Szólt a dal Csíkfalván

Hat dalkar részvételével Csíkfalva községben tartotta meg a hét végén idei nyárádmenti találkozóját a Seprődi János Kórusszövetség.

Az évente megrendezett őszi kórustalálkozóival a szövetség egykori vezetője, a néhai Nagy Ferenc csíkfalvi zenetanár, karnagy emléke előtt tiszteleg. Az idei rendezvényre a megszokottnál korábban, október közepén került sor a Bethlen Gábor Alap és néhány nyárádmenti magánszemély, kisvállalkozó és a helyi önkormányzat támogatása, hozzáállása révén.

Nem politikusként egyesítette a magyarságot

Vasárnap délben gyönyörű őszidőben találkoztak a kórusok Csíkfalva központjában, az általános iskola előtt, a Nagy Ferenc emlékére öt évvel ezelőtt emelt emlékmű körül, ahol felhangzott a néhai tanár kedvenc népdala, A csitári hegyek alatt…

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség megalapítóját és örökös elnökét egykori tanítványa, későbbi barátja, Szakács-Mátyási Endre méltatta. Nagy Ferenc nemcsak pedagógusa, hanem igazi zenei lelkésze volt Csíkfalvának, és zenei nevelője az egész Kárpát-medencének. Az általa végzett pergő, aktív munkát nemcsak hogy követni, de magára vállalni sem tudta azóta senki, s a csíkfalvi iskolában végzett zenei nevelést sem folytatta más azóta. A ránk hagyott feladatot nehéz az ő ritmusában folytatni, mert munkáját áldozatosan végezte, sem lelki, sem fizikai akadályokat nem ismert. Tudta, hogy a zene meghatározó az ember, a falu, a nemzet életében, ezért egyrészt a kottaismeretet a betűismerettel egyenrangúnak tartotta, és ezt követelte másoktól is, másrészt az általa végzett hangszeroktatás érezhetővé és kézzelfoghatóvá vált ezen a településen, akik „kínnal, verejtékkel” tanultak a keze alatt, azok ma énekelnek, zenélnek, másokat is erre oktatnak. Nagyot tudott álmodni, és ezért tenni is, bejárta a Kárpát-medence minden tájegységét, zenetanárokkal, kántorokkal, tanítókkal, karvezetőkkel építette a kapcsolatot, hogy a zene, az éneklés révén ismét egybefogja a magyarságot, felébressze és összekösse az Árpád-kori egységet. Az 1989-es forradalom után újraszervezte az egykor általa elindított és a diktatúra által betiltott nyárádmenti kórustalálkozókat. Munkája révén „a nemzet most jó úton hatad”, és „ebben a felébredésben a mi éneklésünknek is nagy szerepe van” – hangsúlyozta Szakács Endre. 

Nagy Ferenc halálának tizedik évfordulóján az emlékműnél a kegyelet és tisztelet koszorúit helyezték el a résztvevők, míg a kórustalálkozóra a jobbágyfalvi művelődési otthonban került sor, ahol a nyárádszeredai Bocskai István Dalkar, a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar, a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes és a Bernády György Kamarakórus mellett a magyarországi Kakasd német nemzetiségi kórusa, valamint a Sebestyén Ádám Székely Társulat Csillagösvény népdalköre is megörvendeztette szereplésével a közönséget. A két és fél órás műsorban Weber, Schubert, Ramaux, Liszt, Kodály műveiből szólaltattak meg, de nem hiányoztak a népdalcsokrok sem, imák, spirituálék is elhangzottak. Szakács-Mátyási Endre szerint Nagy Ferenc mindezt végighallgatta Liszt vagy Kodály oldalán, és hallotta, amit a zene nyelvén „magunkról elmondtunk” Csíktól Bukovináig és a Nyárádmentéig. A Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Márton Barna Zsolt azt emelte ki felszólalásában, hogy a Trianon által szétszaggatott magyarságot nem a politikusaink, hanem az emberi kapcsolatok és a zene révén elsőként Nagy Ferenc egyesítette.

Folytatni szeretnék

A hét végén – szerencsés véletlen egybeesés folytán – egy másik rendezvénynek is házigazdája volt Csíkfalva, amely testvértelepüléseit látta vendégül egy európai támogatású projekt keretében, így léphettek fel a kakasdi kórusok is a találkozón. A rendezvény keretében ötéves testvérkapcsolatát is megünnepelte a két település, ez alkalomból Balogh István Csíkfalva, Sebestyén Gábor Kakasd nevében írt alá okmányt, majd a kapcsolat sok-sok további öt évére koccintottak, de nem felejtettek el megemlékezni a kapcsolat kezdeményezőjéről és mozgatójáról, a nyár végén elhunyt Bányai Károly kakasdi polgármesterről sem.