Március 18. Sándor napja. Salátaboglárkák fényes-sárga virágaival vetekedve réti csillaghúrok fehérlenek a gyepben, közöttük sövényveronika halványkék árvasága szerénykedik.
Március 18. Sándor napja. Salátaboglárkák fényes-sárga virágaival vetekedve réti csillaghúrok fehérlenek a gyepben, közöttük sövényveronika halványkék árvasága szerénykedik. Hétköznapi szépség – valahol a Poklos-patak város feletti folyása mentén, a rókatelep alatt, a Jedd felé vezető út mentén. Szinte kivándorolva az ember világából, fürödnek a márciusi fényben.
Belesötétülve a város kőrengetegébe, recés hagymájú nőszirom mélykékje emlékezik kaukázusi-kisázsiai őshazájára. Elhagyott temetőkertek kora tavaszi dísze. Kecses különlegessége márciusnak ez az enyhe illatú, külső lepellevelein fehér szegélyű, kormos pöttyös kénsárga bóbitát viselő virág.
„A… középkor kék liliomai a mediterrán honosságú Iris” fajok – írja A magyarság virágaiban a nagyenyedi születésű Rapaics Raymund. Az 1954. március 19-én, József napján virágai közé visszaköltözött botanikustól tudjuk, hogy a középkorban Firenze látta el Európa virágkedvelőit nősziromhagymával, s a violagyökérnek nevezett gyöktörzse – illatanyaga vegyileg azonos az ibolyáéval – illatszerek és szépítőszerek alapanyaga volt.
Melegkedvelő erdeinkben már javában zöldül a ma oly divatos medvehagyma is. Jómagam mindenféle vadhagymát ettem már: szárát, levelét, hagymáját egyaránt, s emlékszem olyan időkre, amikor ez még nemigen volt… divatos. S hány más olyan vadon élő növény van még, amelyek lassan-lassan megint bekívánkoznak a reformkonyha étlapjaira!
Következő megállónk virágvasárnap. Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. Mifelénk barkás ágak helyettesítik azt. A zöldág-hordás, a villőzés a termékenységet segítő rítus volt: ilyen ággal ütögették volt meg a fiatal lányokat, menyecskéket. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel „keltik fel“ a tavaszt. Az ősi pogány napkultusz varázslatai ezek.
A kereszténységben a Jézus születésére való emlékezés napjává vált a téli napforduló, feltámadása a tavaszi napéjegyenlőséghez került közel.
Nagycsütörtökig, s főleg a nagyböjt utolsó csütörtökén, hagyományosan zöld színű ételek kerülnek asztalunkra: martilapufőzelék, salátaboglárkából készült öntött saláta s mostanság a medvehagyma levele.
S hogy a régiek már mennyiféle zöld növényt használtak, álljon erre itt egy példa:
„Miskulántzia saláta
Igen ßép gyermekdéd Salátát, Sállya levelet, Fodorménta levelet, Pujpunellát, Borrágót, Petrefelyem levelet, Turbolyát, Tárkony, kömény levelet; és a’ mi a füvekhez illenek; és mint az egyéb falátát, jó bor etzettel, fós faolajjal, öntsd-meg, és féllyül a’ Borrágóvirággal hintsd-bé: jó tißta Saláta, a’ ki ßereti, ha akarod fellyül nádmézzel trágyázd-meg.“
– olvasom Misztótfalusi Kis Miklós 1698-ban Kolosváratt megjelent Szakáts mefterségnek könyvetskéjében. 314 éve e napon költözött ki a Házsongárdba a betűmetsző nyomdász.
Az idén véletlen egybeesés, hogy virágvasárnap a tavaszi napéjegyenlőségre, 20-ra esik. E nap a Nap a zeniten delel az Egyenlítő felett, a nappal és az éjszaka mindenhol ugyanannyi ideig tart. A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. Ez a csillagászati tavasz kezdete is egyben, az asztrológiai év kezdete. A Nap a Kos jegyébe lép, s ekkor indul újra az évkör.
…És reszket a liget, mint zsenge szűzlány,
Feszűl ezer kis lombkeble keményen,
S a város, ez a bús, tüdőbeteg
Gyári munkás is mozdúl: karjait,
A vézna gyárkéményeket kinyújtja,
Beszippantja a távol illatot,
És mámoros, gyulladt dalokba kezd.
Óh gyúlt világ! óh drága március!
Rügyek, szerelmek, forradalmak
Évadja…
– írja Tóth Árpád Márciusában –
…És minden városok sűrűn rakott
Ragyogó ház-sorát valami vad vágy
Feszíti szét, mint megszámlálhatatlan
Gigászi fogsort, felvonagló ajkat,
Hogy vélük a setét föld felrikoltsa
Örök dalát a titkos végtelenbe:
Óh élet, élet, élet, Március!
S konok trónusán reszket a halál.
Szent Benedek, a bencések rendje alapítójának napja 2000-től a világ költészetéé is. A marokkói Naima Tabet vetette fel 1998-ban a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává.
Március 22. 1971-től, a dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára, az ENSZ 47. ülésszaka ezt a napot a víz világnapjává nyilvánította.
65 éve e nap halt meg Almásy László Afrika-kutató, felfedező, „Az angol beteg“. Legjelentősebb felfedezése a történelem előtti korból származó sziklafestmények az Uvainat-hegység barlangjaiban. 1935-ben ő tudósított először a núbiai magyarábokról, kiknek ősei 1517-ben érkeztek Egyiptomba I. Szelim szultán hódító hadseregével.
Március 23. 1043 éve azzal kezdődött el a magyarok beilleszkedése a nyugati keresztény világba, hogy Géza fejedelem képviseletében 12 előkelőség részt vett I. Ottó Quedlinburgban rendezett húsvéti ünnepségein.
E nap 56 éve meteorológiai világnap. Az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként 1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) napja.
Március 24. Mai kóborlásunk utolsó állomása nagycsütörtök, az utolsó vacsora napja. Már kinéztem magamnak azt a nedves rétet, ahonnan még nem virágzó salátaboglárka-levelet fogok szedni. Öntött saláta lesz belőle a túrós puliszkához.
Hasonló jókat kívánva, maradok kiváló tisztelettel.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató