2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Idegesítő hiba az Apple Watchokon

A felhasználók az újabb készülékek – főként a Series 9 és Ultra 2 – esetében tapasztalták azt, hogy  úgynevezett fantomérintéseket produkálnak. Lényegében arról van szó, hogy a tulajdonos ugyan nem ér hozzá a csuklóján levő órához, ám az mégis úgy érzékeli, hogy a felhasználó kiadta az érintésével a parancsot. Ez az idegesítő hiba főként akkor lehet zavaró, hogyha valaki éppen az óra feloldó kódját szeretné beírni.

Az Apple egy ideje már vizsgálja a problémát, sőt még a március elején érkezett frissítés leírásába is belefoglalták, hogy a watchOS 10.4 ki fogja küszöbölni a fantomértesítések néven ismertté vált hibát. Azonban ez nem sikerült, sőt a visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a helyzet azóta még rosszabb lett, sőt más – régebbi – Apple Watchokon is felütötte a fejét. Aki ilyennel szembesül, annak ajánlott, hogy indítsa újra az órát, ez átmenetileg meg fogja oldani a hibát, és ha hinni lehet a gyártónak, akkor a közeljövőben érkezni fog az a frissítés, amely valóban megoldja az idegesítő problémát.

Jelen állás szerint az egyetlen megoldás az a kényszerített újraindítás, amit a digitális korona és az oldalsó gomb 10 másodpercig tartó együttes megnyomásával lehet előhozni. Ez azonban csak átmenetileg segít, teljesen nem oldja meg a problémát, ahhoz mindenképpen szükséges lesz megvárni a szoftverfrissítést. Szervizbe is fölösleges vinni a készüléket, a sokat emlegetett kényszerített újraindításon túl ott sem tudnak mit kezdeni vele.

Miért mutat eltérő adatot a GPS és az autóban levő óracsoport?

Az autóvezetők számára nem újdonság, hogy a GPS szinte minden esetben alacsonyabb sebességet mutat, mint a vezető előtt levő óracsoport. Ennek kapcsán pedig számos teória látott már napvilágot, amelyek közül van olyan is, amely nemes egyszerűséggel egy összeesküvés-elmélet. Most segítünk biztos választ találni a kérdésre.

Napjainkban a legtöbb ember rendelkezik okostelefonnal, amelyeken van előre feltelepített vagy valamilyen áruházból letöltött GPS-alkalmazás. Az eltévedés elkerülése vagy az esetleges forgalmi jelzések miatt a sofőrök jelentős része él is a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel, és hosszabb úton használja a GPS-t. Azonban a Google Maps, Waze és egyéb szolgálatások térnyerésével egy időben gyakran hallani, hogy nem egyezik az a sebesség, amit az autó és az, amit a GPS mutat. Ez a megállapítás helyes, viszont továbbra sem kell attól tartani, hogy a telefon vagy az autó meghibásodott volna, pusztán a technika más.

Maga a sebességmérés az autó konstrukciós jellemzőitől függ, ezt régen különböző mechanikus érzékelőkkel határozták meg, amelyekkel a sebességváltó tengelyének vagy más részegységeknek a fordulatszámát olvasták le, és minden fordulatszámhoz tartozott egy sebesség. Így tudta az autó megmutatni a sofőrnek, hogy éppen hány km/h-val közlekedik. Az idő előrehaladtával megjelentek az elektronikus sebességmérők, amelyeket összevonnak az ABS és ESP rendszerekkel, a digitális eszközök használata pedig pontosabbá tette a sebességmérő berendezéseket. Persze még így sem lett teljesen pontos, hiszen ez a meghatározás is fordulatszám-alapú, illetve a különböző módosítások – például a gyáritól eltérő kerékméret – torzíthatják az információt, ezekben az esetekben a sofőrnek szem előtt kell tartani az esetleges hibafaktort.

Ezzel szemben a navigáció – legyen szó az autó fedélzeti egységébe beépített GPS-ről vagy valamilyen internetalapú szolgálatásról – a GPS-adatok alapján határozza meg a sebességet. Szem előtt kell tartani, hogy a kapott adatok pontossága több tényezőtől is függ, mint például a jel minősége, az időjárási viszonyok vagy éppen a közelben lévő felhasználók. De még ezekkel az esetleges hibafaktorokkal is sokkal pontosabb adatot tudnak adni a modern navigációk, mint a hagyományos, autókba szerelt óracsoportok, sebességmérők. Még abban az esetben is pontosabbak, ha az adott gépjármű kimondottan gyorsan halad.

Azt tehát tisztáztuk, hogy melyik módszer a pontosabb, de kérdés, hogy honnan adódik a különbség? A sebességmérő által mutatott adat általában mindig nagyobb annál, amit a GPS jelez ki. Gyakorlati példa, hogy míg 40 km/h-nál mindössze 2-3 km/h az eltérés, addig autópályatempónál, vagyis 130-nál ez akár 10 km/h-nál is több lehet.

Autóvezetők mondták azt – saját tapasztalataikra hivatkozva –, hogy még a modern autókba szerelt sebességmérőknél is pontosabb a GPS. Így tehát, ha valaki épp a megengedett sebességgel akar haladni, annak érdemes a térképszolgáltatás adataira hagyatkoznia. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy hiába pontosabb a GPS, azzal csak a magunk és a többi autós, gyalogos biztonságát növeljük, ha az óracsoportra hagyatkozunk, hiszen az analóg megoldásnak köszönhetően valamivel lassabban fogunk menni. Az így keletkezett eltérés egy hosszú út során a menetidőben mindössze perceket fog jelenteni, viszont vészhelyzetben ennek is köszönhetjük esetleg, hogy elkerültünk egy balesetet.

Korlátozza a politikai tartalmakat az Instagram 

Egy új frissítés eredményeképpen az Instagram nem ajánl politikai tartalmakat, viszont a felhasználók, ha szeretnék, kikapcsolhatják ezt a funkciót. Az alapértelmezett beállítás viszont a korlátozás lesz azon oldalak esetében, amelyeket az adott felhasználó nem követ, tájékoztat a The Hill portál.
Az Instagramot is működtető Meta még februári közleményében írta azt, hogy azt szeretnék, ha az Instagram és a Threads mindenki számára nagyszerű élményt nyújtana, ha pedig valaki úgy dönt, hogy nem akar politikai tartalmakat gyártó fiókot követni, akkor nem fognak neki olyant ajánlani, de ha valaki kíváncsi ezekre a tartalmakra, akkor nem fogják ennek útját állni, mindössze az a felhasználó feladata, hogy beköveti ezeket az általa kiválasztott oldalakat.
Az Instagramot és a Threadset vezető Adam Mosseri a The Hillnek küldött e-mailes nyilatkozatában azt írta, hogy ezzel az intézkedéssel az a céljuk, hogy megőrizzék a politikai tartalmakkal való interakció lehetőségét, miközben azt is tiszteletben tartják, hogy az emberek milyen mennyiségben kívánnak ilyen tartalmakkal találkozni.
Ez elsőre jól hangzik, viszont van egy esetleges negatív hátulütője is. Egyes személyek ugyanis egyre inkább a közösségi médiából tájékozódnak. Ezzel már amúgy is bekerülnek egy buborékba, egy olyan közegbe, ahol azt hallják vissza, ami megegyezik vagy nagyrészt talál az ő világnézetükkel. Ha az algoritmus addig úgy érzékelte, hogy az adott felhasználót érdekli a politika, akkor ahhoz kapcsolódó tartalmakat kínált neki, ideológiai hovatartozástól függetlenül. Így lehetett találkozni más politikai szerveződések, véleményvezérek meglátásával is, amelyek egyes – ideális – esetekben képesek voltak arra, hogy elgondolkoztassák az adott felhasználót, hogy vajon valóban úgy van-e minden, mint ahogyan azt elképzelte. Ezzel az új rendelkezéssel viszont a felhasználó már csak tényleg azt fogja látni, ami számára kedves, gyakorlatilag minden más véleményt kizár az életéből, és mint egy robot, elfogadja az adott politikus, párt véleményét, nyilatkozatait. Merthogy abban biztosak lehetünk, hogy a legtöbb felhasználó nem tudatosan fogja kiválasztani minden szegmensből a szervezeteket, hogy ennek köszönhetően kapjon egy tisztább képet. Ugyanakkor az intézkedés mindenképpen kedvez azoknak, akik ki akarják zárni a politikát az életükből vagy legalábbis a közösségimédia-fogyasztásukból. Hozzá kell tenni még azt is, hogy a szintén Metához tartozó Facebook esetében ilyen döntés nem született, tehát ott nem korlátozzák a politikai tartalmak megjelenítését.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató