Szülők – munkahely – szabadságok – kiskorú nevelése (II.)

Az előző részben a munkaszerződéssel alkalmazott szülők különbőző szabadságtípusairól írtunk. A törvény a következő szabdságokat valamint az ezekhez tartozó illetményeket szabályozza: anyasági szülési szabadság (concediu de maternitate), terhességi prevenciós szabadság (risc maternal), apasági szabadság (concediu paternal), gyermeknevelési szabadság (concediu de creştere al copilului), örökbefogadási akkomodációs szabadság (concediu de acomodare oferit celor care adoptă), gyermekgondozási szabadság (concediu pentru îngrijirea copilului bolnav), a kiskorú orvosi rutinvizsgálataihoz szükséges szabadnapok (zile libere pentru controlul medical de rutină al copilului).

Ezekből elemzésünkben a következő az úgynevezett apasági szabadság (concediu paternal). Ezt a szabadságfajtát az 1999. évi 210. sz. törvény szabályozza. Ennek értelmében az apának is joga van az újszülött gondozása érdekében szabadnapok igénybevételére, valamint bizonyos esetekben az ezzel járó illetményhez is. 

Az apasági szabadság ideje 5 munkanap, amennyiben pedig az apa a társadalombiztosítási rendszerben biztosított státusszal rendelkezik, akkor az apasági szabadság ideje alatt jogosult az apasági illetményre is. Ezt az illetményt a munkaadó fizetésalapjából folyósítják, mértéke megegyezik az apa fizetésének az apasági szabadság idejével arányosított részével. 

Amennyiben az újszülött édesapja újszülött-, gyermeknevelési képzésben (curs de puericultură) vett részt és erről tanúsító oklevéllel rendelkezik, az apasági szabadság tíz munkanappal meg-hosszabbodik, vagyis az apa összesen tizenöt napra lesz jogosult. Ha az édesanya a szülés közben elhalálozik, a szülés közben vagy a szoptatási szabadság alatt az apa az anya által fel nem használt, fel nem használhatott szabadságnapok kedvezményezettje is lesz. 

A törvény értelmében az apasági szabadságot kérésre folyósítják az újszülött születését követő nyolc hétben annak születési bizonyítványa (certificat de naştere) alapján.

A legfontosabb gyermekneveléssel kapcsolatos szülői szabadság azonban a tulajdonképpeni gyermeknevelési szabadság (concediu de creştere al copilului) hiszen ennek van mind a gyerek nevelése szempontjából, mind a szülők anyagi helyzetének és munkavégzésének szempontjából a legnagyobb jelentősége.

Nem annyira ismert és gyakori dolog, de a gyermeknevelési szabadságról tudni kell, hogy azt bármelyik szülő kérheti, amint erről a gyermeknevelési szabadságot szabályozó, 2010. évi 111 sürgősségi kormányrendelet rendelkezik. 

A gyermeknevelési szabadság alatt a szülőt megilleti a gyermeknevelési illetmény (indemnizaţie de creştere a copilului), valamint attól függően, hogy mennyi idő után tér vissza dolgozni, bizonyos mértékű munkavégzési-visszatérési illetményre is jogosulhat (stimulent de inserţie). 

A gyermeknevelési illetmény igénybevételének feltételei a következők: az illető szülő 12 hónapig adózott jövedelemmel rendelkezzék. Az adózott jövedelem nemcsak fizetés (salariu) lehet, hanem minden, a fizetéssel a törvény szerint egyenértékű jövedelem, vagy független szabad-foglalkozású tevékenységből származó jövedelem (venituri din activităţi independente – pl. ügyvédi tevékenységből származó jövedelem), mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem, erdőgazdálkodásból vagy halászati tevékenységből származó jövedelem (venituri din activităţi agricole, silvicultură sau pescicultură). 

Ugyancsak a gyermeknevelési illetményt megalapozó jövedelemnek számít az a periódus, ameddig az illető szülő munkanélküli-segélyre volt jogosult (somaj), betegszabadságon volt (concediu medical), mozgássérülti nyugdíjban részesült (pensie de invaliditate), vagy fizetés nélküli gyermeknevelési szabadságon volt (concediu fără plată pentru creşterea copilului).

A jövedelmet a kiskorú születését megelőző két évben kell megvalósítani, tehát ez alatt az idő alatt kell a 12 hónapos adózott jövedelmet befizetni. A szülők, akik a gyermeknevelési illetményt igénybe szeretnék venni, lehetnek román állampolgárok, idegen állampolgárok vagy akár hazátlanok is (apatrizi), a kikötés csak a szülők lakhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozik (domiciliu/reşedinţă), amely Románia területén kell legyen, és természetesen együtt kell lakjanak azon kiskorúakkal, akik után az illetményt igénylik. Az is természetes, de egyben törvényes feltétel is, hogy a szülőknek a kiskorú nevelésével kell foglalkozniuk.

A gyermeknevelési illetmény mértéke a fentebb említett 12 hónap nettó jövedelmi átlagának 85%-a, és nem lehet kevesebb, mint az országos bruttó minimálbér 85%-a, vagyis jelenleg 1232,5 lej, ugyanis a bruttó minimálbér 1450 lej.

Azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság maximális idejét nem használják fel, és hamarabb visszatérnek dolgozni, a gyermeknevelési illetmény minimumának 50%-ával egyenlő értékű havi úgynevezett visszatérési illetményre (stimulent de inserţie) jogosultak. Ennek értéke februártól 616,25 lej/hó, de áprilistől 650 lej/hónap lesz.

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro