Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Fárasztó elviselni a mindenre rátelepedő politikushadat. A nekik teremtett játszóterekből kiszabadulva úton-útfélen osztják az észt. Még most, szabadságolások idején sem képesek kikapcsolni. Sőt, nyári egyetemek, táborok címén néhány karrierista fiatalnak próbálják elmagyarázni a számukra is kétes jövőstratégiát. Közben kikacsintgatva egy-egy koncot dobnak a jelen levő médiamunkásoknak. Hisz valójában a sajtónak szól a rendezvény. Egy mikrofon vagy tévéstáb megjelenéskor elsütött nagyotmondások bizonyítják ezt a legjobban. Például a minap, a budapesti hatalom támogatásával létrejött erdélyi kis párt vezére, miközben sikernek tüntette fel a tavalyi választások kudarcát, holmi egészséges kuruc-labanc egyensúlyt vizionált. Persze arról az időszakról nem beszélt, amikor ő is labancok táborában kapta a zsoldot. De fátylat rá. Valójában az ilyen ellenségpárok szajkózásával van gondunk. A kirekesztő, másik szekértáborosdival. Amikor nincs átjárás és párbeszéd. Csak véres csaták utáni békekötés. A keresztény, tisztességes mieink és az áruló billogja. És mindezt csak azért, hogy nyomást gyakorolva pillanatnyi tőkét nyerjenek a sokat emlegetett egyeztető tárgyalásokra. Mert nem elég egyezkedni a jövő évi európai parlamenti választások előtt, hanem már végre meg kellene állapodni közösségünk érdekében. Hisz vannak érintkezési pontok, akár a Székelyföld területi autonómiájáról, akár a kisebbségi európai kezdeményezésről van szó. Ráadásul még van idő, és lehet olyan partnereket találni, akik nekünk dolgoznak. Például olyanokat, mint az Európai Unió regionális bizottságának elnöke, aki a hét végén Bukarestben kiállt az etnikai alapú autonómia mellett. Elmondta, hogy hazájában, Spanyolországban több etnikai jellegű történelmi régió van, és ez nem mond ellen a jogállamiságnak. Tehát a román pártok és a demokrataként tetszelgő szakértők mellébeszélnek. Ráadásul csak az életképes decentralizálással lehet csökkenteni a bürokráciát és növelni a jólétet. Kegyes volt hozzánk az alkotmánybíróság, amikor a népszavazási küszöb csökkentését egy évvel kitolta. Így az új alkotmányt csak később lehet elfogadni. A kormánykoalíció is kezdi belátni a csúszás tényét. Ezért kérdéses, hogy időszerű lenne-e a tusványosi nyári tábor elé időzített tiltakozást megtartani, vagy még további tárgyalásokra és külföldi partnerek megnyerésére kellene fordítani az energiát. A kuruc-labanc harcnak e kérdésben semmi értelme.