2022. január 19., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szomorú jelenetnek vagyunk tanúi nap mint nap. Újból az úgynevezett kutyahistória miatt.


Szomorú jelenetnek vagyunk tanúi nap mint nap. Újból az úgynevezett kutyahistória miatt.

Vajon mit vétett egy kis termetű sárga kutya anyuka, hogy a gazdája megunta, öt kis kölykével az autójába tette és a somostetői út szélén kidobta, úgy estefele, gondolván, hogy nem látja senki.

De igen uram, látták, de ön vissza sem nézett, a szíve nem esett meg, az ön kutyája kétségbeesetten rohangált, a szájában biztonságosabb helyre vitte, egyenként rakosgatta az alig egy hónapos kölykeit.

Ehhez a cselekedethez „jó érzés és szív kell”, ha megunjuk valamikor kedvenceinket, van más megoldás. A polgármesteri hivatal ingyenes sterilizálási akciót szervezett, hirdették többször is, csak el kellett volna vinni a kutyát! Vagy ön talán arra gondolt, hogy vannak a városban önkéntes, lelkes csoportok, akik egymást segítve évek óta számtalan kóbor kutyust mentettek meg az éhhaláltól. E kis csoport gyermekes anyukákból, nyugdíjasokból áll, melyet egy lelkes állatorvos vezet.

A legtöbb kutyus gazdijuk gondatlanságából válik elhagyatottá. De mi ott vagyunk, féregtelenítjük az állatokat, beoltatjuk és sterilizáltatjuk. Mi ezért sehonnan nem kapunk segítséget, egymást segítjük azzal, amink van. Szerintünk fő a cselekedet! De sokszor ezért csak sértegetést és gúnyolódást kapunk.

Sajnos, vannak lelketlen emberek, bár azt tartják az emberről, hogy intelligensebb, mint az állat. A gyakorlatban nem így van!

Az elkövetkezőkben szeretnénk megalakítani az Állatvédő Rendőrséget, amely más városokban már itt, Romániában is létezik.

Koncsag Gyöngyi,
Marosvásárhely