2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A bimbók reszkető selyemgubóiból zománcos fényű pompa tört elő


A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat, s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.
 
Díszalma virágbimbók bomlanak a Tóth Árpád megálmodta A tavaszi sugár-özönben. Köszöntik a zodiákus legszebb csillagképébe, a Bika jegyébe lépő Napot. Kr.e. négy évezrednyi idővel, az ókori civilizációk felvirágzásakor, az évkezdő tavaszpont még a Bikába esett. Amikor a tavaszpont továbbhátrált a Kos csillagképbe, a bikamítoszok értelme is megváltozott. Sok rege a héroszoknak a bikával vívott küzdelméről szól. Egy részük a tavaszpont birtoklásáért folyik a régi tulajdonos, a Bika és az utód, a Kos képviselője között. A mesélő e történetekben a Kos pártján áll, s a Bika a letűnt (al)világ képviselője. Egyiptomban ez a harc a Szeth bika és Hórusz napisten között folyik. Hórusz győz, a napisten megölt ellenfelét földarabolja, combját a Sarkcsillaghoz kötözi. A 
„Marhacomb” csillagkép a mi Göncölszekerünk, amelyet egy római korból való csillagtérképen az állatövi jegyű Kos őriz. A krétai Minotaurusz-mítosz egyik jelentése szintén ez. Thészeusz, a Kos-naphérosz azért megy le az alvilágba lecsúszott Minoszhoz, hogy tőle a tavaszpontot megszerezze. A labirintusból kivezető fonálgombolyag jelkép: a fonál a Nap útja, a gombolyag maga a Nap. A csillagászati korszakváltás bibliai emléke: a 
„kosszarvú” Mózes, az új törvények hozója összetöri az aranyborjút, a régi vallás tartalmát vesztett, néma bálványát.
Április 22. a Föld napja. E napon, 1970-ben Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Ma szinte az egész Földre kiterjed a mozgalom, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, 1990 óta a Kárpát-medencében is.
A környezetvédelem, úgy tűnik, ma vesztésre áll. Világszerte. De
 
Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.
A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,
és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek
mind elporladnak néhány százezer év alatt.
 
– okítana Faludi György A távolabbi jövőjében – 
 
Pár millió esztendő múlva, új csillagképek
alatt szelíd fejével kibújik a moszat,
ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet
variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak
születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez
 
ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.
 
Sorakoztatom mellé a romantika nagy-mesterének, az 1564. április 23-án született, s rá 52 évre, éppen 400. esztendeje meghalt William Shakespeare-nek a XV. szonettjét:
 
Ha meggondolom, hogy csak egy rövid
Percig teljes mind, ami nő s virágzik,
S e roppant színpad csak olyat mutat,
Amit titkos csillag-parancs irányít;
 
Ha látom, egy az ember s a növény,
Egyazon ég húzza föl s rontja le:
Friss nedvben ragyog, lankad, túl delén,
S kopik daliás emlékezete, –
 
A múlás eszméje mindig elő-
Ragyogtatja legdúsabb tavaszod,
Melyben küzd már a romlás s az idő,
Hogy mocskos éjbe fojtsa szép napod;
 
S küzdve az idővel, mely elragad,
Mert szeretlek, én feltámasztalak.
 
A reneszánsz ember ígéretével érkezünk sárkányölő Szent György napjára, 24-re. 103 éve e napon látta meg Nagyenyed áprilisi egét Áprily Lajos legnagyobb gyermeke, Jékely Zoltán költő, többek közt Shakespeare kiváló tolmácsolója. Az 1958-ban Az Idősárkányhoz kérdései égetően fontosak mindmáig:
 
Mily barlang ont ránk szakadatlanul,
te foghatatlan és elfogyhatatlan!
Nap-napra omlik, év hamvába hull,
te élsz, tombolsz szűnetlen áradatban.
…itt bújsz mindenütt, füvön, kövön,
amint egy vak isten milljomba vágott,
s tovább osztódsz vígan vízen-tűzön,
hogy megemészd prédádat, a világot…
 
Ezt az (idő)sárkányt is az emberi balga felelőtlenség élteti. Éppen 30 éve, 1986. április 26-án következett be Csernobil katasztrófája. S azóta is számtalan jel utal arra, hogy az ember és a természet háborújában mindkét fél vesztésre áll.
De hadd feleltessek rá egy ugyancsak 1958-ban kelt verset. A bizakodó Endre Károlyét. Az 1893. április 27-én Temesvárott született költő írta volt a Virágzó új tavaszban:
 
Ne mondja senki: új ez a tavasz,
A tavasz mindég új, ez és amaz,
A múltkori, a száz év előtti, a mai:
Az ujjáteremtés rózsásujjú hajnalai.
 
Merem remélni, hogy mai új emberek tettei igaz valósággá – természetvédő tettekké – válnak új tavaszokban:
 
…most elindult ifjító nagy tusára, 
Hasonlít már kibomló májusára, 
Kiáltsatok fel. Virágzó új szakasz van! 
Új ember jár az új tavaszban. 
 
Maradok kiváló tisztelettel.
200. levelem kelt 2016-ban, mikor a Nap a Bika jegyébe lépett.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató