2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szeptember 8-án este a vajdasági Tanyaszínház társulata lép fel a mikházi Csűrszínházban. Várhatóan ez az első lépés egy hosszabb távú kapcsolat kiépítéséhez, amely a Csűrszínházi Egyesület és a Tanyaszínház között létesülne. A cél az, hogy erősítsék ezáltal az anyaországtól elszakadt részek közötti kulturális kapcsolatokat.

Fotó: archív


Szeptember 8-án este a vajdasági Tanyaszínház társulata lép fel a mikházi Csűrszínházban. A találkozásnak nemcsak az a jelentősége, hogy az előadással betekinthetünk a vajdasági magyarok mindennapjaiba, hanem várhatóan ez az első lépés egy hosszabb távú kapcsolat kiépítéséhez, amely a Csűrszínházi Egyesület és a Tanyaszínház között létesülne. A cél az, hogy erősítsék ezáltal az anyaországtól elszakadt részek közötti kulturális kapcsolatokat.

A Tanyaszínház a Vajdaság legismertebb vándortársulata, amelyet 1978-ban fiatal színészek, rendezők és színinövendékek alapítottak, s amely azért szerveződött, hogy a tanyavilágban, kistelepüléseken élőket színházi élményben részesítsék. Előadásaikat nyáron, szabadtéren tartják. A bemutatók színhelye hagyományosan Kavilló, innen indultak, csacsifogatos ekhós szekérrel járták be előbb Bácska és Bánát, majd Baranya és Muravidék helységeit. A Tanyaszínház alapítói Hernyák György rendező, Kovács Frigyes, Földi László, Soltis Lajos színészek, Csipak Angéla dramaturg. Az egyesület évente változik, tagjai végzett, de pályakezdő színészek mellett főiskolások, olykor középiskolások. Kezdetben helyzet- és jellemkomikumra épülő jeleneteket és egyfelvonásosokat mutattak be iskola- vagy kocsmaudvarban rögtönzött játszóhelyeken, minimális műszaki feltételek között. A harmadik évtől egész estét betöltő műveket vittek a közönség elé. Ma már 260 tagja van, több mint 700 lejátszott előadás áll mögöttük, és közel félmillió lelkes néző tartja fenn a társulatot. 2005 óta saját székhellyel rendelkeznek Kavillón, ahol nemcsak színházi produkciókat láthatnak az érdeklődők, hanem képzőművészeti, irodalmi és más jellegű találkozókat is tartanak.

Magyari Attila társulatvezető elmondta: a Vajdaságban olyan népszerűségnek örvendenek, hogy három-négy hét alatt akár 15 ezren is megnézik előadásaikat. A Tanyaszínházat nagyon szeretik és igénylik, főként faluhelyen. Ez egy küldetés számukra, egy kincs, amelyet őrizni kell. Azonkívül, hogy előadás után mindig vastapssal jutalmazzák a fellépéseket, az emberek szívvel-lélekkel elkészített ajándékaikkal lepik meg a színészeket, ami egy olyan gesztus, amit nem pótolhat egy kőszínházi szereplés sem.

Szélyes Ferenc, a Csűrszínházi Egyesület elnöke kifejtette: bár nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül, fontosnak tartja azt, hogy a vajdaságiak Mikházára is eljöjjenek, mivel mindaz, ami eddig a Csűrszínházban történt, egy kicsit a Tanyaszínház története is, hiszen a vajdaságiak is úgy indultak, hogy egy tanya udvarán, nyáron készítették el a produkcióikat, amelyekkel elsősorban faluhelyeken turnéztak. A Csűrszínház szerepe, küldetése is a Tanyaszínházéhoz hasonló, nem beszélve arról, hogy mind Erdélyben, mind a Vajdaságban a kisebbségi színházi kultúra ápolásáról van szó, így sok a közös vonás. Mindezt szeretnék megerősíteni a találkozás alkalmával, mivel a cél a hosszú távú kapcsolat kialakítása és fenntartása.

A Tanyaszínház kortárs művet hoz el Erdélybe, amelynek ősbemutatója az idén július 28-án volt Kavillón. Gyarmati Kata vajdasági dramaturg Mérföldkő című darabja a Tanyaszínház fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából készült. Témája a huszonegyedik század rohanó életmódjával lépést tartani nem tudó és nem is akaró ember konfrontációja a közösséggel. A darab témáját maga a Tanyaszínház élete, jelenlegi helyzete ihlette, s az a kérdés, hogy a színháznak milyen formában is kellene működnie. Ugyanakkor olyan utalásokat is tartalmaz a szöveg, amelyekkel a régi, legendává nőtt alapító tagoknak állít emléket. A zenés mű mai kérdéseket taglalva a régi formához nyúl vissza, amikor még a Tanyaszínház szinte eszköztelenül hozott létre előadásokat, a színészi kifejezőerőben bízva. A szöveg alkalmat ad a színészi rögtönzésekre, a nézőkkel való kapcsolatra.

Szereplők: Antóci Dorottya, Aszalos Géza, Baráth Attila, Berta Csongor, Blaskó Lea, Czumbil Orsolya, Dévai Zoltán, Fekete Réka-Thália, Fülöp Tímea, Gombos Dániel, Hajdú Tamás, Hegedüs Anikó, Kucsov Borisz, László Judit, Lőrinc Tímea, Lőrincz Rita, Molnár Gábor Nóra, Nagyabonyi Emese, Nešić Máté, Papp Arnold, Pálffy L. Péter, Ricz Ármin, Rutonić Róbert, Virág György. Hang: Biacsi Endre, fény: Pócik József, jelmez: Ledenjak Andrea, koreográfus: Gyenes Ildikó, zenei munkatárs: Pálfi Ervin, ifj. Kucsera Géza, Baša Pešikan, zeneszerző: Bakos Árpád, dramaturg: Gyarmati Kata, rendező: Puskás Zoltán. Társulatvezető: Magyar Attila-Öcsi.

 

 

Közlemény 21 órával korábban

A gázár emelésének előjele 21 órával korábban

Erről jut eszembe 21 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 21 órával korábban

Hírek 21 órával korábban

Széltündér, libbenő 21 órával korábban

Három a feszt! 21 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató