Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mondta-e már hangosan egy ablaknak, hogy nyíljon ki? Önnek lehet, hogy még nem, de Ali babának már sikerült hangvezérléssel ajtót nyitnia. Innen már csak egy lépés, hogy egy hűtőszekrényt felszólítsunk, nyilatkozzon a tartalmáról, de a gépekkel beszélgető háziasszonyok – vagy háziférfiak? – világa egyre közelebb kerül Maros megyéhez, és ebből egy szovátai start-up díjnyertes fejlesztése is bőven kiveszi a részét. Képzeljünk el egy házat, ahol az ébresztő után automatikusan bekapcsol a fűtés és a világítás; mire az illető leér a konyhába, már le is főtt a kávé, amikor pedig elindul otthonról, a termosztát magától kikapcsol. És mindezt elég este hangosan elmondani a házmesternek, aki voltaképpen egy virtuális személy.
Fülöp Zsolt programozó, a Joxa Smart Home Kft. tulajdonosa, ötévi kőkemény fejlesztés és tesztelés után lépett a nyilvánosság elé okosotthon- és okoshotel-megoldással, melyek segítségével a vendég a szállodaszobában egyéni igényre szabott információkat kaphat az őt érdeklő szolgáltatásokról, a környék turisztikai kínálatáról.
– Egy külföldi projekt kapcsán kerültem kapcsolatba a hangvezérléses (speech recognition) rendszerekkel ezelőtt hat évvel, és elkezdtem gondolkodni, hogy milyen volna, ha ezt átvinném egy otthonba, és terveznék egy úgynevezett okos házmestert – mondta Zsolt. Az okos rendszerek alapja – a jelenlegi „legforróbb trend” – az IoT (angolul: Internet of Things, kicsit sánta magyar fordítással: a tárgyak internete), vagyis az olyan eszközök, amelyek valamilyen vezeték nélküli technológia révén kapcsolódnak egymáshoz, teljes összhangban működnek együtt, távolról elérhetők és felügyelhetők.
Az egyik ilyen szolgáltatás az úgynevezett okosotthon, ami a lakásban található eszközök sokaságának együttműködését és egy közvetítő – a házmester – általi vezérlését jelenti. Magyarán: nem a felhasználó, a lakás tulajdonosa vagy a hotelszoba vendége, hanem a kinevezett házmester, vagyis a mesterséges intelligenciára épülő virtuális asszisztens irányítja a garázsajtót, lámpatesteket, redőnyöket, zárakat, vízcsapokat stb.
Ezt próbálják megvalósítani a nagy technológiai cégek, mint az Apple, a Google és az Amazon. Az iOS vagy Android ökoszisztémában élő felhasználók számára ott az Apple Homekit vagy a Google Home platform. Az alapkoncepció egy központi szoftver, ami a mobilkészüléken vagy egyéb okoseszközön fut, melybe a felhasználó az okoseszközt csatlakoztatja. Ez attól lesz „intelligens”, hogy szoftver van rátelepítve, és vezetékmentes hálózati kapcsolódásra képes. Az okosotthon további érdekessége, hogy a becsatlakoztatott eszközöket hangvezérléssel irányítja a felhasználó, azaz hogy működésbe hozza például a redőnyt, vagy felkapcsolja a villanyt, hangosan utasítania kell az okostelefonját vagy okosóráját, hogy tegye meg ezt.
Az IoT-eszközök szövevényes világában, amikor az ahány kütyü, annyi szoftver problémával szembesül az egyszerű felhasználó, a nagy technológiai cégek próbálnak standardokat teremteni, egyelőre nem sok sikerrel, mivel nagyon kevés kütyü képes együttműködni, illetve kompatibilis az általuk létrehozott platformokkal, mint a
Homekit vagy Google Home. Ugyanakkor az okosotthont vezérlő virtuális asszisztensek nyelvtudása is elég szűkös: az Apple Sirije csak 21, az Amazon Alexája hét, míg a Google Home mindössze tizenhárom nyelven beszél.
Fülöp Zsolt kísérletei nyomán új értelmet nyert az okosotthon fogalom: a már meglévő és jól működő technológiákat összehangolva egy olyan házmester született meg, amely 52 nyelvet tud, így aligha beszélhetünk nyelvi határokról. A jelenleg is fejlesztés alatt álló rendszer lelke egy M.I.A. (My Intelligent Assistant) nevet viselő virtuális asszisztens, amely a neve említésére reagál, és egyszerű parancsokat képes végrehajtani. Bár a „Mi a szösz?” kérdésre nem képes válaszolni, azt meg tudja mondani, hogy milyen időre számíthatunk holnap vagy a hétvégén, felkapcsolja a villanyt, illetve az egyéb, az okosotthon részét képező eszközöket működésbe tudja hozni.
Az elmúlt öt év munkájának eredményeképp a Joxa Smart Home elnyerte a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által rendezett Be Smart Székelyföld verseny fődíját, és lehetőséget kapott a nemzetközi bemutatkozásra a budapesti Startupok Éjszakája rendezvényen.
Bár elsődleges célpontjai a hoteltulajdonosok, Zsolt most éppen Németországban készül felszerelni az első okosotthont, ahol az érdeklődők ki tudják próbálni a kis szovátai start-up innovatív fejlesztését.
– Van egy német csoport, amely érdekelt abban, hogy viszonteladónk legyen, mert a legnagyobb szállodaláncokkal van kapcsolatban. Itt, a németországi okosotthonban fogják megnézni, hogyan működik a rendszer, és ha elnyeri a tetszésüket, leülünk tárgyalni – mondta izgatottan Zsolt.
Az okosotthon-koncepció köré épülő IoT-rendszerek előnye, hogy láthatatlanná teszik a háttértechnológiát, eltüntetik a sok távvezérlőt, így a felhasználó csak a szükséges eszközöket tartja szem előtt. Ha a telefonjáról adja az utasításokat, az okostelefon mindig kéznél van, ha pedig a Joxa okos házmesterében gondolkodik, számítania kell egy központi egységre, amit általában a televízió fölé helyeznek el, mivel a virtuális asszisztens ezt az eszközt fogja használni a kért adatok megjelenítéséhez. Persze, az még a jövő titka, hogy a Fülöp Zsolt által elképzelt okoskörnyezet mennyire piacképes, és Maros megyében van-e egyáltalán igény ilyen szolgáltatásra.
Fekete István