Techuniverzum

Mennyivel lesznek gyorsabbak az idei iPhone-ok?

Az okostelefonok piacán évek óta folyik a számháború, és minden bizonnyal a következő években is nagy szerep jut neki. A gyártók minden új modell bemutatásánál nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiemeljék, mennyivel gyorsabb, mint az előd. Ezzel nem is lenne gond, viszont ezek az adatok nem a valós felhasználásra vonatkoznak, hanem különböző szintetikus tesztekre, amelyekre az átlagfelhasználó nem használja a készüléket. Természetesen ezek is bemutatják, hogy mennyivel erősebb az új eszköz, de ha a mindennapi, úgynevezett rutinfeladatokat nézzük, akkor szép lassan kijelenthető, hogy évek óta nincs nagy eltérés az eszközök között. De valamivel elő kell állni a bemutató apropóján, és ilyenkor hangzatosak a számok.

Idén sincs ez másképpen. Szeptemberben az Apple bemutatja az új iPhone-okat, amelyek esetében minden évben elmondják, hogy minden korábbi telefonnál sokkal gyorsabb az új zászlóshajó, hiszen megkapta az új, saját fejlesztésű processzort. Már most borítékolhatjuk, hogy idén is így lesz. Az iPhone 14 termékcsaláddal együtt ugyanis megérkezik az A16 Bionic névre keresztelt lapka. Innen pedig következik is a kérdés, hogy vajon mire képes, mit mutat az Apple az idei számháborúban?

Az Apple-t jól ismerő piaci elemzők többsége egyetért abban, hogy a gyártó megtartja a 6 magos processzort, ami két nagy teljesítményű és négy energiahatékony magból épül fel. Az újdonság állítólag 15%-os sebességbeli előrelépést hoz az előd, A15 Bionichoz képest. A grafikus magok száma minden bizonnyal marad az eddigi szinten, azaz hiába is számítunk öt magnál többre, aligha kapjuk meg. Viszont ezzel együtt is mintegy 25-30 százalékos gyorsulást jeleznek az Apple-t jól ismerő piaci elemzők. Érdemes hozzátenni, hogy a grafikus magok esetében nem teljes az egyetértés, hiszen egyes források hatmagos kialakításról beszélnek.

Említést érdemel, hogy az idei iPhone-okban várhatóan gyorsulni fog a RAM. A híresztelések szerint az iPhone 14 Pro és iPhone 14 Pro Max már az új típusú, LPDDR5-ös csipekkel lesz szerelve, amelyek 50%-kal nagyobb sávszélességel kecsegtetnek, mint a korábbi – illetve jelenleg is használt – LPDDR4X technológia. De hiába lesz gyorsabb a RAM, a kapacitás nem fog változni, azaz a két Pro modell továbbra is 6 GB RAM-mal lesz kénytelen gazdálkodni, ami 2022-ben nem nevezhető soknak, hiszen az androidos riválisoknál nem ritka a 8-12 GM RAM, de már van olyan készülék is, amely 16 vagy akár 18 GB RAM-os. A teljes kép érdekében el kell mondani, hogy az Androidot és IOS-t futtató készülékek teljesen más memóriamenedzsmenttel és erőforrás-használattal rendelkeznek, azaz itt is fennáll az az általános igazság, hogy a kevesebb néha több.

További újdonság, hogy a várakozások szerint gyorsabb lesz az ISP, azaz a jelfeldolgozó egység, valamint a korábbiaknál hatékonyabb gépi tanulásra lehet számítani. Ezek jól jönnek majd a Pro modellek 48 megapixeles főkamerájához, amivel már 8K felbontású videók is készíthetők, valamint jó esély van arra is, hogy a Cinematic Mode felbontása is növekszik Full HD-ról 4K-ra.

Mindenhol látszik a fejlődés, de – a kamerát leszámítva – nem vágjuk hanyatt magunkat a számoktól. Ez persze nem azt jelenti, hogy az idei iPhone-ok nem lesznek jók. Nagyon is jónak ígérkeznek, csak nem hozzák azt az úgynevezett WOW faktort, és nem mutatnak nagy előrelépést. Sőt, ha hinni lehet a pletykáknak, az új processzort csak a Pro modellek kapják meg, a normál 14-esekben marad a tavalyi A15-ös csip. Kérdéses, hogy ez mennyit fog visszavenni az eladásból, hiszen jelenleg az iPhone 13 az Apple legeladottabb telefonja, viszont nem tudni, hogy a vásárlók megveszik-e majd az iPhone 14-et annak tudatában, hogy nem kapta meg az új processzort. Lehet, éppen arra játszik az almás vállalat, hogy több potenciális vásárlót csábít át a Pro modellekhez, ezzel is növelve a bevételt.

Nem mellesleg ez lenne az első év, hogy ugyanabban a szériában eltérnek a processzorok, például a jelenleg is kapható iPhone 13-asok egytől egyig A15-öt kaptak, annyi különbséggel, hogy az olcsóbb – azaz nem Pro – modellekbe csak négymagos, míg a drágábbakba ötmagos grafikus gyorsító került. Ezt akár azzal is lehetne magyarázni, hogy a Pro modelleknek szükségük van a nagyobb teljesítményre a három kamera és a LiDar szkenner miatt, amelyek nem kaptak helyet a normál változatokban. További különbség a tavalyi normál és Pro modellek között, hogy előbbiekben 4, utóbbiakban 6 GB RAM kapott helyet. Öröm az ürömben viszont, hogy ha igazak a hírek, és valóban A15-ös processzorral fogják szerelni a normál iPhone 14-eket, akkor ezek megkapják az ötmagos GPU-t és a 6 GB RAM-ot is.

Arról is beszéltek, hogy az A16-os processzor teljesen új technológiával készül, viszont ez a tézis megdőlt, hiszen bejelentették, hogy csupán az eddigi technológia finomítására lehet számítani.

Egy trükk, amely gyorsabbá teheti a Microsoft böngészőjét

Az Internet Explorernek soha nem volt túl jó híre. A Windows megjelenésekor lényegében mindenki azt használta, mert nem volt rivális. Viszont az évek során egymás után jelentek meg az újabb és újabb böngészők, amelyek egyrészt sokkal jobb vizuális megoldásokat, másrészt messze nagyobb sebességet kínáltak. Így az Internet Explorer egy idő után már csak azt a célt szolgálta, hogy le lehessen tölteni valamilyen más böngészőt, utána az esetek túlnyomó részében a felhasználók nem nyitották meg. A Windows 10-zel együtt el is tűnt az operációs rendszerből, helyét a Microsoft Edge vette át. Bár sokkal jobb lett, a felhasználók nem igazán tértek vissza az alapértelmezett böngészőre, annak ellenére sem, hogy a Google Chrome-ot gyakran – és nem alaptalanul – éri az a vád, hogy túl sok memóriát (RAM-ot) használ. Most azonban a Microsoft előállt egy megoldással, amely révén sokkal gyorsabb lehet az Edge.

Még az év elején indult el a Microsoft Edge automatikus gyorsítótár-tömörítés funkciója, amelytől az anyacég teljesítményjavulást és lemezterület-csökkentést várt. Az újdonság teljesítette az ígéreteket mindkét téren. A szoftvergyártó pedig egy blogbejegyzésben részletesen elárulta, hogy miként is néznek ki a folyamatok a háttérben.

Ebben a bejegyzésben azt írják, hogy amennyiben egy böngésző túl sok energiát használ, az nemcsak a böngészési élményt befolyásolja, hanem az egész rendszert lelassítja. Viszont a teljesítményoptimizálás képes egyensúlyba hozni az egész rendszert, mivel, ha a teljes rendszer egyik komponense kevesebb energiát használ, az javíthatja az összes többi komponens sebességét, hiszen azokra több kapacitás marad.

A lemez gyorsítótározása a böngészők egyik fontos eleme a gyors működés érdekében, kiváltképpen akkor, ha a felhasználók gyakran szeretnének elérni online tárolt tartalmakat, ha sokszor töltenek le vagy töltenek fel fájlokat valamilyen felhőalapú szolgáltatásba. Továbbá a gyorsítótár tárolja és elmenti az internetről származó adatokat, így amikor a felhasználók újra meg szeretnék azokat tekinteni, akkor a böngésző egyszerűen előhívja a számítógép belső tárhelyéről. Minél nagyobb a gyorsítótár, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kért információk lekérhetők lesznek a lemezről. A megoldás hasonló az Apple számítógépeknél már régóta alkalmazott iCloudéhoz, ami azt feltételezi, hogy a desktop teljes tartalma a felhőben van, és amikor meg szeretnénk nyitni valamit, akkor pillanatok alatt lehívja, hiszen az adott fájl egy része a merevlemezen van.

A Microsoft technikájával az a gond – amit ők is beismertek –, hogy negatív hatással lehet azokra a számítógépekre, amelyekben kevés a belső tárhelykapacitás. Azt is hozzátették, annak megelőzése érdekében, hogy a böngésző a gyorsítótár összes rendelkezésre álló területét elfoglalja, már eleve mérsékelik a gyorsítótár használatát a hely alapján.