Háromszék Táncegyüttes: Tragédia
Marosvásárhelyen vendégszerepel április 25-én, kedden 19 órától a Háromszék Táncegyüttes. A sepsiszentgyörgyi hivatásos művészegyüttes a Madách Imre drámáján alapuló Tragédia című produkciójával lép fel a Marovásárhelyi Nemzeti Színházban.
»Miért? Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách-szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni, vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a luciferi rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?
Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?
Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem továbbgondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a táncban, színházi drámában használunk. „Erősebb lett az ember, mint az Isten” (Fáraó). „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza” (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.
A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárs tánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel, és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!« – írja Könczei Árpád az előadásról.
Szereposztás: Az Úr – Fazakas Tamás; Angyalok kara – Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra; Ádám – Márton Csaba; Éva – Márton Edina-Emőke; Lucifer – Melles Endre; Földanya – Erőss Judit; Catulus – Kiss Adorján; Hippia – Ádám Júlia, Both Eszter; Cluvia – Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde; Gladiátorok – Portik Norbert, Szvinyuk Sándor; Péter apostol – Fazakas Levente; Helene – Lukács Réka; Robespierre – Portik Norbert; Saint-Just – Kiss Albert-Adorján; Marquis arisztokrata – Fülöp Zoltán-József; Éva anyja – Lukács Réka; Tudós/falansztervezető – Kocsis Lilla-Tünde; Két eszkimó – Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor; Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszterlakók – Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor. Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György. A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László. Utómunka: Kertész Huba. Dramaturg: Kozma András. Koreográfus-asszisztens: Melles Endre. Koreográfus-asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes. Jelmeztervező-asszisztens: Csüdöm Eszter. Jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos- Ferencz Malvin. Kellékkészítő mester: Zayzon Ádám. Operatőr: László Barna.
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán Harangozó-díjas. Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi. Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád Harangozó-díjas. Plakátdesign: Kusztos Attila.
Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott, a Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. A vendégelőadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.
