A karcsúsítás az új divat
A telefonok, okostelefonok piacán mindig is megfigyelhetők voltak különféle trendek, az, hogy aktuálisan éppen mi számít „menőnek”. Ha visszagondolunk a 2000-es évek közepére, akkor a teljes billentyűzetkiosztás, amit a BlackBerry vezetett be, volt a nagy sláger, ezt váltotta fel az érintőképernyő, majd később nagyon sok vásárló kereste az ujjlenyomat-olvasót, ezután pedig jött az arcfelismerés. Az elmúlt években joggal lehetett azt gondolni, hogy a hajlítható telefon lesz az új trend, és tagadhatatlan, hogy ezen eszközöknek is megvan a vásárlói bázisa, azonban ez a technológia nem változtatta meg annyira a piacot, mint ahogyan azt talán egyes gyártók előzetesen elképzelték.
Most pedig egy újabb irányvonal kezd kibontakozni a telefonok terén. Egyre több gyártó háza tájáról lehet azt hallani, hogy egy szupervékony okostelefont szeretnének piacra dobni. Az Apple esetében várhatóan ez szeptemberben fog megérkezni az iPhone 17 Air formájában, amely a jelenlegi információk szerint 6,25 milliméter vastag lesz, ami azt is jelenti, hogy letaszítja a trónról az eddigi címvédőt, az iPhone 6-ot, amely 6,9 milliméter vastag. Azonban nem az Apple az egyetlen gyártó, amely kísérletezik vékony telefonokkal. A Samsung is hasonlóra készül, és nagyon úgy fest, hogy arra törekszik, hogy ebben (is) megelőzze az almás márkát.
A hírek szerint ugyanis a Galaxy S25 modellcsaládnak lesz egy új tagja, amelyről elég sokáig Galaxy S25 Slim néven pletykáltak. A készülékről már sok információ látott napvilágot, sőt egyes források arról számolnak be, hogy zárt ajtók mögött néhány szerencsés már láthatta is a készüléket, amelynek végül nem Galaxy S25 Slim, hanem Galaxy S25 Edge lesz a neve, a legfrisseb híradások szerint pedig 6,4 milliméter lesz a vastagsága. Vagyis vastagabb lesz elméletileg, mint a szeptemberben érkező iPhone 17 Air, azonban a dél-korai gyártó hamarabb piacra fogja dobni az eszközét, ez pedig nem kizárt, hogy elég lesz a versenyelőny megszerzéséhez.
Előreláthatólag április-május környékén készülnek leleplezni a telefont, ami körülbelül olyan magas lesz, mint a Galaxy S25+, de akkumulátorban jóval el fog maradni a jelenlegi S25 modellcsalád középső változatától. Úgy fest, hogy a Samsungnál feláldozták az akkumulátorkapacitást annak érdekében, hogy egy vékony telefont tudjanak gyártani. Továbbá a dél-koreai vállalat időzítése sem véletlen. Ekkortájt készül ugyanis az Apple arra, hogy bemutassa az iPhone SE negyedik generációját. Ha pedig erre a Samsung rá tud tromfolni egy szupervékony telefonnal, akkor azzal az új SE elől is tud vásárlókat elszívni, valamint át tudja venni a technikai napirend uralását az örökös nagy konkurenstől.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy azért van hasonlóság az iPhone 17 Air-koncepció és a Samsung Galaxy S25 Edge-koncepció között. Ezen készülékek esetében egyik gyártó sem fektet kimondottan nagy hangsúlyt a kamerákra. Az iPhone-ról egy ideje már tudni véljük, hogy csak egy kamerát fog kapni, míg a Samsung szintén csak két kamerával fogja felszerelni az Edge-t, legalábbis a kiszivárgott képek alapján. A dél-koreai gyártó telefonja esetében egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz képes a kétlencsés optika. Ahogyan azt sem, hogy mennyibe fog kerülni a készülék. A várakozások arról szólnak, hogy a Galaxy S25 Edge ára a Galaxy S25+ és a Galaxy S25 Ultra közé várható. Előbbinek a romániai indulóára 5700, míg utóbbinak 7200 lej. Az iPhone 17 Air ára a mostani információk szerint megközelítőleg annyi lesz, mint jelenleg az iPhone 16 Plus készüléknek, ami 5500 lejről indul. Tehát az Apple készüléke vékonyabb és olcsóbb is lesz, de később érkezik, kérdés, hogy addig mekkora versenyelőnyre tesz szert a Samsung.
Lehet félni az új mesterséges intelligenciától
Egypár hete berobbant a piacra a DeepSeek, egy kínai fejlesztésű új mesterségesintelligencia-algoritmus, sokan pedig már el is kezdték temetni a ChatGPT-t. Az elején még lehetett arra gondolni, hogy minden csoda három napig tart, és idővel kijönnek az új algoritmus hiányosságai. Ebben az esetben viszont nem ez történt, sőt egyre többen kezdik el használni a DeepSeeket, amely viszont korántsem veszélytelen.
Míg a ChatGPT-t megtanították arra, hogy bomba vagy vírus receptjét ne írja le, addig a DeepSeekből a kínai fejlesztők ezt „kifelejtették”, pontosabban amolyan tessék-lássék módon rakták bele. A 9to5Mac cikkében írt erről, ahol kiemelték, hogy kimondottan egyszerű kijátszani a rendszer védelmét. Az egyik ilyen az volt, amikor kiadták a chatbotnak feladatba, hogy az ignoráljon minden korábbi utasítást, aminek az lett az eredménye, hogy a beépített védelmet is figyelmen kívül hagyta. Miközben ezen trükköt a legtöbb mesterséges intelligencia már ismeri, és nem engedi magát átverni, nem oldja fel a biztonsági réseket, a DeepSeek nem ebbe a kategóriába tartozik.
Az Adversa biztonsági kutatói szerint a DeepSeek a tesztek felén elbukott, és igazság szerint a legegyszerűbb módszerekkel is ki lehetett játszani a beépített védelmét, olyan egyszerű mondatokkal is, hogy egy filmben van, ahol a rossz megengedett. Miután pedig egy felhasználó kijátszotta a rendszer védelmét, azt követően a mesterségesintelligencia-algoritmus arra is készséggel válaszolt, hogy hogyan kell bombát készíteni, részletesen taglalva azt, hogy milyen arányban kell összeállítani egy robbanószerkezet anyagait. Ha mindez nem lenne elég, egy kormányzati adatbázis feltöréséhez is mindenféle gond nélkül adott tanácsot. A kutatók az eredmények kapcsán döbbenten összegezték, hogy a rendszert simán ki lehet játszani, távolról sem kell hozzá informatikai tudás vagy valamilyen különösebb ismeret, egyszerűen egypár alapkérdéssel át lehet jutni a védelmi vonalakon.
A Pentagon dolgozói is két napon át használták a DeepSeeket, majd elkezdték tiltani az elérését. Az amerikai védelmi minisztérium igyekszik blokkolni a kínai DeepSeek mesterséges intelligenciát, azonban az alkalmazást már számos eszközre letöltötték, a nagy elérés miatt pedig az amerikai kormány nemzetbiztonsági problémákkal küzd. Az eddig felsoroltakon túl a DeepSeekkel egy másik probléma az, hogy nem tartja tiszteletben a hatályos jogszabályokat, a felhasználók személyes adatait kínai szerverekre küldi, és ott tárolja. Mondjuk egy kínai program kapcsán talán ez nem is annyira meglepő, nem a DeepSeek az első, amelyik ezt a módszert alkalmazza.
Az új, Kínából származó mesterséges intelligencia viszont több dologra is rávilágít, egyrészt, hogy mennyire nem szabad megbízni a távol-keleti országból származó programokban és termékekben, hiszen azok ellophatják a személyes adatainkat, vagy legalábbis finoman szólva sem megbízható helyeken tárolják azokat. Az adatainkkal pedig vissza is élhetnek, ellopva az online személyazonosságunkat, olyan digitális tevékenységet folytatva azzal, amit mi soha nem tettünk, továbbá akár a bankszámláinkhoz is hozzáférhetnek, ezáltal anyagi károkat okozva nekünk, átlagos internetezőknek. Másrészt, és ez talán még súlyosabb, a mesterséges intelligencia és annak tudása rossz szándékú emberek, terroristák kezébe is kerülhet, akik egyértelműen arra akarják használni, hogy kifejlesszenek egy bombát vagy vírust, és azzal tegyenek kárt az emberiségben. Az új technológiákat – a történelem tapasztalatai alapján – először arra próbálták használni, hogy kárt tegyenek az „ellenségben”, csak utána kezdték el őket jóra használni. Azonban a mesterséges intelligencia kapcsán az is benne van a pakliban, hogy elsőre olyan rosszra használják, ami már visszafordíthatatlan. Ezért is van szükség minél hamarabb egy nagyon kiterjedt, globálisan elfogadott, a lehető legtöbb szempontot figyelembe vevő szabályozásra, hogy ezek a negatív forgatókönyvek ne válhassanak valósággá!
