Szülők – munkahely – szabadságok – kiskorú nevelése (III.)

Sorozatunk ezelőtti részében írtunk az úgynevezett apasági szabadságról (concediu paternal), a gyermeknevelési szabadságról (concediu de creştere al copilului), a gyermeknevelési illetményről (indemnizatie de creştere a copilului), valamint a változó értékű munkavégzési-visszatérési illetményről (stimulent de inserţie), ami attól függ, hogy mennyi idő után tér vissza az illető szülő dolgozni. 

Ez utóbbiról elmondtuk, hogy azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság maximális idejét nem használják fel, és hamarabb visszatérnek dolgozni, a gyermeknevelési illetmény minimumának 50%-ával egyenlő értékű havi úgynevezett visszatérési illetményre (stimulent de inserţie) jogosultak. Ennek értéke februártól 616,25 lej/hó, de áprilistól havi 650 lej lesz. 

A jelenlegi részben néhány kevésbé ismert, de egyesek számára annál inkább fontos szabadságfajtákról fogunk írni.

A következő szabadságfajta, amelyről érdekes módon kevesen hallottak, az a beteg kiskorú után járó gondozási szabadság, amit a 2005. évi 158. sz. sürgősségi kormányrendelet szabályoz. Ennek értelmében a hetedik életévét be nem töltött kiskorú gondozása érdekében a szülőnek joga van gyermekgondozási szabadságot igénybe venni. Ha a kiskorúnak valamilyen természetű fogyatékossága is van, akkor a gyermekgondozási szabadság a fogyatékossággal kapcsolatos nem szokványos betegségek kezelésére a kiskorú nagykorúsodásáig terjed, vagyis egészen addig, ameddig betölti a 18. életévét. Mindkét esetben a szabadságot a két szülő közül bármelyik igénybe veheti, ezenkívül jár nekik a szabadsággal járó beteggondozási illetmény is. A szabadság és a vele járó illetmény igénybevételének feltétele a legalább egy hónapos társadalombiztosítási státusz (régiség) megléte.

A beteggondozási illetmény mértéke az utolsó 6 hónap fizetési átlagának 85%-a, amelyet az utolsó 12 hónapban kellett megvalósítson az illető szülő. Az illetmény mértékének felső határa is van, eszerint az illetmény nem haladhatja meg 12 országos bruttó minimálbér mértékét.

Az illetmény folyósításának feltétele a családorvos által kiállított orvosi igazolás, fogyatékos kiskorú esetén pedig a törvényes rendelkezéseknek megfelelően kiállított igazolás, amelyet egy komplexebb szakorvosi konzílium után állítanak ki.

A 2014. évi 91-es törvény szabályozza azt a szabadnaptípust, amely a kiskorú éves orvosi rutinvizsgálatainak elvégzéséhez szükséges. Ennek értelmében azok a szülők, akiknek egy vagy maximum két kiskorú gyerekük van, évente egy szabadnapot vehetnek igénybe ebből a célból, azon szülők, akiknek kettőnél több gyerekük van, évente két szabadnapra jogosultak, amelyet folyamatosan vagy külön-külön is kérhetnek. Az alkalmazott ezeket a szabadnapokat legkevesebb 15 nappal a szabadnap előtt kell kérvényezze, utólag pedig orvosi igazolást kell bemutasson a rutinvizsgálat elvégzéséről. Ezeken az iratokon kívül a szülőnek saját felelősségre nyilatkozatot kell tenni, amelyből kitűnik, hogy az adott évben a másik szülő nem kért és nem is fog kérni ilyen típusú szabadnapot. Amennyiben utólag kiderül, hogy mindkét szülő igénybe vett szabadnapokat ugyanebből a célból, ugyanabban az évben, a jövőben mindkét szülő véglegesen elveszti azt a jogát, hogy ilyen típusú szabadnapokat vegyen igénybe.

Az örökbefogadási adaptációs szabadságot a 2004. évi 273-as törvény szabályozza, amelynek értelmében az a személy, aki örökbe fogad egy kiskorút, kérvényezheti ennek a szabadságtípusnak az igénybevételét. Ezt az adoptáló család bámelyik házas tagja kérvényezheti, amennyiben adózandó jövedelemmel rendelkezik. Ez a szabadság legtöbb 1 év lehet.

Az örökbefogadók attól a naptól kezdve vehetik igénybe ezt a típusú szabadságot, amikortól az örökbefogadást jóváhagyó bírósági rendeletet gyakorlatba ültették és végrehajtották. Ebben az esetben az örökbefogadási akkomodációs illetmény értéke 1700 lej/hónap és a szociális referenciaindex (ISR – indice social de referinţă) alapján kerül kiszámításra, amelynek 3,4-szeresével egyenlő (jelenleg az ISR értéke 500 lej).

Az akkomodációs szabadságot kérvényezni kell az illető örökbe fogadó szülőnek, csatolva a következő iratokat: a bírósági határozat rendelkező részére vonatkozó igazolást (certificat de grefă), amellyel az örökbefogadást végrehajtják, azt az iratot, amely igazolja a kiskorú áthelyezését az örökbefogadókhoz, annak bizonyítékát, hogy a szabadságot ténylegesen igénybe vették, illetve, hogy a tevékenységet felfüggesztették.

Az akkomodációs szabadság ideje a szolgálati idő (régiség) megállapításánál beszámításba kerül, ugyanakkor szakmai időként is fel kell fogni (vechime în muncă, serviciu în specialitate).

Ugyancsak figyelembe veszik az akkomodációs időt a betegszabadságok igénybevételénél, a nyugdíjkorhatáros nyugdíj megállapításánál, a munkanélküli-segély folyósítása esetén, valamint a gyermeknevelési segély esetén. 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro