*Nicu Ștefănuță és Kiss Anna
Forrás: Miközöd
Miközöd Roadshow Marosvásárhelyen
Még márciusban indult körútra a Miközöd közéleti YouTube-csatorna, amelynek első állomása Csíkszereda volt, ahova Geambașu Réka szociológussal mentek. Vele arról beszélgettek, hogy hogyan terheli túl az anyaság a nőket, és hogyan nem áll az állam és a szociális ellátórendszer a nők mellé, amikor arról van szó, hogy gyerekeket kell felnevelni.
A második állomás Nagyvárad volt, ahol Toró Tibor és Székely István Gergely politológusokkal értékelték a magyarországi választási kampányt, még április 12-ét megelőzően, majd a magyar országgyűlési választások napján, harmadik helyszínként, Kolozsváron várták élőben az eredményeket, nem mellesleg ez volt a Miközöd első élő online műsora. A negyedik és egyben utolsó helyszíne az első roadshownak pedig Marosvásárhely volt, amelyre sikerült elhívni Nicu Ștefănuțát, az EP egyik alelnökét, akivel a romániai fiatalok helyzetéről, lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettek.
Kiss Anna, a Miközöd alapító-főszerkesztője, az eseményt követően lapunknak elmondta, hogy a fiatalok Romániában nemzetiségtől függetlenül küzdenek ugyanazokkal a problémákkal. Ezek közé tartozik többek között a lakhatás. „Nagyon kevés lakással rendelkezünk, és sem az állam, sem az önkormányzatok nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy szociális lakások épüljenek, hogy olcsóbb legyen a lakhatás, és hogy ez a tényező ne vigye el a fiatalok és (nemcsak fiatalok) bevételének egy jelentős százalékát”, mondta Kiss Anna. A beszélgetésben előkerült a munkaerőpiac kérdése is, az, hogy mennyire tudnak a fiatalok elhelyezkedni. „Ugye vannak percepcióink arról, hogy a mai fiatalok nem akarnak dolgozni, meg nem jó nekik semmi, és azért látszik, hogy nem erről van szó”, nyomatékosította a Miközöd alapító-főszerkesztője, aki rámutatott, hogy nagyon fontos lenne odafigyelni arra, hogy a munkaerőpiac hogyan alkalmazkodik a nagyon gyorsan történő változásokhoz, illetve hogy a fiatalokat mennyire lehet felkészíteni erre úgy, hogy közben olyan megélhetést tudjanak maguknak biztosítani, ami elegendő egy decens élethez. „Nagyon sok fiatal elégedetlen azzal, hogy mennyit keres, mert az a kereset, amit ma egy átlag fiatal meg tud keresni, egyszerűen nem fedi azokat a költségeket, amiket ki kell tenni a zsebünkből akkor, amikor a megélhetésről van szó, tehát a lakhatásnak a kifizetése, az étkezés vagy éppen az energia ára.”
Ezeken túlmenően pedig szó volt a fiatalok mentális egészségéről is, valamint a migrációról. Utóbbi kapcsán egy érdekes statisztika, ami kiderült az INSCOP által készített felmérésből, amelyet Nicu Ștefănuță rendelt meg, hogy a fiatalok 66%-a gondolja úgy, hogy Nyugaton jobban tudna keresni, azonban 70%-uk nem szeretne kimondottan elköltözni, Nyugatra menni.
Marosvásárhelyen nem maradt el az érdeklődés az esemény iránt, már napokkal a csütörtöki, május 14-i esemény előtt telt ház volt, az ülőhelyek elfogytak, és sokan álltak a teremben, hogy élőben követhessék a beszélgetést. Kiss Anna lapunknak elmondta, hogy most indultak el először, de a jövőre nézve is fontosnak tartják azokat az alkalmakat, amikor kiléphetnek a képernyő mögül, és valós kapcsolatot létesíthetnek a követőikkel. A Miközöd alapító-főszerkesztője azt sem rejtette véka alá, hogy a Roadshow kapcsán az is céljuk volt, hogy tudjanak gyűjteni egyesületüknek jövedelemadó-felajánlásokat, a 3,5% felajánlására május 25-ig volt lehetőség. „A szerkesztőségünkben nagyon sok ember önkéntes alapon dolgozik, és szeretnék számukra stabil anyagi alapokra helyezni a munkát”, emelte ki Kiss Anna, aki hozzátette, hogy a mikozod.ro oldalon a 3,5%-os fülre kattintva lehetett felajánlani az egyesület számára a 3,5%-ot, az online űrlap kitöltése mindössze egy percet vett igényébe, valamint szintén a honlapon van lehetőség a Miközöd támogatására is.
A marosvásárhelyi eseményen Nicu Ștefănuță EP-alelnök nyomatékosította, hogy tiszteli és szereti a magyar kultúrát, teljes mértékben erdélyinek érzi magát, illetve kiemelten fontosnak tartja, hogy hidakat kell képeznünk a közösségek között. Az általa megrendelt felmérés kapcsán elmondta, hogy sokkolta az az eredmény, hogy a fiatalok 80%-a az alapszükségletekre költi el a bevételét. Románia szomorúságot exportál, akik nem fejezik be az iskolát, külföldre mennek dolgozni, de ott is a legkiszolgáltatottabb kategóriába fognak tartozni, mondta az EP-alelnök, aki példaként felhozott egy ausztriai települést, ahol mintegy 10.000 ember él, ebből 1.700 Romániából ment ki, akik ápolók, hentesek, sofőrök lettek, számukra Nicu Ștefănuță volt az első mesteri diplomával rendelkező ember, akit láttak.
A fiatalok munkavállalása kapcsán az EP-alelnök aláhúzta, hogy nem igaz, hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni, de stresszesek, mert rossz a helyzet. Például az IT-szakembereket a mesterséges intelligencia bizonyos munkakörökben tudja helyettesíteni, Kolozsváron ezelőtt 10-15 évvel volt az úgynevezett IT-bumm, mostanra viszont már nincs annyi munkahely, nehezebb elhelyezkedni, illetve amikor valamit választasz, az azt is jelenti, hogy az összes többi opcióról lemondasz. A felmérés ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 16%-ának nincs munkája, míg a munkanélküliek körében 70% azok aránya, akik csak alapvégzettséggel rendelkeznek. A nők pedig jobban ki vanna téve a munkanélküliségnek, legalábbis ezt mutatják a felmérés számai, ennek egyik oka, hogy szülés után nehezebb visszatérni. A munkaerőpiaci elhelyezkedés kapcsán fontos szempont a bérek kérdése is. A válaszadók 43%-a mondta azt, hogy túl kicsik a bérek a megélhetési költséghez viszonyítva. „Sokkal jobban élünk, mint az EU-s csatlakozás előtt, viszont ez nem segít, ha közben nem tudnak sokan megélni”, nyomatékosította Nicu Ștefănuță, aki azt is kiemelte, hogy az egyetemi képzés során a legnagyobb lemorzsolódás az első évben történik, akkor hagyják a legnagyobb számban félbe a diákok a tanulmányaikat, aminek következménye, hogy a későbbiekben nehezebb lehet az elhelyezkedés, illetve a bevételük is alacsonyabb lehet.
A lakhatás kapcsán az EP alelnöke rámutatott, hogy ez egy globális probléma. Ugyan biztonságérzetet ad az, ha valakinek van egy saját ingatlanja, viszont a fiatalok nagy része nem hiszi azt, hogy valaha lesz annyi pénze, hogy saját ingatlant vegyen. Ugyanakkor vannak jó, követendő példák, ilyen többek között Finnország, ahol sikerült felszámolni a hajléktalanságot, Bécsben több ezer szociális lakás épült, és Zohran Mamdani is a lakhatás kérdésével nyerte meg a New York-i polgármesteri választásokat, sorolta Nicu Ștefănuță, aki kiemelte, hogy a multinacionális vállalatoknál dolgozók is egyre kisebb arányban engedhetik meg maguknak a saját lakás vásárlását, emellett pedig az is kiderült a felmérésből, hogy a fiatalok 70%-a szeretne lakástulajdonos lenni. Megoldási opciók pedig hozzánk közelebb is vannak, például Nagyváradon Ilie Bolojan polgármestersége idején számos bentlakás épült, ami megnyugtatta a piacot, hiszen ha kevesebben keresnek kiadó lakást, ha csökken a kereslet, akkor az árak is mérséklődnek.
A mentális egészség kérdése is előkerült, amely kapcsán a politikus elmondta, hogy nagy szükség és igény lenne arra, hogy az állam finanszírozzon pszichológusi beszélgetéseket, mert ezzel is lehetne segíteni, főleg úgy, hogy egyre nagyobb a stressz, a feszültség az emberekben, akár a gazdaság, akár a geopolitikai történések miatt. Ha az embereknek nem jó a mentális egészségük, akkor az hosszú távon sokkal nagyobb problémát jelent, illetve kiadást is az állam számára. Nicu Ștefănuță reményét fejezte ki, hogy lesz Romániában a mentális egészségre vonatkozó törvény, és mindenkit arra kért, hogy hallassa hangját a témában.
De szóba került a politikai helyzet is. A kormányválság, politikai krízis miatt Románia azt veszélyezteti, hogy megállnak a PNRR-s források, amire most nagyon nincs szüksége az országnak. Már eddig is sok pénzt veszített Románia, ha nem lesz megoldás a mostani válságra, akkor még többet veszíthet, mutatott rá Nicu Ștefănuță, aki azt is kiemelte, hogy a politikusok nem találkoznak az emberekkel, csak a közvéleményt követik. Meglátása szerint Romániában is egy teljes elitcserére lenne szükség.
A politikai álláspont kapcsán különösen érdekes eredményeket mutat a felmérés. Ezek szerint a romániai fiatalok 45%-a baloldali, bal-közép szavazó, mindezt úgy, hogy Romániában igazság szerint nincs igazi baloldal. Így joggal merül fel a kérdés, hogy ki fogja ezeket az embereket képviselni? Közben pedig van egy erőteljes jobbra, szélsőjobbra tolódás. Az EP-alelnök szerint ezt kell visszafordítani. Véleménye szerint a fiúk inkább hajlamosak arra, hogy rokonszenvet érezzenek a szélsőjobb iránt, mert számukra menő lehet a fizikai dominancia, az agresszivitás. Azonban nem szabad hagyni, hogy ezek az értékek és az ezeket képviselő sarlatánok, mint például George Simion vagy Călin Georgescu, teret nyerjenek, húzta alá az EP alelnöke, aki szerint egyre aktuálisabb kérdés, hogy hogy ne kerüljön hatalomra az AUR, hogy ne ők adják a miniszterelnököt. Ha ez megtörténne, akkor hosszú időre bezáródnának az ajtók. Nicu Ștefănuță rámutatott, az embereknek nincs türelme, megoldásokat akarnak, gyökeres változásokat.
