
S a leglomhább állat vidám s virgonc lészen.
Béboritom a nagy balénát lángokba,
S párt keres a fagyos grönlandi habokba’.
Beönthetem tüzem egy férgecskébe is,
Bár kicsiny a szíve, s hideg a vére is.
Sőt bogarácska nősz másik bogaracskán,
Sok millió nemzik fiat egy fogacskán.
Egy szóval, nincs állat, melyben tűz nem érzik,
Sőt ezt a nem mozgó plánták is mind érzik;
A pompás pálmának, a silány penésznek
Fajtái mind az én híremmel tenyésznek.
Én hozom az ifjú rózsát bíbor színbe
És a liliomot tiszta muselinbe:
Hogy így lakadalmi öltözetben szépen
Fogadják a Zephyr csókját mátkaképen.
Én általam élnek s magzanak mindenek,
Nálam nélkül minden dolgok kietlenek.
Estike, kankalin, fülvirág, keztyű-virág, mennyország kulcsa, eperfa – csak néhány növény, amelyeknek Csokonai adott magyar nevet.
2013-ban a kerti berkenyét választotta az Országos Erdészeti Egyesület az év fájának. A Kárpát-medence vidéki udvarházainak, öreg gyümölcsöseinek, vén szőlőseinek szinte elfeledett lakója a majd 20 méteres, 2-300 évet is megérő fa. Almácska termése 1,5-3 cm hosszú, sárga, a napos oldalon vörösödő. Csokonai korában az uszkuruc vagy süvölvény körtvély még süvegelt gyümölcsfa volt.
A télen-nyáron déligyümölcsöktől roskadozó áruházak polcai ízkavalkádja mellett ismered-e fanyarkás-kásás meséjét, kedves olvasóm?
Nyaranta a Köteles Sámuel utca végén, ha arra járok, megcsodálom az öreg berkenyefa fehér virágpompáját. Ilyentájt már rég leérett róla gyümölcse.
Az olvasásnak célja az, hogy a mások gondolatait megismerjük – ötlik eszembe az utca névadójának gondolata. 1770. január 30-án született Tordán. Benkő Ferenctől s Herepei Ádámtól tanult Enyeden, tanára volt Bolyai Jánosnak s Kemény Zsigmondnak. 18 éven át tanított Vásárhelyen: először bölcseletet magyarul Erdélyben.
Miért míveljünk idegen mezőket és földeket, midőn tulajdon szántóföldeinket mívelhetjük.
Keltezem soraim az ő gondolatával, 2013 januárjának farkában, a nyár ígéretét illatozó aszott berkenyét majszolgatva.
Kiváló tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán