2022. január 25., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Dúrmoljunk januárban!

A Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet negyedik alkalommal rendezte meg Tóthfaluban januári népzenei táborát. A jeles eseményt ismét kiemelt érdeklődés övezte.

A Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet ismét megrendezte január 2–6. között Tóthfaluban a Dúrmoló téli népzenei tábort. A találkozó vezérfonala ezúttal sem változott: a vajdasági népdalok megismerése csoportokban és a közös éneklések alkalmával. Emellett a vonósok, hegedűsök, brácsások, nagybőgősök foglalkozásain három, a népi énekeseknél két korcsoportban folyt a munka. A szervezők fontosnak tartották a citerások és tamburások bevonását a közös zenélésekbe, ennek nyomán az ifjú zenészek megismerték egymást, és barátságok is szövődtek. 

„A tábor immár hagyománnyá vált, és kialakult a visszajárók népes köre – beszél a részletekről Juhász Gyula, a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság munkatársa. – Ők azok, akik elviszik jó hírünket, így a meghirdetés utáni órákban egy tucat jelentkező iratkozott fel a listára, a kilencvenfős, limitált létszám hamar betelt. Ebbe természetesen a tizenegy oktató és a két nevelő is beleszámít. Az idei évben távolabbi tájakról, Újvidékről, Muzslyáról, Temerinből is fogadtunk vendégeket. Az érkezők hamar összeszoktak, ez köszönhető a jó társaságnak, a már említett »törzsgárdának«, az elkötelezett oktatóknak és a tóthfalusi házigazdák vendéglátásának. A mostani táborban a vonósok, ezen belül a hegedűsök voltak túlsúlyban, mintegy harmincan lehettek velünk a legkisebbektől a tapasztaltabb zenészekig. Oktatásukat a Fokos zenekar, valamint a Juhász zenekar tagjai vállalták magukra. Az ismert zenészek visszatérőek a találkozókon, és szívesen osztják meg tudásukat és tapasztalataikat a gyerekekkel.”

A közös munka során egyéni konzultációra is nyílik lehetőség, s a zenélés mellett hagyományos mesemondókat is hallgathattak az egybegyűltek.

A tábor idei különlegessége a nyugat-bácskai népdalanyag megismerése volt. A vidéken Dunántúlról, Sárközből érkezők telepedtek le, s dallamkincsüket is magukkal hozták, aminek különlegessége a hangnemváltó dunántúli terc. Minden este vendégzenekarok látogattak a táborba, így a jó hangulat is biztosított volt. 

Illusztráció