2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem hétköznapi értelemben vett naptárat szeretnék kezedbe adni, nem történelmi s kultúrtörténeti események krónikáját, bár óhatatlanul ilyenekre is hajaz majd mindaz, amit eléd szeretnék tárni.


Kedves olvasni szerető természetbarát ismerősöm!

Gyere velem portalan ösvényeimen! Lapozzunk bele együtt a természet kalendáriumába! Nem hétköznapi értelemben vett naptárat szeretnék kezedbe adni, nem történelmi s kultúrtörténeti események krónikáját, bár óhatatlanul ilyenekre is hajaz majd mindaz, amit eléd szeretnék tárni. Elsődlegesen az élő s élettelen természet világát próbálnánk meg együtt egy kicsinység jobban megérteni, sóhajtásnyival jobban szeretni. Szó lesz itt az ég s a föld eseményeiről, amelyek ismeretére minden természetszeretőnek szüksége lehet, ki avatott szemmel tekint csillagokra s virágokra, állatokra s ásványokra. Emellett néha néprajzi s tudománytörténeti adalékokkal traktállak majd. Verset idézek majd, mondákat elevenítek fel. Szólásokat, közmondásokat magyarázok. Alkalmanként meg éppen egy-egy Maros-melléki tájat próbálok majd eléd varázsolni. Szó lesz itt képzőművészetről, zenéről, színházról, filmről is – mind-mind a természet kapcsán.

A kalendárium elnevezés a régi görögök „kalendare” – magyarul: hónap elseje – szavából ered. A nyelvújítás alkotta helyette a naptár szót. Az első magyar nyelvű naptár 1446-ban jelent meg. Akkor még csíziónak nevezték. Értsük meg a csíziót! – Hányszor mondjuk ma is, ha valaminek titkát kutatjuk! Amíg a naptár mostani alakja nem jutott használatba, a legfontosabb napokat, a hónapok múlása szerint, versbe szedték, és ezt a kezdő szavakról Cisio Janusnak nevezték el. A szentekre s ünnepekre írt verses mondatok alkották a csízió alapját. Ennek „megértése” nem is volt olyan egyszerű feladat a kései középkor emberének.

„A régi magyar kalendáriumok valóságos kincsesbányái voltak a népszerűsített tudománynak és a tudományosított népszerűségfélének. Érdekességek, furcsaságok, sőt gyakran becses históriai adatok kerülnek napfényre a sárgult lapokról, melyek nemcsak szórakoztatnak, hanem kultúrtörténeti szempontból is számot tarthatnak arra, hogy új életre ébredjenek.” – írta Lestyán Sándor, az 1896-ban Nagykárolyban született újságíró s tudománynépszerűsítő író.

S mert eredendően e naptárak a földmívelő nép eligazítására íródtak, bennük az élő és élettelen természet eseményei, a természetközeli ember életvitelének meghatározó mozzanatait feldolgozva, mind-mind szóhoz jutnak.

Petőfi a világ legelhagyatottabb vendéglátóipari egységéről, a Kutyakaparóról írta volt:

„Ablaka csak egy van és annak is

Üveg csak fele,

Fele pedig ókalendárium

Kitépett levele.”

Nos ilyen ókalendárium-lap sorsot felvállalva, s épp ezért, tekintheti magát Természet-kalendáriumunk az előbbiek kései folytatójának: szándékunk szerint kéthetente efféle kies ösvényekre kalauzolva kedves olvasóinkat.

Nevét pedig ez a ma először jelentkező rovat dr. Xántus János híres, 1957-ben megjelent könyvétől vette, egyszersmind tisztelegve Erdély elmúlt évszázadának legnagyobb tudománynépszerűsítő írója előtt. Jómagamnak egyetlenegyszer volt alkalmam látni-hallgatni őt, majd’ negyvenöt évvel ezelőtt. Az ő útján járok, remélem, – merem leírni álszerénység nélkül – már elé harmincöt éve.

A Természet kalendáriuma fedőlapját Deák Ferenc grafikusművész rajza díszítette. Ez a rajz köszönt majd Téged is a rovat fejében, kedves Olvasóm.

Vallomásosan személyes lesz, az én kalendáriumom. Olvasd el, vitázz velem! Kérdezz, javíts ki, ha Te másként tudod. S remélem, a Tied is vallomásosan személyes lesz. Beszélgessünk!

Kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

A szerzőről: Kiss Székely Zoltán 1951-ben született Marosvásárhelyen. 1974-ben végezte el a kolozsvári egyetem biológia szakát. Azóta tanít (1980-ig: Szőkefalva (Erdély), 1989-ig Marosvásárhely (10. és 14. sz. Ált. Isk. és hét középiskola), 1997-ig: Gyermelyi Ált. Isk., 2000-ig: a Kőrösi Csoma Sándor Ált. Isk.. (B-pest, IX. ker.), mai napig: Szentendrei Református Gimnázium. 1974 óta közelítőleg ötezer tanítványa volt. Körülbelül ezer felsőfokú végzettségű, sokan közülük szakirányában indultak el: orvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, kémia-biológia szakos tanár, geológus, kertészmérnök, állatorvos, erdészmérnök, geográfus, mezőgazdász, de több más szakos tanár, filozófus, atomfizikus, gépészmérnök, matematikus, színházi szakember, író, nyelvész, néprajzos, képzőművész is mentorának tartja. A természetet értőn szerető gyerekek nevelése tevékenysége központi vezető elve. Hozzá bárki bármilyen gondolattal bekopoghat, a segítséget adja ahhoz, hogy gondolatait s az elvégzett munkát keretbe foglalhassa. Olyan diákokat gyűjt mindig maga köré, akiket tudományos igényű kutatómunkára tud rávenni. Hazaszeretetre, kritikus gondolkodásra, fegyelemre, erkölcsre és udvariasságra nevelte tanítványait. Közülük sokan ma is kapcsolatban vannak vele.

1974 óta közöl szak- és tudománynépszerűsítő cikkeket, szépirodalmat: két ország napi-, heti- és havilapjaiban, tudományos folyóirataiban – számuk félezerhez közelít.

 

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató