Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-12-29 14:00:00
Pár héten belül ez a második alkalom, amikor az Apple és a Google viszonyáról számolunk be a Techuniverzumban. Legutóbb arról szóltak a hírek, hogy megállapodást köthet a két vállalat, amelynek értelmében az Apple használhatja a Google mesterséges intelligenciáját, a Geminit. Azonban úgy fest, hogy ezen a szinten nem fog megállni a két vállalat együttműködése. Az új hírek szerint ugyanis sokkal könnyebb lehet a jövőben mobilt váltani, akkor is, ha az új eszközön egy másik operációs rendszer fut.
Alapból ritka, hogy a két nagy konkurens összefogjon, az pedig még különösebb, hogy ennek a tárgya az, hogy könnyebben lehessen az egyik termékéről a másikra váltani. Természetesen, ha nagyrészt egyenlő az operációs rendszert váltók aránya (tehát akik Androidról váltanak IOS-re vagy fordítva), akkor mindkét fél számára előnyős az összefogás.
A 9to5Google figyelt fel a legújabb Android fejlesztői előzetesében egy olyan funkcióra, amellyel sokkal egyszerűbb lehet az androidos mobilok, valamint az iPhone-ok közötti váltás. A funkció létezését a vállalatok is megerősítették a portál kérdésére, tehát nemcsak egy pletykáról van szó, hanem tényként lehet kezelni, hogy érkezni fog a funkció.
A két cég együttműködésének célja, hogy egyszerűbbé tegye a két operációs rendszer között az adatátvitelt egy (új) készülék beállítása során. Magyarul, ha valaki rendszert vált, akkor könnyebb lesz átvinni a fontos dolgokat az új mobilra. Az újdonság fejlesztését a Pixel mobilokon elérhető, előzetes Android-verziókon kezdték meg, míg az iOS 26 fejlesztői bétájába később fog csak bekerülni.
Egyelőre azt nem tudni, hogy mikor lesz mindenki számára elérhető a funkció. Viszont valószínűsíthető, hogy egy ideig még várni kell rá, ahogyan egyelőre azt sem lehet konkrétan tudni, hogy pontosan hogyan fog kinézni a funkció bevezetése után a váltás egyik rendszerről a másikra.
Összességében viszont egy előrelépés, hogy a vállalatok tesznek annak érdekében, hogy a felhasználóik könnyebben tudjanak áttérni egyik operációs rendszerről a másikra, és nem arra fordítják az energiájukat, hogy minél jobban bezárják az embereket a saját szoftveres környezetükbe. Persze, azért illúziói senkinek ne legyenek: mind a Google, mind az Apple mindent meg fog annak érdekében tenni, hogy ne veszítsen felhasználókat, sőt az új funkciónak köszönhetően újakat csatornázzon be. Azonban felhasználóként nézve: a vállalatok versenye számunkra kedvező, hiszen minél nagyobb a verseny, annál inkább mindent meg fognak tenni, hogy az adott cég termékét, szolgáltatását válasszuk.
Egyre több olyan böngésző van, amelyik azzal kísérletezik, hogy a beépített mesterséges intelligencia funkciók a felhasználó nevében végezzenek el bizonyos műveleteket, például jegyet foglalnak, vagy megrendelnek bizonyos termékeket. Ez így elsőre lehet, hogy kényelmesnek tűnik, hiszen az AI elvégzi helyettünk a feladatok egy részét, nem kell azzal időt töltsünk, hogy megtaláljuk az adott weboldalt, ahol jegyet lehet venni, vagy nem kell keresgéljük, hogy melyik webshopban a legolcsóbb az a termék, amelyet miután megtalált a mesterséges intelligencia, meg is rendel nekünk. Azonban van egy kis bökkenő a történetben, sőt kettő is. A kisebbik az, hogy ezek a mesterségesintelligencia-ügynökök még nem állnak teljességgel rendelkezésre, azonban csak idő kérdése, hogy a vállalatok véglegesítsék őket, hogy aztán szolgálatba tudjanak állni. Ettől tehát nem kell tartani. A nagyobb gondot viszont az jelenti, hogy ezek biztonsági kockázatot is hordoznak magukban. A bűnözők pedig kihasználva ezeket, pénzt vagy adatokat lophatnak el a gyanútlan felhasználóktól. Ezt szeretné a Google megelőzni, ezért építenek be egy sor biztonsági funkciót a Chrome böngészőbe.
Értelemszerűen a Google is fejleszt ügynököt, és éppen ennek kapcsán ismertették, hogy milyen biztonsági megoldásokat építenek be a Chrome-ba, annak érdekében, hogy a böngésző biztonságosabbá tegye az AI-alapú megoldásokat. A Google több modell segítségével is ellenőrzi az AI-ügynökök tevékenységét. Létrehoztak például egy User Alignment Critic nevű megoldást a Gemini segítségével, hogy egy tervezőmodell által megvizsgálja az adott feladathoz létrehozott műveletelemeket. Tehát: ha ez a modell úgy gondolja, hogy a tervezett feladatok nem szolgálják a felhasználó célját, akkor arra kéri a tervezőmodellt, hogy gondolja újra a stratégiát, és ne teljesítse gondolkodás nélkül ezeket a feladatokat. A funkció kapcsán a Google megjegyezte, hogy a kritikus modell csak a javasolt művelet metaadatait látja, a tényleges webes tartalmat nem.
A megoldás emellett megakadályozza az AI-ügynökök hozzáférését a nem engedélyezett vagy megbízhatatlan webhelyekhez. Ennek köszönhetően például olyan tartalmakat olvashat a mesterséges intelligencia, mint például a bevásárlóoldalakon a listák, de közben például az ott található banneres hirdetéseket nem fogja látni a rendszer. Továbbá a Google azt is korlátozza, hogy az AI milyen elemekre kattinthat egy weboldalon, vagy hová gépelhet be adatokat.
A TechCrunch arról számolt be, hogy a vállalat egy másik modell segítségével vizsgálja az URL-eket is, ezáltal pedig azt, hogy merre navigálhat a rendszer egy weboldalon. Ez megakadályozhatja, hogy csaló linkekre kattintson rá egy ügynök. Az URL maga a weboldal, de az utóbbi időben számos olyan internetes csalás volt, amikor a bűnözők csak egy betűt módosítottak az URL-ben, például nem e-nepujsag.ro, hanem e-nepusjag.ro, az eredeti oldalt pedig lemásolták, hogy a felhasználó azt gondolja, hogy a valódi oldalon van, ahol például elő tud fizetni a lapra 2026-ban is. A gyanútlan felhasználó pedig a pénzt elutalta, de nem az eredetileg tervezett helyre, hanem a csalóknak, akik lehet, hogy a pénz mellett még az adatait is ellopták. Szerencsére ez a Népújság esetében nem történt meg – tehát nyugodt szívvel elő lehet fizetni a lapra –, de ehhez hasonló csalások számos esetben bekövetkeztek az elmúlt években más weboldalak esetében. Ezeket hivatott megakadályozni az AI-ügynökök esetében a Chrome böngészőbe beépített biztonsági funkció.
Szintén a felhasználók biztonságát szolgálja, hogy ha érzékeny adatokkal kell dolgozni – például orvosi vagy banki információkkal –, akkor a rendszer jelez a felhasználóknak. Emellett akkor is szól, ha üzenetet kell küldeni, vagy egy jelszóra van szükség valahol. Ez utóbbihoz egyébként nem is fér hozzá az AI, ami szintén egy plusz biztonsági tényező.
Sokáig használta az Apple az Intel processzorait, míg végül 2020-ban piacra dobta a sajátját a laptopok, illetve számítógépek esetében is. Ennek következtében az Intel hatalmas mennyiségű pénztől esett el. Most azonban úgy tűnik, hogy az almás vállalat ismét fizethet az Intelnek a processzorokért, csak éppen nem úgy, mint korábban.
A MacRumors információi szerint a jövőben – legkorábban 2027-től – az Intel újra gyárthat processzorokat az Apple számára, azonban fontos kitétel a korábbiakhoz képest, hogy a tervezésben nem fog részt venni a vállalat. Lényegében arról van szó, hogy az Intel az Apple egyik beszállítója lehet, egy olyan beszállító, amely a kiadott konkrét tervek alapján legyártja az adott egységet.
A cupertinói cég azért vonná be az Intelt a gyártásba, hogy diverzifikálja az ellátási láncot, és ne csak a tajvani TSMC-re támaszkodjon a beszerzésben. Jeff Pu, a GF Securities elemzője szerint az Intel és az Apple megállapodása elsőként valószínűleg nem egy Pro iPhone-ban jelenik majd meg 2028-tól kezdődően. Természetesen, ha 2028-ban piacra akarják dobni a modellt, akkor a chipek gyártása 2027-ben mindenképpen el kell kezdődjön, hiszen a beérkezett processzorokat még be kell építeni a telefonokba, amelyek aztán meg is kell érkezzenek az üzletek polcaira. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy az Intel az Apple chipjeinek kis százalékát gyártaná, legalábbis kezdetben, a TSMC pedig egy darabig még biztosan a fő beszállító maradna.
Az Apple ügyeiben mindig pontos információkkal rendelkező Ming-Chi Kuo korábban arról írt, hogy az együttműködés már 2027-től elindulhat, az Intel pedig a belépő szintű Macekhez és iPadekhez fog processzort gyártani.
A híreket egyelőre egyik vállalat sem erősítette meg, de legkésőbb 2027-ben fény derül arra, hogy valóban újra együtt dolgozik-e az Apple és az Intel.