Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tájékoztató és nevelő célú kampányt kezdeményezett a Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesülete (ASCOTID) a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szociális igazgatóságának a támogatásával. Az 1-es, valamint 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő pácienseknek, családtagjaiknak lehetőségük adódik szakemberektől szakszerű információkat szerezni a betegséggel, az életmódbeli teendőkkel kapcsolatosan, illetve feltehetik a betegséggel kapcsolatos kérdéseiket is.
A kampány részeként előadás-sorozatra került sor szakemberek, dr. Koródi Melinda diabetológus szakorvos, valamint Adriana Pana dietetikus bevonásával. A találkozókon több, a diabétesszel kapcsolatos téma szóba került, többek között az általános és az étkezésre vonatkozó tudnivalók, a gyógyszeres kezelés, az életmódbeli változások szükségessége, a betegséggel járó szövődmények, a megelőzés. Egy workshopot is tartottak, ahol a szakemberek gyakorlati tanácsokkal látták el a résztvevőket arra vonatkozóan, mire figyeljenek oda, ha egészségesebben szeretnének étkezni, hogyan kell kiszámolni a szénhidrátmennyiségeket, illetve a cukorbetegek számára ajánlott ételeket, édességeket készítettek el. A következő tájékoztató alkalomra november 11-én, a november 14-i diabétesz-világnapot megelőzően kerül sor.
Nagyon fontosak ezek az alkalmak, hiszen rengeteg kérdés merül fel a páciensekben a betegséggel kapcsolatosan, ugyanakkor a szenzoros vércukorszintmérő készülékek, illetve az inzulinpumpa használata kapcsán is számos részletre kell figyelni – mutatott rá dr. Koródi Melinda diabetológus szakorvos. Mint mondta, a rendelések során a konzultációk sűrűsége miatt a szakorvosoknak nem mindig jut elég idejük részletekbe menően elmagyarázni a betegnek a tudnivalókat, ugyanakkor az is gyakori, hogy egyik alkalomtól a másikig a páciensek elfelejtik a szakember által tanácsolt, apróbb életvitelbeli teendőket. Emiatt is igen hasznosak a kampány részeként sorra kerülő találkozások.
A szakorvos hangsúlyozta: a legnagyobb mértékben a páciens hozzáállásán múlik az állapotának az alakulása. Gyakran derül ki, hogy nincsenek különösebb panaszaik, így nem tartják be az orvos javaslatait, nem változtatnak az étrendjükön, nem mellőzik a tiltólistán lévő élelmiszereket. Az egészséges étrend és mozgás hiányában azonban a kezelés önmagában nem elegendő, fegyelmezettségre van szükség, a páciensnek be kell tartania az életmóddal kapcsolatos szabályokat, oda kell figyelnie a rendszeres étkezésre, a mértékletességre, meg kell fogadnia a személyre szabott étkezési tanácsokat, illetve ki kellene hagynia azt a néhány élelmet, amit a szakorvos javasol. Kiemelt jelentősége van ugyanakkor a rendszeres mozgásnak, illetve annak, hogy a cukorbeteg páciensek eljárjanak néhány havonta vizsgálatra, amikor megbeszélhetik a szakorvossal az állapotuk alakulását.
Például, ha egy túlsúlyos páciens a súlyfölöslegének legalább a tíz százalékától megszabadul – rendszeres mozgás és megfelelő étrend mellett –, már az is hozhat javulást az állapotában – jegyezte meg a szakember.
Az elsősorban gyerekeket és fiatalokat érintő 1-es típusú diabétesz kialakulásáért egy olyan autoimmun folyamat a felelős, ami által a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei elpusztulnak, viszont a mai napig nem egyértelmű, hogy mi indítja el ezt a folyamatot, ezért ez esetben megelőzésről sem igazán beszélhetünk. Gyermekkorban az 1-es típusú diabétesz a gyakoribb, azoknál a 10 év alatti gyerekeknél, akiknél diabéteszt diagnosztizálnak, több mint 90 százalékban az 1-es típus a jellemző. Serdülőkorban már kezd megjelenni a 2-es típusú, ez az esetek mintegy 20 százalékát ez teszi ki.
Az 1-es típusú cukorbetegség egy olyan kórkép, ahol relatív rövid idő alatt a páciens szervezetében megszűnik az inzulintermelés, míg a 2-es típusú diabétesz egy anyagcsere-betegség, amikor csökken az inzulintermelés, és jelen van az inzulinrezisztencia is. Az 1-es típusú diabétesszel diagnosztizált páciensek naponta többször kell pótolják az inzulint, míg a 2-es típusnál vannak esetek, amikor a megfelelő étrend, a diéta mellett elegendő a gyógyszeres kezelés. Egyre több a fiatal páciens, akiket 1-es vagy 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak. Érdeklődésünkre, hogy mi állhat ennek a hátterében, dr. Koródi Melinda elmondta: a mozgás hiánya, a rendszertelen étkezés, az, hogy sokan gyakran csak naponta egyszer, este esznek, hosszú távon anyagcsere-problémák kialakulásához vezethet. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában az életmódnak óriási szerepe van: a nem megfelelő étkezés, a mozgáshiány, illetve, ha már jelen van a szervezetben a zsíranyagcsere- vagy vérnyomásprobléma, ezek mind hozzájárulhatnak a diabétesz kialakulásához. A 2-es típusú diabétesz 70 százalékban megelőzhető lenne, ha a megfelelő időben közbelépnének. Ennél a típusnál van ugyanis egy „prediabétesz” időszak, amikor megjelennek a normálisnál magasabb vércukorszintértékek, de a páciensek általában nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, és nem fordulnak orvoshoz, holott a 101-125 közötti vércukorszint már szürke zónának számít, és ilyen értékeknél már ajánlatos orvoshoz fordulni. Ha ebben a prediabétesz szakaszban megtörténik az életmódbeli váltás, a páciens elkezd rendszeresen mozogni, odafigyel a táplálkozására, próbál javítani a stresszkezelési módszerein, akkor megelőzhető a helyzet elfajulása. Fontos már ebben a fázisban orvoshoz fordulni, nem pedig az internetről vagy éppen az ismerősöktől tanácsokat begyűjteni, ugyanis a szakember tud segíteni azoknak az életmódbeli tényezőknek az azonosításában, amelyeken változtatni kell.
Míg az 1-es típusú diabétesz esetében egyből, rövid idő alatt alatt egyértelművé válik, hogy cukorbetegségről van szó, szembetűnő tünetek jelentkeznek – gyakori vizeletürítés, fokozott szomjúságérzet, fáradékonyság, testsúlyvesztés –, a 2-es típusú diabétesz alattomosan, lassan, évek alatt alakul ki, és a tünetek sem ennyire egyértelműek. Az esetek nagy részében, amikor tünetek jelentkeznek, az már valamiféle komoly szövődmény jele. Előfordul, hogy agyvérzés vagy szívinfarktus után derül ki, hogy évek óta vannak diabéteszre utaló jelek, és a magas vércukorszint sem új keletű, csak a páciens nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Ugyanakkor vannak már kezelés alatt álló páciensek is, akik, arra hivatkozva, hogy nincsenek zavaró tüneteik, jól érzik magukat, nem figyelnek oda az életmódjukra, nem tartják be az orvos javaslatait, így rendszeresen magas a vércukorszintjük.
Dr. Koródi Melinda szerint a krónikus szövődmények általában négy-öt év után alakulnak ki. A szövődmények kialakulása azonban nem törvényszerű, ezek nagyrészt elkerülhetőek, ezért fontos minél előbb felfedezni a betegséget, és minél közelebb tartani a vércukorszintértékeket a normál tartományhoz.
A magas vércukorszint okozhat mikro-, illetve makrovaszkuláris betegségeket. Az 1-es típusú diabétesz esetében a mikrovaszkuláris szövődmények a jellemzőbbek, a 2-es típusúnál – éppen amiatt, hogy gyakran sok évig hanyagolja a beteg – a makrovaszkuláris szövődmények a gyakoribbak. A mikrovaszkuláris szövődmények a szemet, a vesét és a lábat érintik, előfordulhat retinopátia, neuropátia, amikor az érző-, a motoros, illetve a belső szerveket ellátó idegek is érintettek lehetnek. Az érzőidegek érintettsége olyan kóros állapotokat idézhet elő, mint például az erős fájdalomérzet a lábakban, de ennek az ellenkezője is gyakori, amikor a beteg nem érzi a fájdalmat vagy a hőt. Másik szövődmény a vesebetegség, például a dialízisre szoruló betegek mintegy hetven-nyolcvan százaléka cukorbeteg. A nagyérbetegségek tekintetében felgyorsul az érelmeszesedés a szívkoszorúerekben, az agyban lévő erekben vagy a láb ereiben, és érelzáródás is előfordulhat.