A természet kalendáriuma (CCLXII.)

Péter és Pál (tudjuk) nyárban

összeférnek a naptárban

– írta volt Arany János A fülemilében. Június 29. Gabonaérés ideje, nyár dereka. Az aratás kezdete. Ezen a napon szentelik az aratóeszközöket. Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje. Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka védőszentje.

Az udvaron lucfenyő csodálkozik a kánikulában: hogyan került ide a síkságra? Rokona éppen 180 éve, 1837-től kovásodik s emlékezik. A távolból néha odahalló déli harangszóra megremeg körülötte a Gyilkos-tó vize.

Maga a harangszó 560 éve jelzi a delet a keresztény Európában. 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként a déli harangozást.

Régmúlt nyárba kalauzol a Buda halálába beleszőtt népköltészeti ihletésű Rege a csodaszarvasról versével Arany:

 

(…) Száll a madár, száll az ének,

Két fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra,

Zengő ének szájrul szájra.

 

Vadont s a Dont ők felverik

A Meóti kis tengerig;

Süppedékes mély tavaknak

Szigetére ők behatnak.

 

Ott a szarvas, mint a pára

– Köd előtte, köd utána –

Míg az ember széjjelnézne:

Szemök elöl elenyésze.

 

(…) Szóla Magyar: hej! ki tudja

Merre van a hazánk útja?

Kerek az ég mindenfelé –

Anyám, anyám, meghalsz belé!

Szóla Hunor itt maradjunk!

Tanyát verjünk; itthon vagyunk:

Selyem a fű, édes a víz,

Fa-odúból csöpög a méz,

 

Kék folyam ad fényes halat,

Vörhenyő vad ízes falat,

Feszes az íj, sebes a nyíl,

Harckalandon zsákmány a díj.

 

A többit Szakács Sándor ötvösművész réztálai is elmesélik. A Marosvásárhelyről elszármazott művész 1990 után László Gyula történész által feltárt népvándorláskori motívumokból alkotta meg saját művészi világát.

László Gyula többször is fogadott – vallotta ihletőforrás-vidékéről még 2007-ben a Duna TV-nek adott interjújában.

Két hete írtam volt, hogy a történész Hunor és Magyar nyomában kiadványa valóságos népkönyvvé vált, akárcsak az 50 rajz a honfoglalókról című munkája.

A csodaszarvas tálon Hunor és Magor ölében „lyányai Belárnak, Dúlnak”. A lányrablás sok nép ősi mondáinak tárgya. Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. Arany János tervezte, hogy pótolja a magyarok hiányzó ősi eposzát. A krónikákból indult ki, s a történetírók munkáit figyelembe véve írta meg a magyarság eredetét. A Buda halála és a Csaba királyfi eposzok befejezetlenségükben is páratlan értékeink.

Akárcsak Szakács Sándor befejezetlen életműve.

 

(…) Száll a madár, száll az ének

Két fiáról szép Enéhnek.

Zengő madár ágrul ágra,

Zengő ének szájrul szájra.

 

Dúl leányi, a legszebbek,

Hunor, Magyar nője lettek (…)

 

Hunor ága hún fajt nemzett,

Magyaré a magyar nemzet;

Szaporaság lőn temérdek;

A szigetben nem is fértek.

 

Szittya földet elözönlék,

Dúl királynak dús örökjét; –

És azóta, hősök párja!

Híretek száll szájrul szájra.

 

Szakács Sándor e réztálán ott van a nap s a hold ábrázolatja is.

Jut eszembe erről a Batthyáneum csillagvizsgálója. Névadója, Batthyány Ignác gróf, 1780-1798 között Erdély katolikus püspöke, 276 éve, 1741. június 30-án látta meg a napvilágot Németújváron. Esterházy Károly püspök keltette fel érdeklődését a természettudományok iránt. Kolozsvárt kis magán-csillagvizsgálót állított fel. Egy erdélyi tudós társaság gondolatával is foglalkozott. Gyulafehérváron 1794-98 közt korszerű csillagvizsgálót állított fel, itt maga is végzett észleléseket, és egy 18 ezer kötetes nyilvános könyvtárat alapított, amely mindenki számára nyitva állt. A Batthyáneum számos értékes kéziratot és kódexet tartalmaz. A „láncos könyve tára” ma sem látogatható.

Zárom mai sétámat Áprily Lajos Egy pohár bora soraival:

Forma van a versem

egyszerű sorában:

ötvös volt az ősöm

Brassó városában.

 

(…)Elsodort a sorsom,

addig kalandoztam.

Poharat is, bort is,

magammal elhoztam.

Állok poharammal

fájó magyar földön,

s hegyeim borával

telistele töltöm.

 

Telistele töltöm.

 

S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet – veszem kölcsön a szót Márai Sándortól.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2017-ben, Péter-Pálkor