Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Jog a zaklatásmentes szünethez címmel tartotta meg több erdélyi megyét átfogó harmadik regionális konferenciáját a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet országos vezetősége március 28-án a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Főgimnáziumban. Az oktatási tárca támogatásával szervezett tanácskozáson sokan gondoltak arra, hogy nem volt véletlen a helyszín kiválasztása, hiszen nemrégiben sajnálatos esemény helyszíne volt az iskola. Ezt kategorikusan cáfolta Cristina Someşan igazgatónő, a rendezvény házigazdája, aki szerint már jóval a történtek előtt megállapodtak a helyszínben. Ligia Deca, az oktatási tárca vezetője viszont a biztonságos iskolához való általános jogról szólva, amely félelem, zaklatás, erőszak nélküli körülményeket jelent, köszönetet mondott a jelképes helyszínért.
A miniszter asszony a tanácskozás munkálatai idején érkezett, megtartotta a beszédét, és el is ment, anélkül, hogy egy kivételtől eltekintve lehetőséget nyújtott volna az érdeklődőknek, hogy kérdéseket tegyenek fel, bár erre a lehetőségre a jelenlévők közül többen is számítottak.
Az iskolai zaklatásnak (idegen szóval a bullyingnak) a romániai tanintézetekben való elterjedésére már 2016-ban tanulmányban hívta fel a figyelmet a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet, és azóta is követi az egyre gyakoribbá váló jelenséget – hangzott el a bevezető előadásban. De nemcsak követi, a tanácskozáson az is kiderült, hogy a statisztikák mellett sikerült olyan megelőző terveket kidolgozni és életbe ültetni, amelyek meghozták az eredményt is. Így ma már vannak olyan megyéi az országnak, ahol széles körű összefogással megszüntették az iskolai szóbeli és/vagy tettleges bántalmazást. Ilyen például Buzău megye, ahol a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet aktivistái, a pedagógusok és az e célból alakult diákcsoportok mellett a helyhatóság is tevékeny szerepet vállalt a jelenség felszámolásában – hangzott el a buzăui meghívottak előadásában, és a csíkszeredai Daniela-Mihaela Cucoş az Octavian Goga Gimnáziumból is hasonló eredményekről számolt be.
A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet adatai szerint a legutóbbi, 2022-es felmérés alkalmával a romániai diákok 81 százaléka (ötből több mint négy) nyilatkozta azt, hogy felismerte és tanúja volt az iskolájában történő zaklatásnak, a 2016-ban mért 73 százalékkal szemben. Aggodalomra adhat okot az is, hogy a 2016. évi 29 százalékkal szemben a 2022-es felmérésben részt vevő diákok 49 százaléka ismerte el, hogy zaklatás, bántalmazás áldozata volt, és 27 százaléka vallotta magát elkövetőnek.
2016-hoz képest enyhén csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik gyakran álltak ki bántalmazott társuk védelmében, megkétszereződött viszont azoknak a száma, akik az agresszort bátorították. A tanulóknak mindössze két százaléka vallotta azt, hogy senki sem avatkozik be a tanintézetében folyó zaklatásba, három százalékuk pedig azt, hogy ilyen dolgok nem történnek az ő iskolájukban.
A szervezők célja az volt – ahogy bevezető előadásában Gabriela Andreescu, a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet ügyvezető igazgatója megfogalmazta –, hogy a gyermekeknek a tanuláshoz és a biztonságos környezethez való jogáról szóló ismertetőket és a követésre érdemes, célravezető, jó példákat megosszák a hallgatósággal. Ami azért is fontos, mert sok diák az őt érő zaklatás, gúnyolódás miatt nem tud a tanulásra összpontosítani, és egy idő után már nem is akar iskolába járni. A bullying olyan mértékben befolyásolhatja egyes diákok lelki egészségét, hogy elkeseredésükben az önpusztításhoz folyamodhatnak.
Örvendetes ténynek nevezte, hogy 2020-tól sok iskolában létrehozták a zaklatás (bullying) elleni csoportokat. Ezekbe a gyermekek mellett a szülők, a pedagógusok, az iskolai tanácsadók is bekapcsolódtak több mint 160 romániai tanintézetben, kiváló eredménnyel. Már az óvodákban is indítottak a gyermekek értelmi fejlődésének megfelelő programot, hogy a legkisebbek ez irányú nevelését is elkezdjék a szülők bevonásával.
hogy gyermekeink nevelése zaklatás, erőszak, gúnyolódás, félelem nélküli legyen.” Bár az iskolának úttörő szerepe van a haladás, a jólét felé vezető úton, nem védett a társadalom betegségeivel szemben, és a kiskorú diákok, akiknek formálódóban van az egyéniségük, szintén ki vannak téve a felnőttek jó és rossz hatásának – jelentette ki beszédében Ligia Deca, az oktatásügyi tárca vezetője.
Az erőszak megszüntetése az iskolában közös feladat, amelyet a tanügyminisztérium, a nevelési-oktatási rendszer felvállal a családokkal, a helyhatóságokkal, a társadalom- és gyermekvédelmi szervezetekkel, a rendőrségnek az iskolai biztonságért felelős irodájával közösen. Mivel az iskolai zaklatás során egyes cselekedetek kihágásnak számítanak, elbírálásuk jogi hatáskörbe tartozik, ezért nagyon határozottan reagálni kell ezekre. A közoktatást illetően nagyon világosan tisztázták a büntetés típusait, súlyos esetekben bevezették az iskolából való kizárást, ugyanabba a tanintézetbe való beiratkozási joggal vagy anélkül. Büntetést szabhatnak ki a szülőkre vagy azokra a családokra, amelyek nem tartják be, amit magukra vállaltak, és világosan szabályozták az iskolai személyzet feladatait és jogait is.
Bár ennek tisztázása nyomán az erőszakos cselekmények száma a miniszter asszony szerint 44 százalékkal csökkent az elmúlt iskolai évben, voltak megyék, ahonnan tíznél kevesebb, más megyékből 500-nál is több erőszakos cselekedetet jelentettek. Hogy ezek értelmezését világossá tegyék, a minisztérium a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet hozzájárulásával a múlt év tavaszától közvitára bocsátott egy eljárásmódot arról, hogy kinek mi a feladata az iskolai erőszak előfordulásakor. Ha kihágás történik egy iskolában, nem szabad azt a diákok közötti egyet nem értésnek tekinteni, ezért az igazgatónak kötelessége értesíteni a rendőrséget. Ha kiskorú ellen történik visszaélés, akkor a 119-es számon a társadalom- és gyermekvédelmi igazgatóságot (DGASPC) kell hívni, hogy az érkező szakember megállapítsa a teendőket. A közelmúltbeli esetek ugyanis felhívták a figyelmet arra, hogy szükség van a kiskorúak védelmére, ezért fontos a különböző szervezetek közötti együttműködés.
A szünethez való jog mellett a zaklatás nélküli tanórákat is biztosítani kell, mert van, ahol a tanárt hurrogják le, aki emiatt nem tudja az óráját megtartani.
A múlt év tavaszán törvénytervezetbe foglalták azt az előírást, amely lehetővé teszi, hogy bullying esetén, az ügy tisztázása érdekében az intézményben lévő hang- és videófelvevők anyagát is meg lehet tekinteni, hogy világosan kiderüljön, mi volt a probléma. Mivel az adatvédelmet biztosítani kell, a felvételek megtekintéséhez csak jól indokolt esetekben folyamodhatnak. Ha a közvitára bocsátott törvénytervezetet elfogadják, pontosabb módszertani útmutató alapján lehet majd eljárni – mondta Ligia Deca.
Továbbra is szükség van iskolai tanácsadókra, bár a nyáron 1200 új iskolai tanácsadót alkalmaztak, így ezer helyett nyolcszáz diákra jut egy, és oda szeretnének eljutni, hogy egy tanácsadóra legtöbb ötszáz diák jusson – jelentette be az oktatási miniszter.
A jó példákról tartott meggyőző előadásokat követően a megyénkbeli intézmények képviselői kerekasztal-megbeszélésen beszéltek arról, hogy az intézmények közötti együttműködés során mit lehet tenni az iskolai zaklatás megelőzéséért.
– Nem elég törvényeket, országos programokat alkotni… Szükség van arra is, hogy senki se maradjon közömbös, amikor egy erőszakos cselekményt vesz észre. Szükség van arra, hogy mindannyian tisztában legyünk a felelősséggel, az előírásokkal, amikor hasonló helyzetbe kerülünk. Egyébként az iskolának nincsen lehetősége arra, hogy a gyermekek számára a biztos keretet megőrizze. Az iskola olyan környezet kell legyen, ahol nem fordulhat elő az erőszak semmilyen formája – hangsúlyozta Ligia Deca.
Dumitriţa Gliga palamenti képviselő beszámolt arról, hogy a képviselőházban javaslatot nyújtott be a bölcsődék és az óvodák bekamerázására is, amivel az oktatási minisztérium is egyetértett. A továbbiakban felolvasta egy „agresszornak” számító diák vallomását, amelynek az volt a lényege, hogy a pedagógusoknak észre kellene venniük, hogy az agresszió hátterében a családban bántalmazott vagy egyéb problémákkal küzdő gyermek részéről a figyelem felkeltésének az igénye húzódik meg. Ezt felismerve, a negatív energiákat különböző iskolai sport-, kulturális és egyéb tevékenységek során kellene levezetni, hogy a szünet a lazítás, a kikapcsolódás, a feszültség csökkentésének, és nem a bullyingnak az ideje legye. Az iskola pedig egy biztonságos és befogadó helyszín, ahol a diákok közötti kapcsolatnak az együttműködésen és a segítségnyújtáson kellene alapulnia.
A tanácskozás során a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet vezetője bejelentette, hogy Ramona Gros tanfelügyelő asszonnyal közösen a marosvásárhelyi óvodákba is bevezetik az országos szinten jól működő Óvodák zaklatás nélkül programot, a legkisebbeket és szüleiket is arra ösztönözve, hogy barátságos környezet alakuljon ki az óvodában.
Az erőszak bármely formája bármely környezetben elfogadhatatlan – emelte ki beszédében Anca-Minodora Costin Hendea, a Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára. Mindenkinek joga van a biztonsághoz, és ezért mindannyian felelősek vagyunk. A családügyi minisztérium pedig a partnerségre törekszik mindenik tárcával, amelynek befolyása van erre a jelenségre. Részt vesz az iskolai biztonságra vonatkozó országos intézkedési kerettervben valamennyi érintett tárcával közösen, és támogatja az oktatási minisztérium kezdeményezéseit. Az oktatásban dolgozóknak, valamint a sajtó képviselőinek fontos szerepük van a jó példák bemutatásában, ahelyett, hogy a kellemetlen zaklatási eseteket népszerűsítenék. Észre kell venni, hogy mi van a gyermek agresszív viselkedése mögött, nemcsak a következményeket kell kiemelni. Ebben nyújthat támogatást lehetőségei szerint a családügyi minisztérium, ha a segítségét igénybe veszik.
A prefektuson kívül a helyi önkormányzatot képviselő Mirela Decean jogtanácsos kijelentette: bár a helyhatóság minden eszközzel az iskolák felújítására, a biztonság megteremtésére törekedik, az anyagi források biztosítása nem elégséges a jelenség megállítására. A helyhatóságok két évvel ezelőtt partnerséget kötöttek az oktatási, az igazságügyi és a belügyminisztériummal, hogy megoldást keressenek a bullying és a kábítószer-fogyasztás felszámolására. Az esetek 90 százalékában az otthoni rossz viszonyok áldozatai válnak erőszakossá, és amit elkövetnek, az már büntetőjogi eljárást vonhat maga után. Az említett partnerség keretében megpróbálták ismertté tenni, hogy milyen kicsi a különbség a bullying és a bűncselekmény következményei között, a diákok tudomására hozni, hogy kitől, milyen telefonszámon kérhetnek az áldozatok segítséget. Amint az a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet tevékenységéből kiderül, a szülők, intézmények, szervezetek közötti partnerség az iskolai zaklatás csökkenéséhez vezethet, majd az ismert idézettel zárta mondanivalóját: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”.
Lehangoló volt a tanácskozás első részének a befejezéseként a Mentsétek Meg a Gyermekeket aktivistáinak kisfilmjében megfélemlített gyermekek vallomása arról, hogy szünetben az osztályban, a padban maradnak, mert félnek a zaklatástól.
A konferencia következő előadásai a már említett jó példákról szóló szöveggel és képanyaggal az iskolai bullying felszámolásáról szóltak, amelyben a közös összefogás legerősebb láncszemét a bullyingellenes diákcsoportok képezik a már említett buzăui óvodákban és iskolákban, valamint egy csíkszeredai gimnáziumban. A megelőzésről szóló délutáni előadásokra visszatérünk.