Harc a deepfake ellen: már az AI-videókat is képes leleplezni a Gemini
A mesterséges intelligencia (AI) átszövi az életünket, és számos területen valóban képes segítséget nyújtani, hiszen például sokkal gyorsabban össze tud gyűjteni nekünk információt, mint ha azt mi kellene kikeressük. Persze azt is gyorsan hozzá kell tenni, hogy nem minden esetben megbízható az az információ, amit az AI elénk tár, ezért egy gyors ellenőrzés soha nem árt. De az tagadhatatlan, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ha megfelelően tudjuk használni, hatékonyabban tudunk dolgozni. Ugyanakkor vannak árnyoldalak is: az egyik ilyen a deepfake.
Több alkalommal írtunk már erről a jelenségről a Népújságban, de nem lehet elégszer ismételni, hiszen most már nem hihetünk a szemünknek az online térben! A deepfake jelentése az, hogy egyes tartalmak mesterséges intelligenciával vannak módosítva. Van ártatlan formája a deepfake-nek, amikor valami vicceset hoz ki az előállító az eredeti tartalomból, de vannak olyan formák, amikor a cél a félrevezetés, amikor a mesterséges intelligenciával olyan mondatokat adunk például egy politikus szájába, amelyet az illető soha nem mondott el, ezzel a teljesen etikátlan eszközzel nem egy esetben kormányok is élnek.
Most viszont a Google felvette a kesztyűt a deepfake ellen, és a vállalat folyamatosan okosítja leleplező eszközét, a Gemini egyre jobb „detektívvé” válik. Már korábban képes volt a mesterséges intelligencia által készített fotók leleplezésére, viszont immáron képes a videókat is kiszűrni, írta a Google egy blogbejegyzésben. A Gemini mesterséges intelligenciával működő videodetektorának használata meglehetősen hasonló ahhoz, ahogyan az AI-s képdetektoreszközt kell használni. Meg kell nyitni a Gemini alkalmazást az okostelefonon, vagy fel kell keresni a weboldalát a számítógépen. Ezután fel kell tölteni a hamisnak vélt videót, majd feltenni ezt a kérdést: mesterséges intelligenciával készült?
Igen, az ellenőrzéshez a felhasználó be kell fektessen egy kis időt és energiát, de meg tud róla győződni, hogy amit lát, az a valóság-e, vagy csak a mesterséges intelligencia műve. Akárcsak a képek esetében, a videóknál is csupán pár másodpercet kell várni az eredményre, azaz arra, hogy a Gemini megmondja, hogy vajon mesterséges intelligenciával készült-e az adott videó. Az ellenőrzési folyamat mögött nem valami csoda áll – az eredmények között ugyanis a SynthID vízjel is megjelenik. Ez a digitális vízjel akár hang-, akár vizuális jeleken megtalálható, és ugyan az emberek számára láthatatlan, a Google SynthID detektor könnyen észleli. Lényegében ez segít a Google-nek azonosítani a saját eszközeivel létrehozott, mesterséges intelligencia által módosított tartalmakat.
A chatbot a folyamatot követően kijelzi, hogy talált-e mesterséges intelligencia általi módosítást az adott videóban, és ha igen, melyik szegmensben. Például a Gemini ki tudja írni, hogy a felhasználó által feltöltött videóban, a hang esetében 10-20 másodperc között észlelt AI-t, vagy nem észlelt egyáltalán ilyen jellegű beavatkozást. Azonban a módszernek megvannak a hiányosságai is. A legnagyobb az, hogy a Gemini jelenleg csak a Google saját eszközeivel készült videókat képes felismerni, azaz nem oszt meg részleteket harmadik féltől származó szoftverekkel létrehozott tartalomról. Továbbá némi korlátozást jelent az is, hogy legfeljebb 100 MB méretű és 90 másodpercnél nem hosszabb videókat tud ellenőrizni.
Egyértelműen segítség, hogy a Gemini képes kiszűrni azokat a tartalmakat, amelyeket ő hozott létre, ugyanakkor az is tagadhatatlanul látszik, hogy szükség lenne egy olyan algoritmusra, amely képes felismerni a harmadik féltől származó szoftverekkel készült videókat és képeket. Több nagy AI-fejlesztő vállalat dolgozik azon, hogy a saját algoritmusuk képes legyen arra, hogy kiszűrje azokat a módosításokat, amelyeket az általuk fejlesztett modell eszközölt. Az ideális viszont az lenne, ha valaki az összes ilyen megoldást összefésülné egy felületre, ami (szinte) minden AI-tartalom megállapítására képes lenne, ezzel is segítve a hiteles tájékozódást a világhálón. Azonban minden jel arra mutat, hogy erre az eszközre még sokat fog kelleni várjunk. Addig is maradnak a részmegoldások, amilyeneket most a Google is bemutatott. A Gemini segítségével a képek és videók ellenőrzése mostantól minden olyan nyelven és országban elérhető, amelyet a Gemini alkalmazás támogat, így Romániában és Magyarországon is.
Egyedien furcsa kijelzője lesz a hajlítható iPhone-nak
Az almás vállalat kedvelői már hosszú évek óta várják, hogy az Apple is bemutassa végre-valahára az első hajlítható iPhone-t. Úgy fest, hogy jókora késés után szeptemberben leleplezhetik az eszközt, amelynek azonban meglehetősen egyedi lesz a képaránya a külső kijelző esetében, legalábbis a kiegészítőket gyártó cégeknek szánt tervek alapján.
A tokokat és egyéb kiegészítőket gyártó cégeknek szánt tervrajzok alapján elkészült az első olyan grafika, ami azt mutatja az adatok alapján, hogy hogyan nézhet ki az Apple első összecsukható mobilja, az iPhone Fold, már ha az Apple valóban ennél a megnevezésnél marad, ami – mondjuk ki –: másolata az örök nagy rivális Samsung elnevezési sémájának. Ezen grafikák alapján viszont úgy tűnik, az eszköznek nagyon szokatlan méretaránya lehet.
A korábban kiszivárgott információk szerint az Apple szeretné elérni, hogy a belső kijelző, ha kinyitják a mobilt, ne legyen négyzet alakú, hanem rögtön fekvő módban lehessen látni a készüléket. A megoldásnak praktikus oka lehet: ez a felépítés biztosítaná, hogy az iPadre elérhető alkalmazások már az első naptól kezdve kompatibilisek legyenek a mobillal, a fejlesztőknek pedig ne kelljen semmilyen más módosítást végezni a forráskódon – írja a GSM-Arena. Az adatok alapján az iPhone Fold az alábbi méretekkel bírhat: a belső kijelzője 7,76 colos lehet 2713 x 1920 pixeles felbontással, míg a külső kijelzőnél 5,49 colos méretre és 1422 x 2088 pixeles felbontásra lehet számítani. Ez utóbbi rendkívül szokatlan képarányt eredményezne. A tervrajzok alapján a belső kijelzőben egy kijelző alá rejtett kamera kap majd helyet, míg a külső esetében egy kameralyukas megoldással lehet majd szelfizni. A hátlapon két kamera kaphat helyet, hasonló kialakítással, mint az iPhone Airnél, amelynek viszont csak egy kamerája van, de a kidudorodó sziget hasonló lenne az úgynevezett iPhone Fold esetében is.
Összességében tehát a külső kijelző valóban egyedien furcsa lesz az első hajlítható iPhone esetében, már ha valóban ennél a kialakításnál marad az Apple. Ezt biztosan majd csak szeptemberben fogjuk megtudni, amikor bemutatják az eszközt. Van azonban egy rossz hírünk is: bár már szinte készpénznek lehet venni, hogy ősszel bemutatják az úgynevezett iPhone Foldot, egyes pletykák szerint viszont a tömeggyártás a felmerülő nehézségek miatt csak 2027 elején kezdődhet el, ami azt is jelenti, hogy még sokat kell várjanak azok, akik szeretnének maguknak egy példányt az első hajlítható iPhone-ból.
Mostantól azt is be lehet állítani, hogy mennyire legyen lelkes a ChatGPT
Az OpenAI közlése szerint a felhasználók immáron beállíthatják, mennyire legyen kedves vagy lelkes a chatbot, sőt: akár azt is, hogy mennyire használjon hangulatjeleket és fejléceket, listákat. Az új beállítási lehetőségek a Beállításokban, a Személyre szabás menüpont alatt érhetők el. Valamennyi jellemzőnél választható az alapértelmezett mellett a több és a kevesebb, attól függően, hogy a felhasználó mennyire szeretné, ha ezeket használná a ChatGPT. Természetesen a korábbi beállítási opciók is elérhetők, így például beállítható a stílus és hangnem, valamint egyéni instrukciókat is megadhat a ChatGPT-nek.
Az OpenAI azért eszközölte ezeket a változtatásokat, mert az új GPT megjelenését követően sok felhasználó jelezte, hogy túl rideg lett az algoritmus, illetve annak is hangot adtak, hogy az előző változat sokkal kedvesebb volt, és azt szívesebben használják.
Az OpenAI-nak tehát nem volt választása: bevezette azokat a beállításokat, amelyekkel kedvesebbé tehető a ChatGPT, illetve most már azt is be lehet állítani, hogy mennyire legyen lelkes.
Mindez azért rémisztő, mert ez igazolja azt is, hogy potenciálisan egyre többen tekintenek emberként, társként az algoritmusra, ami nem pusztán válaszokat kell adjon kérdésekre, hanem támogatónak is kell lennie, kedvesnek és lelkesnek egyaránt. Ez pedig így elég ijesztő, mert gondoljunk csak arra: korábban senkit nem érdekelt, hogy mennyire „lelkesítőek” azok a találatok, amelyeket a Google dob fel.
Az AI-nak viszont ez a kedves-lelkes változata számos esetben a felhasználó kedvére akar tenni, és olyan válaszokat ad, amelyekről tudja, hogy tetszeni fog az adott személynek, ezzel pedig csak még mélyebbre zárja őt a digitális buborékjában. Arról nem is beszélve, hogy ezek a válaszok nagyon könnyen lehetnek tévesek.
