Szlovénia (4.)

Arnold Rikli, a bledi krémes, Bled vára, Bled város

A csodaszép, romantikus Bledi-tó pletnakikötőjéből a tó partján levő gyalogösvényen megyünk a Park szállodával szembeni Kavarna Park nevű kávézóig. Az általunk megjárt ösvény része az összességében 6 km hosszú, tó körüli túraösvénynek, amelyet könnyű cipővel is meg lehet tenni, a szintkülönbség az elejétől a végéig nem több mint 42 méter, másfél órát vesz igénybe.

A Kavarna Park kávézóban kínált világhírű krémes a bledi konyha szimbóluma, amit Bled lakosai is és az odalátogató turisták is rendszeresen fogyasztanak.

Mondják, hogy egy bledi krémes elfogyasztása nélkül a bledi látogatás nem teljes, így a speciális ízekben (és reklámban) gazdag krémes elfogyasztásáról mi sem maradhattunk le. 

1953-ban a Park szálloda cukrászatában készítette először a magyar származású Istvan Lucacevic (Lukácsevics István), és manapság a szállodával szembeni kávézóban állandóan kapható, olyannyira, hogy ottlétünkkor közeledtek a húszmilliomodik krémes eladásához, annak ellenére, hogy az ebben a cukrászdában található krémes a legdrágább a tó környékén. A cukrászda nyilvántartása szerint eddig 135 tonna lisztet, 8,5 millió tojást, 1,6 millió liter tejet használtak fel az elmúlt években. Margarint soha nem tettek a tésztájába, csak vajat, és az összetevőket szigorúan, pontosan megmérik minden alkalommal. A magas energiaértékű szeletek oldalhosszúsága, szélessége, magassága egyaránt 7 cm, az alján és tetején egy-egy réteg leveles tészta között kétharmad vaníliakrémmel és egyharmad tejszínhabbal. A tésztalapokat aranybarnára, ropogósra sütik, könnyen áttörhetők, a krém soha nem omlik össze, nem esik szét, evéskor minden rész külön kóstolható, és teljesen adalékmentes. Nejem szerint a különbség az eredeti bledi krémes és az Erdélyben készült – édesebb – krémes között talán az összetevők arányában, az elkészítés módjában és a szeletek hihetetlen frissességében van. Itt a vendégeknek soha nem adnak 16 óránál idősebb krémes szeletet! Nem mellékes a Park kávéház nyári kertjéből nyíló szép kilátás sem, mondhatnám részünk volt egy krémesben kilátással. A Park Cafe átlagosan 650 szeletet értékesít naponta, de csúcsidőben akár 2000-re is megnövekszik ez a szám, ami 3000–10.000 euró bevételt biztosít csak ebből az egy áruból! 

A hagyományos, vaníliaízű krémesen kívül készítenek még csokoládés és gyümölcsös változatot is. Mondhatom, hogy ez utóbbiak megkóstolására már nem vállalkoztunk, mert a vaníliás krémes kalóriatartalma bőségesen elég volt a nap hátralevő részében ránk váró mozgáshoz, de azt is elmondhatjuk, hogy az idelátogatóknak tényleg nem szabad kihagyni a híres krémest.

A Kavarna Park cukrászdával szemben fekvő dombra épült a Park szálloda, kevéssel feljebb a Rikli Balance Hotel. Utóbbi szálloda névadója Arnold Rikli természetgyógyász, aki az emberi szervezet egyensúlya megtartására törekedett, és a szálloda elnevezése – Egyensúly (Balance) – is az egészség egyensúlyban tartására utal, amit szerintük a fedett és szabadtéri medencéik (összesen öt) és wellnesskezeléseik biztosítanak. 

A svájci Bern városa közelében született Arnold Rikli (1823-1906) eredetileg gyógyulni jött, és 52 évet tartózkodott Bléden, ez idő alatt a világ egyik leghíresebb természetgyógyászává vált. Rikli egyike volt az első embereknek, akik felismerték Bled éghajlatának értékét, előnyös helyzetét egy hosszú, nyári fürdőszezonra. Az általa alapított Természet Gyógyítás Intézetben új kezelési módszert vezetett be.

Rikli tudta, hogy az idelátogatók igényeihez, egészségük megőrzéséhez, gyógyulásukhoz szükség van fürdőkre, rendben tartott sétálóutakra, kirándulási lehetőségekre, megfelelő szálláshelyekre, és tett is mindezek érdekében. Hiszem, hogy a gyakran átbeszélt, vitatott erdélyi turizmus fejlesztésében is a fenti tennivalókra szükséges kellő hangsúlyt fektetni, de ezekből egyik-másik rendszeresen hiányzik.

Kezelési módszerének lényeges része volt a hideg-meleg-gőz-fürdők használata, a fürdés, kötelező volt a mozgás és a napozás meghatározott helyeken. A gyógyító program része volt a korai ébredés (5-6 óra között), a séta és más fizikai tevékenységek végzése. A páciensek magukkal vitték reggelijüket, és mezítláb is sétáltak a párás füvön, a vérkeringés javítása érdekében. Pihenés után, 10 órától fürdőzés és napozás, majd két órai pihenés következett. Szerény ebéd elfogyasztása után ismét fürdés, napozás és hosszú séták jöttek. A fél hat órai vacsorát szabad program követte. Az étrend is főleg növényekből állt, hús csak kivételes esetekben volt az étlapon. Rikli mondása szerint „A víznek van haszna, a levegőnek még inkább, és leginkább a fénynek”.

A kezelés hatásos volt sok betegség ellen, mint: álmatlanság, migrén, hisztéria, reuma, köszvény, vérszegénység, elhízás, rossz vérkeringés.

Minden év július első vasárnapján tisztelegnek Bled lakói és a turisták Rikli emléke előtt.

A szép Bledi-tó partján áll Szlovénia egyik legrégebbi vára egy 140 m magas szikla tetején, Bled városa közelében. A vár a tóról, a körülötte levő sétány minden részéről jól látható, fokozza a csodálatos összhatást az idelátogató számára.

Bled vára több mint ezeréves, az első évezred elején –1004 előtt – már létezett, korábban egy római kori megfigyelőtorony állt a kastély helyén. A területet II. (Szent) Henrik bajor herceg, német király, német-római császár és felesége, Szent Kunigunda adományozta egy bajor püspökségnek. (II. Henrik húga, Gizella Szent István magyar király felesége volt.) Az eredetileg védelmi célra épült várat a bajor püspökök lovagoknak adták bérbe, 1278-ban a Habsburgok tulajdonába került, és maradt a 19. századig.

Már csak a kilátás kedvéért is érdemes felkapaszkodni a várba, de nem ez az egyetlen dolog, amiért megéri idelátogatni. Felvonóhídon, majd egy gótikus boltíves várkapun és egy meredek emelkedőn érünk be a várba. Menet közben néha rálátni a Bledi-tóra, a környékére, de igazán csodálatos panorámában a vár teraszáról gyönyörködhetünk. Az évszázadok során több tornyot is építettek a várhoz, állandóan erősítették a védelmi rendszerét is. Szépen rendben tartott belseje, fehér falai, piros, fehér, sárga mintás, spalettás ablakai az utóbbi évek restaurálásának köszönhetők. A felső udvari kis kápolna a 16. században épült, belsejét művészi falfestményekkel díszítették. Az oltár melletti festmények itt is a bledi birtok adományozóit, II. Henriket és feleségét, Kunigundát ábrázolják. A várban levő múzeumnak több részlege van, fegyvergyűjtemény, lovagi páncélgyűjtemény, külön részlegen emlékeznek meg dr. Arnold Rikliről, a mai Bled alapjainak lerakójáról. Rikli korabeli kádfürdők tárgyai is megtekintők itt. A várat szép cserépkályhák fűtötték. Bábukon mutatják be a környékbeli népek régi életét, öltözetét, használati tárgyait, szokásait. A teraszról lenézve elénk tárulnak Bled város épületei, szállodái, a tó szép kék színe, és pazar kilátás nyílik a Júliai-Alpok legtávolabbi nyúlványáig.

A várban gyakran szerveznek színes programokat, szombatonként esküvőket is.

A tó körüli fantasztikus látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek miatt valósággal özönlenek a turisták ide. Ráadásul néhány évvel korábban a CNN-Travel Bledet a világ 25 legszebb úti céljai közé választotta, és sok turista azért óhajtotta Szlovéniát látni, mert D. Trump házastársa, Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyje (2017–2021) ebben a kis országban látta meg a napvilágot Melanija Knavs (németesen Knauss) néven.

A tóhoz vezető utak forgalma, a tó körüli építkezések növekedésének azonban megvan az ára. A szlovén környezetvédelmi ügynökség évek óta foglalkozik a tó „egészségi állapotával”. A gyorsan – húsz év alatt hatszorosára – növekvő idegenforgalommal együtt nő a fürdőzők és a horgászók száma is. A halászók által bedobált etetőanyag jelentősen ront a tó állapotán. A tíz év alatt bekerült, legalább tíz tonna tápanyag megnövelte a víz foszfortartalmát, ezzel együtt a kártékony baktériumok és algák mennyiségét. Megtörténhet, hogy a víz minősége nem éri el az uniós követelményeket. A szárnyasok (madárállomány) és a halak etetésének betiltását, a tó forgalma csökkentését, a fokozott szennyvíztisztítást, a tó körüli piknikezés betiltását, a szabálysértők drasztikus büntetését javasolja a szlovén környezetvédelmi ügynökség. 

Remélhetőleg nem hasztalan.

Id. Veress László